Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-142
314 Í42. országos ülés 1907 április 18-án, csütörtökön. tannyelvű iskolák tanítóitól azonban az államsegély e czimen nem vonható és nem tagadható meg«. (Helyeslés halj elől. Mozgás és zaj a középen.) Vlád Aurél: Legalább nyíltan és őszintén bevallja! Kaufmann Géza: Ez, azt hiszem, a nemzeti szempont előmozdítására szolgálna, mert a nemzetiségi vidékeken a felekezetek által fentartott iskolákban be fogják hozni a tisztán magyar tannyelvet épen azért, hogy annak az eshetőségnek és veszélynek ne legyenek kitéve, hogy fontosabb állami szempontokból az államsegélyt megvonhassák tőlük. Egy kis ösztönzés is lesz ez, hogy minél több nemzetiségi iskolában az iskolafentartók a tisztán magyar tannyelvet bevezessék. Én tehát tisztelettel kérem a képviselőházat, tisztán magyar nemzeti szempontból, szíveskedjék az én jóindulatból, hazafias szándékból és hazafias lelkületből benyújtott módositásomat magáévá tenni, és kérem a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, ne tekintse ezt a módositást ridegnek, ne tekintse bántónak más nyelvű honpolgárokra nézve, hanem tisztán az egész javaslaton keresztülhuzódó nemzeti szempontok megerősítésének, és ezért kérem az ő hozzájárulását, a mely lehetővé teszi azután a képviselőháznak is, hogy a módositást elfogadja. Elnök: Ki következik? Ráth Endre jegyző: Goldis László ! Goldis László : T. képviselőház ! Eddig igazán — hogy ugy mondjam — nagy hidegvérrel tárgyaltam az egész törvényjavaslatot és iparkodni fogok ezután is ezt a hidegvért megőrizni, ámbár az előttem szóló t. képviselőtársamnak beszéde nagyon alkalmas arra, hogy kissé forrongásba hozza az ember vérét, mikor azt állitja, hogy a törvényben ki kell mondani, hogy csak a nem magyar tannyelvű iskoláktól lehessen megvonni az államsegélyt állami szempontból, de a magyar tannyelvű iskoláktól nem. Ilyen különbséget nem is tudok elképzelni, hogy esetleg a t. ház elfogadhatna ; de egyáltalában csodálkozom, hogy a képviselőházban ilyen inditvány tétethetett . . . (Nagy zaj éi felkiáltások balfelőí : Csodálkozik !) Markos Gyula: Nem kell visszaélni, akkor nincs semmi baj. Goldis László: . . . abban az országban, a hol a jogegyenlőség elve uralkodik, legalább én azt szeretem hinni, hogy a jogegyenlőség elve uralkodik és azt hiszem, hogy csakis akkor lesz boldog ez az ország, ha a jogegyenlőség elve tovább is uralkodni fog. Ilyen szempontból nagyon csodálkozom ezen a felszólaláson. De azt az intencziót, hogy egyáltalában ne vonathassék meg az államsegély ezen szakasznak rendelkezése alapján, azt igenis én is elfogadom, (Derültség balfelőí.) és pedig meg fogom indokolni, miért. Azt mondja, t. ház . . . Egy hang (balfelőí) : Oláh szempontból! Goldis Lászlő : Bocsánatot kérek, ilyen közbeszólásokra nem fogok reflektálni. Elnök : Kérem, ne méltóztassanak közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Goldis László : Azt mondja a szakasz, hogy olyan helyeken, a hol az állam állami iskolát állit fel, az ott előbb létezett felekezeti iskolától meg lehet vonni az államsegélyt, ha azt fontos állami érdekek indokolják. (Felkiáltások balfelőí: Meg is kell!) Meg kell természetesen. Markos Gyula : Visszaélés esetén ! Goldis László: Ez iránt a törvényjavaslat intézkedik már más szakaszokban. A későbbi szakaszok nagyon világosan megmondják, melyek azok az esetek, a melyekben már egyszer kiutalványozott államsegélyt valamely iskolától meg kell vonni. Nem értem most már, miért kellett itt még egyszer külön kitenni, hogy állami szempontok tekintetbevételével meg lehet vonni az államsegélyt olyan iskolától, a mely már az államsegélyt megkapta, tehát szerzett jogot megszüntetni. Mert ha azt mondják, az állam érdeke követek, hiszen arra nézve már megvannak az intézkedések más szakaszokban, a 22. és gondolom a 20., a 25. §-ban is megvannak az intézkedések, hogy' mely iskolától, mikor lehet ilyen állami érdekek szempontjából az államsegélyt megvonni. En beleegyezem abba, hogy ilyen esetekben, ha azok az esetek fenforognak, a melyeket a további szakaszok megállapítanak, igenis megvonassék az államsegély az ilyen iskolától is. De mikor ezekre nézve ezt még külön kimondják, akkor azt a gyanút kelthetik fel bennünk, hogy az állami érdekeket csak ürügynek tekintik, hogy ott, a hol az állam iskolát tart fenn, a felekezeteknek lehetetlenné tétessék iskolát fentartani. Ha t. i. azt mondják, hogy a hol az állam iskolát állit fel, a már birt államsegély megvonható állami szempontokból, akkor könnyen felmerül az a gyanú, mert hiszen az állam érdeke meg van óva a többi szakaszok által és a felekezetek ezt jogosan ugy vehetik, mint egy bizonyos ^szerzett jognak minden oknélküli elvételét. Épen azért a nélkül, hogy a törvényjavaslat intencziójától távoznék és ezt a paragrafust lényegileg módositani akarnám, egy oly módositást fogok ajánlani, mely teljesen összhangban van a törvényjavaslat intenczióival, mégis azt az igazságtalanságot, a melyet én e tekintetben látok, el fogja tüntetni. Módosításom a következő : A 12. §. harmadik bekezdése ezen utolsó szavai helyett: »az államsegély csak akkor nem vonható el, illetőleg azoktól, a kik azt még nem élvezték, csak akkor tagadható meg, ha azt fontos állami érdekek kivánják«, tegyük a következő szavakat : »az államsegély nem vonható el, illetőleg azoktól, a kik azt még nem élvezték, nem tagadható meg, ha azok a jelen törvény egvéb rendelkezéseinek megfelelnek«. Én tehát, t. ház, nem zárkózom el az elől, hogy megóvassanak az állami érdekek és módosításom által — hogy t. i.. ha az iskola megfelel az egyéb rendelkezéseknek, tehát az állami szempontból felállított rendelkezéseknek is megfelel,