Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-142

316 14-2. országos ülés 1907 április 18-án, csütörtökön. T. képviselőház ! Én azt tartom, hogy a kik számtalan esetben és oly sok időn keresztül bebizonyították, hogy a magyar államnak ellenségei, a kik egész bizonyosan kifelé gravitálnak, azok fizetéskiegészitést nem kaphatnak, azokat mi kedvezményben nem részesíthetjük, anyagi viszonyaikat elő nem segíthetjük, annál kevésbbé, mert bár látjuk azt, hogy a román népgyűlések tiltakoznak ezen javaslat ellen, de meg lehetünk győződve, hogy mikor majd a fizetéskiegószités kéréséről lesz szó, az oláh tanítók lesznek a legelsők. Már most is Goldis László képviselőtársam beszédéből kivettük, hogy ők nagyon is appellábiak arra a pénzre, a melyet a magyar állam akar nekik adni, mert íme, Kaufmann Géza képviselőtársam indítványát éjoen azért nem akarja elfogadni, nehogy az oláh tanítóknak ne jusson a magyar állam pénzéből. Goldis László : Hogyne, a mi pénzünk is, nemcsak a magáé ! Bozóky Árpád: Magyar államban élünk, nekünk nem leket czélunk, hogy az oláh nemzetiségi aspirácziókat elősegítsük. Mindezek alapján a 12. §. helyett a következő módosítást adom be (olvassa) : »Ugy a községi, mint a hitfelekezeti elemi iskolák fentartói kötelesek az iskoláikban alkalmazott rendes tanítók járandóságait legkésőbb 1909 deczember 31-éig a jelen törvényben megállapított legcsekélyebb összegig biztosítani akként, hogy a tanítók 1910 január 1-től kezdve ebben a törvényjavaslatban biztosított járandóságaikat tényleg meg is kapják.« 2. bekezdés. »Ha az iskolafentartók az első bekezdésben tárgyalt kötelezettségüknek eleget nem tettek, valamint akkor is, ha az iskolafentartók vagy az általuk alkalmazott tanítók bármely tekintetben megsértik a néjjoktatásügyi törvény rendelkezéseit, iskolájukat a vallás- és közoktatásügyi miniszter beszüntetni köteles.« 3. bekezdés. »A beszüntetett községi vagy bitfelekezeti iskola helyett állami népiskola állítandó fel, a melynek személyi kiadásaihoz a politikai község az egyenes állami adó 5%-ával hozzájárulni tartozik. Köteles azonban a község kellő számú és a törvényes követelményeknek megfelelő iskolaépületeket népoktatási czélokra az államnak használatul átengedni és ha ilyenek nincsenek, építtetni, az iskolák évi dologi kiadásait: javítás, tisztogatás, fűtés, világítás stb. fedezni.« 4. bekezdés. »A községek 5%-os hozzájárulása abban a községben és a hozzácsatolt pusztákban kivetett összes egyenes állami adó után számítandó ki és az ekként előállott összeg egy tételben minden évben legkésőbb október 1-én az illetékes kir. adóhivatalba a község által befizetendő.* 5. bekezdés. »Ha a község a 3. és 4. bekezdésben tárgyalt kötelezettségeinek a községi iskolai alap jövedelmeinek felhasználásával eleget tenni nem tudna, a községben és a hozzácsatolt pusztákban előirt összes egyenes állami adó után a •község rendes költségvetésébe évenként felvett annyi községi pótadó vetendő ki — és jjedig mindenféle egyenes állami adó után egyforma mértékben és az önálló jjuszták adófizetőinek a községi adófizetőkkel ugyanazon kulcs szerint való megadóztatása mellett — a mennyivel a község a harmadik és negyedik bekezdésben tárgyalt kötelezettségének teljesen megfelelni képes.« Ez, t. képviselőház, a módosításom. Ezzel a hazafias felekezetektől nem veszszük el iskoláikat, azonban ott, a hol a felekezetek nem akarnak megfelelni a nemzeti szempontoknak, a népoktatási törvény követelményeinek, ne adjunk javadalmazást, fizetéskiegészitést, mert akármennyit adunk is, azok sohasem lesznek hivei a magyar államnak. És, t. képviselőház, ha már egyszer állami iskolákat állítottunk fel, akkor gondoskodni kell arról is, hogy épen ezek a hazafiatlan elemek ne jussanak ingyen az iskolához. Nagyon igazságtalan dolog lenne, t. képviselőház, hogy ha a magyar községek 20—30—40%-kal járulnának a népiskolai intézetekhez, az oláhok pedig ingyen kapnák az állami iskolát. Épen azért, miután a 13. §. már bizonyos esetekre gondoskodik arról, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter adott esetekben megszüntetheti az iskolafentartóknak iskoláját, azonban nem gondoskodik ez a szakasz arról, hogy azután mi lesz : javaslatomat már azért is el kell fogadni, — ha a 12. §-nál nem, akkor a 13. §-nál — mert javaslatomban intézkedés foglaltatik arra az esetre, ha a közoktatásügyi miniszter egy ilyen iskolát beszüntetett, hogy az az oláh község ne jusson ingyen az állami népiskolához addig, a mig a magyar községek nagy áldozatokkal tudnak egy iskolát fentartani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kérem a t. képviselőházat és különösen kérem a t. közoktatásügyi miniszter urat, méltóztassék javaslatomat, a mely nem ellenkezik a törvényjavaslat alapeszméivel, elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök; Ki következik ? Ráth Endre jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél : T. képviselőház ! Ha a törvényjavaslatban csak ez a sérelmes szakasz foglaltatott volna, már magában véve ez is eléggé indokolná azt az elutasító álláspontot, a melyet a törvényjavaslattal szemben elfoglalunk, már ez is eléggé indokolná azt az általános elégedetlenséget, a mely nemzetiségi körökben ezen törvényjavaslattal szemben jogosan nyilvánul. T. képviselőház ! A törvényjavaslatnak ez a szakasza mutatja voltakéjjen az igazi, elburkolt szándékot. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem áll!) Bocsánatot kérek, ha nem volna elburkolt szándék, akkor nyíltan beszélne, nyílt intézkedéseket foglalna magában ez a törvényjavaslat. Azonban, t. ház, nem foglal magában ilyen intézkedéseket, hanem olyat, a mely sarkpontjában kiforgathatja az összes többi intézkedéseket, a mely intézkedés igénybevételével a miniszter ur