Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-116

40 Í16. országos ülés ÍÖ07 február 25-én, hétfőn. Gr. Teleki Géza előadó : T. ház ! Miután e kérvény lényegileg szintén megegyezik az előbbiekkel, erre nézve is a kormánynak pártolólag leendő kiadatását ajánlja a bizottság. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatik-e az előadó ur javaslatát elfogadni, igen vagy nem. (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Somogy vármegye közönsége, Heves vármegye közönsége, Szepes vármegye közönsége, Turócz vármegye közönsége, Pozsony vármegye közönsége, Trencsén vármegye közönsége, Háromszék vármegye közönsége, Csik vármegye közönsége, Gömör-Kishont vármegye közönsége, Szilágy vármegye közönsége, Békés vármegye közönsége, Mosón vármegye közönsége, Ung vármegye közönsége Fejér vármegye közönsége, Borsod vármegye közönsége, Bars vármegye közönsége, Ugoosa vármegye közönsége, Csongrád vármegye közönsége, Bereg vármegye közönsége, Komárom, vármegye közönsége, Sopron vármegye közönsége, Zemplén vármegye közönsége, Tcrda-Aranyos vármegye közönsége, Sáros vármegye közönsége, Győr vármegye közönsége, Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönsége, Alsó-Fehér vármegye közönsége, Bács-Bodrog vármegye közönsége. Nyitra vármegye közönsége, Temes vármegye közönsége, Veszprém vármegye közönsége, Hajdú vármegye közönsége, Zala vármegye közönsége, Hont vármegye közönsége, Liptó vármegye közönsége, Szabolcs vármegye közönsége, Árva vármegye közönsége, Maros-Torda vármegye közönsége, Sopron vármegye közönsége, Zombor szab. kir. város, Győr sz. kir. város, Szatmár-Németi sz. kir. város. Szeged sz. kir. város, Szabadka sz. kir. város, Arad sz. kir. város, Debreczen sz. kir. város, Háromszék vármegye, Budapest sz. főváros, Baja th. város, Hódmezővásárhely th. város, Hódmezővásárhely th. város kérvénye a magyar földnek magyar kézen való megtartását és megszerzését előmozdító törvények alkotása iránt. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Gr. Teleki Géza előadó: T. ház! összesen 51 kérvény érkezett a házhoz, a mely a magyar földnek magyar kézen való megtartását és megszerzését előmozditó törvények alkotását czélozza. Azt hiszem, felesleges fejtegetnem az e kérvényben sürgetett dolgok fontosságát. Hogy csak néhány számadattal szolgáljak, manap 1,900.000 katasztrális hold mag}rar föld van idegen kézen, és tudjuk, hogy a magyar földnek ezen idegen kézre kerülése az utóbbi évtizedek alatt történt és hogy az idegenek térhóditása Magyarországon még folyton növekszik. Tudjuk, hogy ez ellen hozattak már törvények évszázadokon keresztül, de ezek később mind hatályon kiviil lettek helyezve. Ma az egyedüli ilyen természetű intézkedés a gazdatiszti törvény. Ha más nemzetek példáját nézzük, látjuk, hogy még sokkal erősebb nemzetek is, a melyek kevésbbé lennének rászorulva az idegen térhódítás megakadályozására, hoznak ilyen intézkedéseket. így pl. Oroszország. Hogy pedig a szomszédos Romániát említsem, ott az 1866. évi VII. t.-cz. 7. §-a értelmében kizárják az idegeneket. A bizottság a kérvényben foglalt kérésnek fontosságát mérlegelte, mikor e kérvényeknek pártolólag való kiadását javasolta a kormánynak. Kérem a bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Baross János! Baross János : T. ház ! Hozzájárulok a bizottság javaslatához annál inkább, mert az összefügg azokkal a kérdésekkel, a melyekről előbb voltam bátor megemlékezni. A külföldiek birtokszerzésének korlátozása kétfélekép eszközölhető : vagy tulajdonjogi korlátozásokkal, vagy pedig hatékonyabb, többszörös megadóztatással, mert bizonyos tekintetben legalább is méltányos és igazságos a többszöri megadóztatása azon birtokosnak, a ki külföldön tartózkodik. Ennek megvan a jjreczedense a romániai 1886 : XXXI. t.-czikkben, a mely szerint a házilag kezelt föld adója 5%, a bérbeadott földé 6%, s ha a birtokos külföldön lakik, 12%, vagyis kétszerese. Különben, a ki Kossuth Lajosnak 18á8-iki adóreformját olvassa, az látja, hogy Kossuth Lajos az ilyeneknek adóját háromszorosra kontemplálta. Ez különösen az abszentizmust sújtja, a mely abszentizmus ugy gazdaságilag, mint társadalmilag, nemzeti szempontból káros. Az abszentizmus nem más, mint az, hogy azok, a kiknek nagy földbirtokaik vannak, jövedelmeiket külföldön költik el, külföldön élnek és azokat a társadalmi és szocziális kötelezettségeket, a melyek mintegy a noblesse obiige levéből folynak,s a melyek annál nagyobbak, minél nagyobb terület jutott valakinek a haza földjéből, elhanyagolják. Ez, hála istennek, a tulaj donképeni magyar nagybirtokosságra nem vonatkozik. Egy-két idősebb embertől eltekintve, a fiatal generáczió már legnagyobbrészt belátja, hagy a haza földjével együtt kötelességek is szállanak reá, és egyformán kiveszi részét a haza bujából és öröméből és igyekszik teljesiteni szocziális kötelességeit. Ilyen reformnak éle elsősorban a külföldiek birtokvásárlása ellen irányul. A mikor a kérvényi bizottság 52 kérvénynek pártolását határozta el, maga e határozat, de az is, hogy 52 törvényhatóság, tehát a törvényhatóságok legnagyobb része kéri a parlamenttől, hogy a külföldiek birtokszerzését megakadályozza, hogy a haza földjét a magyar hazafiaknak kezébe igyekezzünk megtartani, mutatja, hogy ez a kérdés már a társadalom legszélesebb rétegeit is megmozgatta és hogy ezeknek a kérdéseknek a parlament elé hozatala megérett. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Ugyanezen kérvényeknek második része azt mondja, hogy a magyar földnek megszerzése előmozdítandó. Ez azt jelenti, hogy az ország közönsége már türelmetlenül várja azt, hogy egy telepítési és parczellázási törvényjavaslat kerüljön a ház elé, a mely segítse a magyar parasztságnak propagáczióját, s a mely elsősorban a visszaéléseket akadályozza meg, másodsorban pedig módot adjon