Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-116
38 116. országos ülés 1907 február 25^éa, hétfőn. ségét élvező ember sem mentes az adó alól, mert a közvetett adókat ki sört, bort iszik, sóval főz, dohányoz, ugy is érzi és adózik ezekkel, tehát nem adómentes, sőt ha meghagyjuk bizonyos fokig a tárgyi adót, az, a kinek valamije van, feltétlenül fizet adót az adótárgy után. Tehát nem teljesen adómentes, de az adózás igazságtalanságát, az adózási rendszerben önkéntelenül is előálló azt az igazságtalanságot, hogy a fogyasztási adók elsősorban a kisembert sújtják, a nagyobbat kevósbbé, legalább a személyi adóknál behozandó létminimum adómentessége által lehetne paralizálni. Ha végignézünk az 1896. évi osztrák törvényen, s az 1901/1903. évi porosz törvényen, a hol ezen nagy, modern eszmék már életbe léptek, önkéntelenül felvetődik előttünk az a probléma, vájjon az az örvendetes, csodás jelenség, hogy a nemzetközi szocziálista izgatás a maga mesés szervezete daczára nem bir politikai hatalomra vergődni, nem épen Poroszország modern adórendszerének tulaj donitható-e, és viszont megfordítva Francziaországban a szoczializmusnak döntő előrenyomulása nem annak tulajdonitható-e, hogy Francziaország adórendszere maradi és a modern követelményeket egyáltalában nem veszi tekintetbe. Mindezen eszmék már megértek a mi népünk lelkében is és dörömbölnek a parlament kapuján. Mutathatnám 60 holdas gazdák leveleit, a kik panaszkodnak és kifejtik nagy szakértelemmel és részletességgel a mai magyar adórendszer hibáit és kijelentik, hogy vagy kénytelenek kivándorolni ebből az országból, vagy pedig, ha itt maradnak, a nemzetközi szoczializmusnak karjai közé fogják magukat vetni, ha ez a parlament ós ez a kormány ezeken a bajokon nem segit. Meg vagyok győződve, hogy nyitott ajtót döngetek akkor, mikor ezeket a kérdéseket fölvetem, mert tudom, hogy a pénzügyminiszter ur ezen modern adópolitikai elvek tekintetében hasonló nézeteket vall, és tudom, hogy talán el is készült már az adójavaslat; azonban mégis szükséges, hogy szemben az ellenkező agitáczióval, dokumentálja a magyar parlament, hogy igenis bir érzékkel a nép legszélesebb rétegeinek érdekei iránt, és hogy a népnek igazi és jó barátai itt vannak ebben a parlamentben (Igaz! Uyy van!) és nem azok közt a hazátlan lázitók közt, a kik mostanában az elmúlt két télen olyan sűrűn járták be a havas téli éjszakákon a falvakat és lázitották és bolondították a népet azzal, hogy ez a mai nemzeti kormány és a nemzeti parlament nem képes vagy nem akarja azokat a nagy szocziális reformokat megvalósítani, a miket megigértünk a népnek a képviselőválasztásoknál. Ép ezért van szerencsém tisztelettel inditványozni, (Halljuk! (Halljuk!) hogy á 15. sz. kérvény, a szegvári népgyűlés kérvénye, azon vonatkozásban, hogy az adórendszer reformját sürgeti, a kormánynak pártolókig adassék ki. (Élénk helyeslés.) T, ház! Összefügg az adóreformmal a kórvények 12-ik sorjegyzékének 73—125. számú, tehát összesen 52 törvényhatóság kérvényének azon tárgya, hogy az állandóan külföldön tartózkodó birtokosok súlyosabb adóval terheltessenek meg. (Helyeslés.) Ez az idea teljesen helyes és pártolandó. Megvan már külföldön is a preczedens, igy például Románia az 1886. évi XXXIII. törvényezikkben . . . Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, nem tárgyaljuk azokat a kérvényeket. Majd akkor méltóztassék ezen irányban felszólalni, ha sorra kerülnek. Baross János: Fentartom magamnak a felszólalási jogot. Azt gondoltam, igy egyszerűbb ós gyorsabb. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Lovászy Márton! Lovászy Márton : T. képviselőház ! A kérvények 12-ik sor jegyzékének első huszonegy kérvénye az önálló vámterület létesítése mellett szól. Ha végigtekintünk ezeknek a kérvényeknek a során, a legváltozatosabb névsor áll előttünk. Találunk köztük egész törvényhatóságokat, köztük az ország székesfővárosának közönségéét is. Találunk tisztán iparosokból álló testületeket, de találunk tisztán gazdákból élló testületeket is, valamint népgyüléseket, melyek természetesen leginkább földmivelőkből állanak. Ez azt bizonyítja, hogy az önálló vámterület szükségének érzete immár az országnak egész társadalmát áthatotta (Igaz ! ügy van! ) és az ország minden társadalmi rétegében annyira élénk lőn, hogy maholnap a kormányzat és a parlament csakugyan nem zárkózhatik el előle. (Igaz ! ügy van !) Ezekre nézve a kérvényi bizottság egyszerűen azt javasolja, hogy ezen kérvények adassanak ki a kormánynak. Én azt hiszem, hogy mi nem fejeznők ki sem a közvéleménynek, sem ennek a parlamentnek akaratát, mely ezzel a közvéleménynyel kongruens, ha egyszerűen, hogy ugy mondjam, közömbösen adnók ki a kormánymak ezeket a kérvényeket; ezért indítványozni bátorkodom, hogy a kérvények pártolólag adassanak ki. (Élénk helyeslés balfelöl.) Szükségesnek látom ezt a mostani viszonyok közt annál is inkább, mert hiszen tudjuk, hogy az előttünk álló egy hónap alatt fog megvivatni a két kormány közt a döntő csata, mely eldönti azt, lesz-e kiegyezés egyáltalában vagy nem és csakugyan nem zárkózhatunk el az elől, hogy az önálló berendezkedésre talán sokkal hamarább kell majd rátérnünk, mint a hogy magunk is gondoltuk. (Igaz! Ugy van !) Épen ezért én nem demonstráczió szempontjából, hanem, hogy a parlament és a közvélemény akaratának kifejezés adassék, bátorkodom ismételten indítványozni, hogy a kérvények pártolólag adassanak ki. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök : A miniszterelnök ur kivan szólni.