Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-116

i7 február 25-én, hétfon. 48 1Í6. országos ülés 19ü nincs és akármilyen szigorú legyen is a sajtótörvény, a gazdák meg vannak róla győződve, hogy ez a sajtótörvény értéktelenné válik, ha a kezelés nem változik meg, mert ennek szigorú végrehajtását az esküdtszéki bíróságok működésének ismert tendencziája teljesen kizárja. Ezért tehát a gazdák kérvénye azt ajánlja, hogy bizonyos súlyosabb nemű és rendszeresen elkövetett izgatások, a nyomtatvány utján elkövetett vétségek és bűntettek bizonyos nemei az esküdtszéki bíráskodás alól kivonassanak és utaltassanak át a rendes birósághoz. (Helyeslés. Ellenmondások.) Holló Lajos: Nem szükséges; van erre más mód is ! Buday Barna; Miért kényes ez a kérdés 1 A megtámadott társadalmi és állami rend védelmének szolgálatában megbízhatatlanabb talán a rendes bíróság szolgálata, mint az esküdtek szolgálata ? Nemzetiségi vidékeken talán helyt állhat ez az érv. Azonban méltóztassanak meggondolni, hogy a közönséges bíróságok ítélete a Curiáig megfelebbezhető és igy a felsőbb vonalon korrigálhatok az alsóbb fokon talán elkövetett elfogultságok és tévedések, míg az esküdtszékek Ítélete lényegében megfelebbezhetetlen és korrigálhatatlan. (Mozgás.) Hiszen tudom, hogy ellenmondással fogok találkozni és nem lesz itt olyan reformjavaslat a mélyen t. országgyűlés előtt, a mely ellenmondás nélkül elfogadtatnék. Azonban ne méltóztassanak ezt a kérvényt félreérteni, ez nem kodiflkatori munka, ez pusztán konstatál bizonyos bajokat, a melyeknek létezését mindnyájan elismerjük és sürgeti az orvoslást, a melyre mindnyájan törekszünk. Lehetetlen, hogy akkor, midőn az egész magyar mezőgazdasági termelés válsággal küzd, a mikor az izgatásoknak következményei, a sztrájkok garázdálkodásai úgyszólván az egész társadalmat megdöbbenésben tartják, hogy ugyanakkor ennek a kérvénynek intenczióját a t. képviselőház ne pártolja. Ez a pártolás nem jelentette soha azt és nem jelenti azt most sem, hogy tehát a kormány utasíttatnék a kérvényben foglaltak végrehajtására mert én nagyon jól el tudom képzelni azt, hogy pl. az igazságügyminiszter ur olyan sajtójogi reformmal fog előállani, a mely, noha nem ebből a javaslatból meriti az impulzusokat, mégis mindnyájunkat pártjára hódit, mert talán szerencsésebben fogja megoldani azt a feladatot, a melyre mi is törekszünk és a melyet talán ugy fejezhetnék ki röviden, hogy: a sajtó szabadsága legyen teljes, de azokat sújtsuk a törvény vasszigorával, a kik ezzel a szent szabadsággal a közérdek sérelmére visszaélnek. (Élénk helyeslés.) Remélem, hogy ily értelemben az igazságügyminiszter ur is hozzá fog járulni ahhoz, hogy Mérey t. képviselőtársamnak javaslatát a képviselőház egyhangúlag magáévá tehesse. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző': Bernát István ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Csitáry Béla! Csitáry Béla : T. ház ! Mérey igen t. képviselőtársamnak javaslatához hozzájárulok, azonban engedelmet kérek, hogy pár megjegyzést fűzzek hozzá. Kétségtelen tény, t. ház, hogy a mezőgazdaság súlyos válságba került és itt a legfőbb ideje annak, hogy a mezőgazdák felébredjenek dermedtségükből és a legerélyesebb kézzel nyúljanak az önvédelemhez, mert ez már önvédelem ! Különös jelenség, hogy amiga megélhetés az egész vonalon nehezedik, súlyosbodik, az élelmi czikkeknek, az iparczikkeknek ára emelkedik, a munkabér már oly magasra szállt, hogy azt a gazdák alig képesek fedezni: addig a gabonaárak mindig azon a nivón maradnak, a melyen évekkel ezelőtt voltak. Ki ne látná, t. ház, ebben veszedelmet a gazdaságra nézve, ki ne látna veszedelmet az államra; (Folytonos zaj. Elnök csenget. Felkiáltások: Helyre! Helyre!) és az állam fundamentumát képező agrárizmusra nézve. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Csitáry Béla: Van-e köztünk valaki, t. ház, a ki elhiszi, hogy államunk csupán kereskedelmi és ipari alapon megállhatna akkor, a mikor a mezőgazdaság vele karöltve haladni nem bir. En azt hiszem, hogy a mi országunkban az ipar és kereskedelem csak akkor nyugodhatik biztos bázison, ha velük együtt párhuzamosan halad a mezőgazdaság is. Népünk a szocziáldemokrata izgatások és azoknak lapjai által mérhetetlen bérkövetelésre izgattatik, ugy hogy a gazda manapság már a legjobb akarat mellett sem tud biztos munkást kapni arra, hogy termését bizton learathassa, földjét rendesen bemunkálja. Ezzel szemben a fedezetlen határidőüzlet és a gabonakereskedelem hiénái megakadályozzák, hogy a jobb gabonaárakat a gazdák kaphassák meg. Egyedül a gyapjú az, a melyre befolyást nem gyakorolhatnak, a melynek az ára magas és szilárd. Ez a körülmény a gazdákat nagyon könnyen arra indíthatja, hogy visszatérjenek a külterjes gazdálkodáshoz, hogy visszaadják a legelőket a juhtenyészeteknek, a mi kevesebb munkába kerül és a melynél nincsen annyi rezsijük. Ezt a gazdák könnyen megtehetik és viszonozhatják a sztrájkot. Ez ellen a sztrájk ellen ugyan senkinek kifogása nem lehetne. Csakhogy a külterjes gazdálkodás az államnak nem érdeke, mert ezzel együtt az adóalap is sülyedne. Ezért az államhatalomnak kötelessége, hogy erélyesen nyúljon bele ezen kérdések megoldásába és ne kényszeríttessenek a gazdák arra, hogy erre az útra tévedjenek. Én, t. ház, nem vagyok a kivándorlásnak az ellensége ott, a hol az jogos és méltányos. Nem vagyok ellensége a kivándorlásnak a felvidéken, a hol a nép megélni nem tudott és részben még ma sem tud, bár megfogyott létszámban, mert sem termőföld nincsen ott, sem ipar. A mig pedig ott