Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-142

142. országos ülés 1907 április 18-án, csütörtökön. 297 j án kimondom, hogy a j elentés ki fog nyomatni, a kép­viselő urak között szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog kitűzetni. Okolicsányi László, az igazolási állandó bizott­ság előadója kivan a háznak jelentést (írom. 470) tenni.. Okolicsányi László előadó: T. képviselőház! Az igazolási állandó bizottság megvizsgálta a Hor­vát-Szlavon-Dalmátországok országgyűlése által megválasztott Georgievics Tivadar, Lorkovies Iván, Mnacsevies Vazul, Novoseló Mátyás, Rojcs Milán, Supilo Ferencz, Tuxkovics Dragan Péter és Vrba­nics Ferencz megbízóleveleit. Ezen megbízóleveleket külalakjuk tekinteté­ben a bizottság kifogástalanoknak találta. Tartalmuk tekintetében a bizottság észre­vételezendőnek találta azt, hogy olyan kifejezés használtatik ezen megbizólevelekben, a mely tör­vénykönyvünkben elő nem fordul és közjogunknak meg nem felel. (Halljuk! Halljuk !) Nevezetesen c megbizólevelekben állandóan ez a kifejezés hasz­náltatik : >>magyar-horvát közös országgyűlés«, holott az 1868 : XXX. t.-cz. a »H orvát-Szlavon­Dalmátországok országgyűlését« a magyar korona országai közös országgyűlésének nevezi. Ezen észrevétel daczára a bizottság azt a javaslatot terjeszti a képviselőház elé, hogy a megválasztott képviselő urakat végleg igazolt kép­viselőknek méltóztassék kimondani; azonban ajánlja a bizottság egyúttal azt is, hogy a képviselő­ház az elnöke utján hivja fel a Horvát-Szlavon­Dalmátországok országgyűlésének elnökségét arra, hogy ugy a megbizólevelekben, valamint az át­iratban a közjognak és a törvényeknek megfelelő kifejezéseket használjon. (Helyeslés.) Meg kell még jegyeznem, hogy a bizottság a horvát-szlavon­dalmát országgyűlésnek elnökségétől érkezett át­iratban ezen kifejezést, hogy delegált tagok, szin­tén kifogásolandónak tartja, mert a törvény értel­mében a horvát-szlavon-dalmát országok ország­gyűlése a magyar országgyűlésre képviselőket vá­laszt, nem pedig delegál, ők pedig ebben az átirat­ban a »delegált« kifejezést használják. Erre szintén felhívja a bizottság a képviselőház figyelmét. Ugron Gábor : T. ház ! En a bizottság véle­ményét csak részben tartom kielégitőnek, miután ez a kérdés fontos és nem először történik, hogy ezek a közjogi kifejezések használtatnak, sőt daczára annak, hogy a magyar országgyűlés ezek ellen már kifogást emelt és azok helytelenségét kimutatta, ismétlődnek. Ezért kérem a t. házat, hogy ezt a kérdést tűzze ki napirendre, hogy tár­gyaljunk és határozzunk benne, de ne igy rövidesen, ne a nélkül, hogy a pártok a kérdést megvizsgál­ták, megvitatták volna; ne a nélkül, hogy horvát képviselőtársainkkal az elintézés módja felett tárgyaltunk volna. Mivel testvériesen és barátsá­gosan akarjuk a törvényt megtartani, velük érintkeznünk kell. E pillanatban erre nincs alkal­munk, ma az ő véleményükről tájékozást nem szerezhetünk és ezért kérem, méltóztassék ezen kérdést napirendre kitűzni. (Helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. VIII. KÖTET. Buzáth Ferencz : T. ház ! En a magam részé­ről szintén hozzájárulok Ugron Gábor t. képviselő­társam indítványához, a mennyiben csakugyan ez nem az első eset, hogy hasonló közjogi sérel­meket látunk a horvát t. képviselő urak mandá­tumaiba befoglalva. Hiszen a legutóbbi alkalom­mal is, midőn az osztályok felülbírálták a mandá­tumokat, az összes horvát delegátus képviselő urak mandátumait az osztályok szintén ebből a szempontból, melyet az igen t. előadó ur fejtett ki, kifogásolták és nekik ezt annak idején tudo­másukra is hozták. Ebből aztán mi következik ? Hogy bár tudomásuk van a sérelemről, nem res­pektálják a kifogást, (Felkiáltások halj elől; Foly­tatják !) hanem állandóan, rendszeresen ezekkel a sérelmekkel tetézve terjesztik be folyton a horvát országgyűlés elnöksége részéről a képviselői mandátumokat. Tehát ezt a kérdést egyszer és mindenkorra tisztázni kell, s a tisztázás szem­pontjából legczélszerűbbnek tartanám azt, a mit igen t. Ugron Gábor képviselőtársam hozott ja­vaslatba, hogy ezt a kérdést tűzzük ki napirendre, akkor aztán megállapíthatjuk azt a szöveget, a mely szerint a horvát delegátusok mandátumai a parlament elé térj esztendők. Elnök : En ugyanazt akartam indítványozni, a mit Ugron Gábor t. képviselőtársam, azonban olyaténképen, hogy a mi az igazolás kérdését illeti, azt végezzük most el és jelentsük ki a horvát képviselő urakat, ugy a mint azt az igazoló-bizott­ság is javasolja, végleg igazolt képviselőknek és hogy a jelentésnek azt a részét, a mely a helytelen közjogi kifejezésekre vonatkozik, tűzzük ki napi­rendre. Ha tehát nem szólalt volna is fel Ugron Gábor képviselő ur, akkor is javasoltam volna, hogy a jelentés ezen része nyomassék ki, a kép­viselő urak közt osztassék szét és annak idején tűzessék napirendre. (Helyeslés.) Ezt akartam én is javaslatba hozni. (Helyeslés.) Különben a miniszterelnök ur kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök: Helyeslem azt az indítványt, a mely odairányul, h.ogy ez ügy­ben a ház ma ne határozzon, mert olyan kérdésről van szó, a melyet a horvát képviselők hozzájáru­lása nélkül legalább is nem volna ildomos elintézni akkor, mikor ők nincsenek itt. Tökéletesen egyetértek az elnök ur azon inditvánj'ával is, hogy az a része a javaslatnak, a mely szerint a horvát képviselő urak igazoltak­nak nyilvánitandók, már most határozat tárgyát kéjnezze. Kérésem mindössze az, hogy mielőtt a ház tényleg napirendre tűzné ezt a kérdést, méltóz­tassék annak előkészítését is megvárni, ugy hogy most a tárgyalás napjának megjelölése nélkül az lenne a határozat, hogy a ház annak idején fogja ezt a kérdést napirendre tűzni. Ebbeli felszóla­lásom indokául azt vagyok bátor felhozni, hogy Magyarország és Horvátország között több olyan függő kérdés van, a mely tisztázást igényel. Némely kérdésnek tisztázását ők kívánják, más kérdések­nek tisztázását pedig nekünk kell kívánnunk, 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom