Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-137

182 137. országos ülés 1907 április 12-én, pénteken. Elnök : Markos képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne tessék közbeszólni. Novacu Aurél: Politikai magyar nemzeti szempontot ért-e, vagy fajmagyar nemzeti szem­pontot. Mert ha ezt az egységes politikai magyar nemzeti szempontot érti, akkor igenis azok teljes mértékben érvényesülnek a felekezeti iskolákban, valamint teljes mértékben érvényesülnek és érvé­nyesültek eddig is az állami szempontok is. De nem érvényesülhettek eddig, nem érvényesülnek és nem fognak érvényesülni természetesen felekezeti isko­lákban olyan szempontok, a mint talán egyik vagy másik képviselő ur akarná, hogy tisztán a faj­magyar szempontok érvényesüljenek . . . Zakariás János : Magyar nemzeti szempontok ! Novacu Aurél:.. . hogy mindenkinek faj­magyarrá kell lenni. Ilyen szempontok nem érvé­nyesülnek. A többi állami és nemzeti szempontok érvényesülnek és kell nekik érvényesülniök. A mi az állami czentralisztikus alapon való alkotást illeti, — és ez mutatja, hogy a nyugati államok sorába tartozunk — ez más államokban is megvan, de ez a czentralisztikus, feudális alap bizony még nem jelentette sehol a népek boldogu­lását. Az ősi czentralisztikus alkotmány a népek millióira semmi esetre sem volt valami kedvező, szerencsés, mert az alatt is nyomorogtak, szen­vedtek, nem is tekintették őket tulaj donképen embereknek. Tehát ha törekednénk ilyen szellem­nek megtörésére, a mely a feudalizmust támogatja, abban én semminemű sérelmet nem látnék. így meg van czáfolva az, mintha mi e tekintetben köte­lességünket nem teljesitenők. Az mondatik, hogy egységes alapon akarják a Szent István koronája alatt álló államot meg­alapítani. Hát én elismerem ezt a törekvést, csak­hogy ne felejtsük el azt, hogy első királyunk, Szent István mondotta, hogy: Regnum unius linguae debile et fragile est, az egynyelvű állam gyönge és törékeny. Evvel mondotta azt is, hogy államunkat többnyelvű nép lakja. Ezen kijelen­tés azt akarja mondani, hogy e haza népei is egy­másra vannak utalva, ezeknek egymással testvé­ries egyetértésben és egymás támogatásával kell élniök. A t. miniszter ur maga konczedálta, hogy ott, a hol a magyarság a román néppel össze­vegyül, ott nincsen semmi baj. Azt akarom tehát kiemelni, hogy mi nem a magyar nyelv tanításá­nak vagyunk ellenfelei és megakadályozol, hanem tessék ezt törvény utján megcselekedni. Mert az emberek halandók. A miniszter ur mai beszéde nagyon szép volt és én nagyon félek és tartok attól, hogy be fog következni az idő, a mikor a miniszter ur nem fog már a piros bársonyszékben ülni és nekünk minduntalan hivatkozni kell majd a miniszter ur mai nagyszabású beszédére, hogy ezen törvényjavaslatot igy kell magyarázni és értei ­Hitelesitették : Gr. Zichy Miklós s. Te., rwplőbiráló-b mezni, a mint azt a t. miniszter ur mai beszédé­ben kifejtette. Arra nézve nem találok tehát én biztosítékot, hogy az utána következő miniszterek és különösen az alantasabb emberek, a hatósági közegek és a közigazgatás alkalmazottai hogyan fogják azt értelmezni, épen nálunk, a hol a múlt arra tanit, hogy ha valamit a kárunkra lehet ér­telmezni, azt megcselekszik nemcsak akkor, a mikor törvényünk nincs, hanem mikor a törvény világos rendelkezése mellettünk szól is. így fog ez történni ezzel a törvényjavaslattal is ha törvényerőre emelkedik. Azért szerettem volna nagyon, hogy ha ezen törvényjavaslatnak valamelyik szakaszában valami úton-módon ki­fejezés adatott volna annak, — hiszen ez a mi­niszter urnak módjában áll — hogy milyen arányú legyen ez a tanitás és mit ért a tanitás sikeres ered­ménye alatt ? Ennek a sikeres eredménynek a meghatározásától félek én leginkább, mert eddig is konstatálva van, hogy faluhelyen alig lehetsé­ges eredményt produkálni. Ily módon azután lehetetlenné lesz téve az egyházaknak az iskola­fentartás és különösen lehetetlenné fog tétetni a tanitóknak a működése és az, hogy valaki erre a pályára lépjen. Én azt szeretném, hogy ez meg ne történhessék ; és minthogy ez a gyanú kisért a nemzetiségeknél, sokkal jobb szerettem volna, ha az iskolák mind államosittatnak, de a tör­vényben benne lett volna, hogy a tanitás nyelve a tanulók nyelve. Akkor azzal a tanítóval szem­ben, a kit az állam nevez ki, nem kisértett volna az a bizalmatlanság, hogy hivatásának nem felel meg, vagy nem akar megfelelni. A mint a t. elő­adó ur is mondja, midőn méltatja ezt a törvény­javaslatot, hogy nemcsak nem voltak képe­sek, de nem is akartak a tanítók feladatuknak megfelelni. Mindezen okoknál fogva én, t. képviselőház, a törvényjavaslatot nem fogadom el. Elnök: A tárgyalásra szánt idő letelvén, bátorkodom a legközelebbi ülés idejére és napi­rendjére vonatkozólag javaslatot tenni. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését szombaton, 1907. április 13-án tartsa s annak napirendjére tűzes­senek ki: 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; 2. az inditvány- és interpellácziós­könyvek felolvasása; 3. a naplóbiráló-bizottság ma bemutatott jelentésének tárgyalása; 4. a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a köz­ségi és hitfelekezeti néptanitók járandóságairól szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Méltóz­tatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a hatá­rozatot és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 5 perczkor.) Lászlő László s. h, ági tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom