Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-138
138. országos ülés 1907 nyékben r való kiszolgáltatását továbbra is megengedi. Én azt hiszem, hogy a jelenlegi modern életben ilyen intézkedés nem tartható fenn, mert ha meg van állapítva, hogy ezeknek a terményeknek ellenértéke fejében mit kap a tanító, ha nem szolgáltatják ki természetben,. akkor inkább gondoskodjék az iskolafentartó arról, hogy azon terményeket pénzértékre változtassa át, semmint ezt a terhet a szegény tanitókra ráoktrojálja. És most áttérek a törvényjavaslat azon intézkedéseinek birálatára, a melyek — véleményem szerint — igazolják azt az alapos aggodalmat, azt az ellenszenvet, a mely országszerte ezen törvényjavaslat iránt megnyilatkozik. A miniszter ur tegnapi fényes beszédében a törvényjavaslatnak intenczióját olyanképen igyekezett megvilágítani, hogy abból lehet ezt is kiolvasni és lehet az ellenkezőt is kiolvasni. (Felkiáltások: Mit ? Zaj.) Lehet ezt is és lehet az ellenkezó't is kiolvasni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Vlád Aurél: A miniszter ur azt hangoztatta tegnapi beszédében, hogy ez a törvényjavaslat a politikai egységes magyar nemzet érdekében van. Csakhogy a politikai és a nemzeti érdek alatt kétfélét szoktak nálunk érteni: először is a politikai magyar nemzetnek az érdekét, a melyben — a törvények betűje szerint legalább — mi is benne vagyunk és akkor a nemzetiségek érdeke is benne van és annak a politikai magyar nemzetnek érdeke nem lehet más, mint összeegyeztetése mindazon népek érdekeinek, a melyek a politikai magyar nemzetet alkotják. De lehet ezt másképen venni és pedig oly értelemben, hogy ez csak a fajmagyarságnak, csakis a faji magyar nemzetnek érdekét szolgálja. Minthogy a miniszter ur beszédéből nem vehetem ki azt, hogy milyen értelemben látja a törvényjavaslat által megóvottaknak a nemzeti érdekeket, nem marad egyéb hátra, minthogy ennek a kérdésnek a megvilágítására a törvényjavaslatot, annak egyes intézkedéseit vegyem bírálat alá és itt tartozom kijelenteni, hogy a törvényjavaslat egyes kardinális intézkedéseink bírálata után arra a meggyőződésre jutottam, — és ezt indokolni is kötelességem lesz — hogy ez a törvényjavaslat nem a politikai magyar nemzet összességének az érdekeit szolgálja, . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Vlád Aurél: . . . hanem tisztán a magyar faji érdekeknek szolgálatában áll. A törvényjavaslatnak intenczióját az előadó ur fejtette ki a legpregnánsabban. Az előadó ur ugyanis nyers őszinteséggel megmondotta, mi ennek a törvényjavaslatnak intencziója? Az előadó urnak beszédében a következő passzust találtam: »Magyarország jogilag már ma egységes nemzet.« Jogilag Magyarország ma egy KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VIII. KÖTET. íprilis 13-án, szombaton. 193 egységes nemzet! Én ezt a »jogilag« kifejezést igazán nem értem. VerTán Endre előadó: Eosszul idézte! Vlád Aurél: Nem értem, mert jog egy egységet, egy tényt nem állapithat meg, ha a jogban olyan intézkedés foglaltatik, a mely a tényekkel szemben áll; akkor beszélhetünk jogi fikczióról, de nem valóságról. Vertán Endre előadó : Megtagadja az állam egységét itt a házban! Vlád Aurél: Törvényeinkben ily intézkedés nincsen! Törvényeinkben csakis oly intézkedést találtam, hogy Magyarország minden polgára tagja az egységes politikai nemzetnek. Zakariás János : Magyar nemzetnek ! Vlád Aurél: Igen, a politikai magyar nemzetnek. Ezt az intézkedést én benn találtam a törvényben; de ez nem azt jelenti, hogy Magyarország jogilag nyelvben is egységes állam. Ugron Gábor: Geográfiáikig is, jogilag is egységes állam! Vlád Aurél: Az előadó ur beszédének . . . (Egy hang: Nincs tisztában a, dologgal. Zaj.) Kérem, nagyon is tisztában vagyok a dologgal. Az előadó ur beszédének második passzusában azt mondja, hogy ennek a törvényjavaslatnak czélja az: előmozditani, hogy Magyarország nyelvben és érzésben egységes nemzetté legyen. Czélja tehát az, hogy azt a jogi egységet, azt a jogi fikcziót valóságos ténynyé tegye. T. ház ! Ha egybevetjük az előadó ur beszédének ezt a részét, beszédének egy későbbi passzusával, melyben azt mondja, hogy uj honfoglalásra van szükségünk, olyanra, a mely ezt a nyelvi egységet előidézi, akkor tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a javaslatnak a czélja a magyar faj érdekeinek istájíolása, a magyarosítás. Nagy György: "ügy is kell, még jobban kellene. (Zaj. Elnök csenget.) Vlád Aurél: Az u. n. egységes nemzeti állameszmének megvannak a maga teóriái. Ebből vonják le aztán a többi következtetéseket, hogy t. i. az állam csak olyan intézményeket, iskolákat tűrhet meg, a melyek elősegítik ezt az állami czélt. Azért nem fogadom el ezt a javaslatot, — és azt hiszem, legtöbb ellenzői azért ellenzik — mert ez a javaslat a magyarositásnak mint állami czélnak a szolgálatában áll. (Helyeslés.) T. ház! Tartozom annak bebizonyításával, hogy, a mennyiben az állam czéljául a magyarosítást tűzi ki, ez a czél a közérdekbe, az általános állami érdekbe ütközik és hogy ez a politika nemcsak nem éri el a czélt, a nyelvi egységet, hanem koczkáztatja az érzésben való egységet is. (Zaj. Elnök csenget.) Ha az állam azt tűzi ki czéljául, hogy az állampolgároknak tetemes részét, mondjuk, felét nemzeti sajátságaikból kivetkőztesse, hogy az 25
