Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-139

214 139. országos ülés 1907 április 15-én, hétfőn. minek kell a jegyzőkönyvben foglaltatnia. A miben határozat nem hozatott, a mi a vita tárgya volt, a nélkül, hogy arra nézve határozat hozatott volna, az csak a naplóba való és nem a jegyzőkönyvbe. Arra nézve, hogy mi történt a vita során, milyen felszólások hangzottak el stb., a napló az irányadó. Különben méltóztassanak határozni, de én azt hiszem, hogy ennek a résznek semmi körülmények között nincsen helye a jegyzőkönyvben. Hiszen a napirend előtti felszólások sem jöttek soha a jegyzőkönyvbe. Nem tudom, szavazást kér-e Ugron Gábor t. barátom? Ugron Gábor: Igen! Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a jegyzőkönyvet változatlanul hitelesiteni, szemben az én inditványommal, igen vagy nem ? (Igen ! Nem l) Kérem azokat, a kik változatlanul kivánják hitelesiteni, szemben az én inditványommal. méltóztassanak felállani/Megtörténik.) Kérem most azokat, a kik nem kivánják változatlanul hitelesiteni a jegyzőkönyvet, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Minthogy a többség kétségtelenül nem állapitható meg, szükséges a szavazatok megszámlálása. (Felkiáltások : Elfogadjuk többségnek !) Kérem tehát azokat, a kik a jegyzőkönyvet változatlanul kivánják hitelesiteni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Ráth Endre és Hammersberg László jegyzők (megkezdik a szavazatok megszámlálását. Felkiáltások : Nem tudjuk mi a kérdés!) Ráth Endre jegyző: Tévedés van a kérdésre nézve. Elnök : En a kérdést ugy tettem fel, hogy kérem azokat, a kik szemben az elnök javaslatával változatlanul kivánják hitelesiteni a jegyzőkönyvet, méltóztassanak felállani. (Helyeslés.) Ráth Endre és Hammersberg László jegyzők (megszámlálják a szavazatokat). Elnök : Kijelentem, hogy a ház nem kivánja változatlanul hitelesiteni a jegyzőkönyvet, (Helyeslés.) s ennélfogva az általam ajánlott módosítással hitelesiti a jegyzőkönyvet. Bemutatom a miniszterelnök átiratait, a melyekben értesit, hogy Lotz Károly művészi hagyatékának az áUam részére való megszerzéséről (írom. 243, 286); az Országos Ráth György Múzeum létesítéséről (írom. 242, 285) ; a bicske— Székesfehérvár—sárbogárdi helyi érdekű vasút részvénytársaság Székesfehérvár—sárbogárdi és székesfejérvár—bicskei vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok és engedélyokirati függelékek egyesítéséről (írom. 217, 323); az egér—putnoki helyi érdekű vasút engedélyezéséről (írom. 216, 322); az 1887 : XX., 1891: X. és 1896 : IV. t.-czikkek módosításáról (írom. 350, 389) szóló törvényjavaslatok ö felsége által szentesittetvén, azok mint ez idei XII., XIII., XIV., XV. és XVI. törvényczikkek az Országos Törvénytár utján kihirdettettek. Tudomásul szolgál. Bemutatom Alsó-Fehér vármegye közönségének feliratát az iránt, hogy a magyar nyelv az elemi oktatásban eredményesen tanittassék ; az Országos Magyar Szövetségnek Nagy Dezső, — az országos katholikus tanügyi tanácsnak Baross Jusztin, — a pancsovai görög-keleti szerb egyházközségnek Musitzky Döme — és Ungurián Manó temesvári lakosnak Brediceanu Koriolán képviselő utján beadott kérvényeit a nem állami tanítókra vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. Javaslom a t. háznak, hogy ezen kérvények tétessenek íe a ház asztalára s a mai napirendre kitűzött törvényjavaslattal egyidejűleg nyerjenek elintézést. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Bemutatom Alsó-Fehér vármegye közönségének háromrendbeli feliratát a hadügyi költségek emelése ellen, a 48-as honvédek és özvegyeik érdekében és a magyarnyelvű czégfeliratok kötelező használata iránt; Szatmárnémeti város közönségének feliratát az adórendszer reformja végett és Versecz város közönségének feliratát a városi tisztviselők fizetésének rendezése iránt. Javaslom, hogy ezen kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) A házszabályok 144. §-ának rendelkezéséhez képest bejelentem, hogy Kecskeméthy István országgyűlési képviselőre nézve összeférhetlenségi bejelentés tétetett. Minthogy azonban az erre vonatkozó beadvány az e szakaszban megszabott kellékeknek meg nem felelt, azt elutasítottam és a ház irattárába tétettem. Következik a nem állami népiskolák jogviszonyairól s a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól szóló törvényjavaslat (írom. 411, 442) tárgyalásának folytatása. A vita a 213. §. szerint berekesztetvén, most még a zárszó joga illeti az előadó urat és a határozati javaslatok beadóit, mivel kivülök még kilenczen aláirtak a határozati javaslatokat; zárszó illeti őket a következő sorrendben : Polit Mihály, Goldis László, Miháh Tivadar, Vajda Sándor, Szkicsák Ferencz és Vlád Aurél. Mindenekelőtt az előadó urat illeti a zárszó joga. Vertán Endre előadó: T. ház! (Halljuk I Halljuk !) Bár az a nagy beszéd, melylyel a közök tasásügyi miniszter ux a javaslatot megvilágította és az az ellen felhozott érveket megczáfolta, a vita bezárásának tekinthető, mert hiszen az ez után feliratkozott és szólás jogukkal élt szónok urak sem hoztak fel semmi uj adatot, semmi uj eszmét, semmi uj gondolatot a vitában, a minek az lehet az oka, hogy Mrksity Jásó ur, a ki talán ilyen uj eszméket dobhatott volna be a vita folyamába, (Derültség balfelöl.) a szólás jogával nem élhetett, mégis kötelességemnek tartom, hogy mielőtt e törvényjavaslat megszavaztatnék, előadói jogomnál fogva ezt a törvényjavaslatot e helyről pár szóval továbbra is indokoljam. Szükségesnek tartom ezt főkép azért, mert egyrészről meglehetősen élesen támadtatatott meg az az előadói beszéd,