Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-116

34 116. országos ülés 1907 február 25-én, hétfőn. állásáról a beküldött iratokból kellőleg nem tájé­kozhatja : felkéri a t. házat, méltóztassék az iránt intézkedni, hogy a kérvény az illető bírósághoz kiegészités végett visszaküldessék.<< Tehát igazolva van a jelentésben foglalt állítás. Azonkívül arra kérem a képviselő urat, — és szerettem volna, hogy ha ezt hangosabban és talán érthetőbben is kinyilatkoztatta volna — mutas­son ebben a jelentésben egy sort vagy egy szót, a hol a mentelmi bizottság utasitani akarta a bíró­ságot valamely cselekmény elkövetésére. Meg lehet győződve a képviselő ur, hogy a mentelmi bizott­ság egyik tagja sem óhajt olyan térre lépni, a hol a parlamenti és birói hatáskör összeütközéséről van szó. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A képviselő ur három indítványt ad be, daczára annak, hogy a jelentést elfogadja. Az egyik indítvány vonatkozik arra, hogy az ügy a men­telmi bizottsághoz újból visszaküldessék, kvázi átdolgozás ezéfjából, vagyis magyarul: az ő argumentumainak felszívásával. Második indít­ványa arra vonatkozik, hogy tulajdonképen itt a mentelmi jog megsértésének esetében két alapról van szó : az egyik alap Lengyel Zoltán képviselő­nek a házban tett bejelentése, a másik a háznak jegyzőkönyve. Mi, t. ház, a bizottságban a kép­viselő urnak mentelmi jogi bejelentését fogadtuk el alapul, (ügy van!) mert hiszen ez fedi leg­jobban azt, a mire a képviselő ur czéloz. Ebben a mentelmi bejelentésben pedig egy árva szó sincsen a mentelmi bizottság eljárásának helytele­nítéséről vagy megtámadásáról. Ez egy technikai dolog volt, a mely elintéződött a mentelmi bizott­ságban, midőn mi a képviselő ur azon kívánságát, hogy az iratok mutattassanak be és olvastassanak fel, a házszabályok 189. §-ának felhívásával egy­szerűen nem telj esitettük. Egy hang: A jegyzőkönyvben is meg van említve ! Hédervári Lehel előadó: Harmadik indít­ványa pedig a t. képviselő urnak az, hogy a men­telmi jog megsértését nem látja ugyan fennforogni, de ebben a kérdésben tételeket állit fel, a melyek, nézetem szerint, meghaladják a háznak hatás­körét és beleütköznek egy más, épen olyan fon­tos és alkotmánybiztositékot képező jogkörbe: a birói függetlenségbe, (ügy van!) Én tehát javaslom, hogy méltóztassék Kálosi József kép­viselő urnak indítványai felett napirendre térni és a mentelmi bizottság jelentését szórói-szóra elfogadni, (Helyeslés.) annál is inkább, mert ez a jelentés óvatosan van megszerkesztve és mert benne direktíva adva a bíróság részére sincs, mivel a mentelmi bizottság, a mint előzetesen is kijelen­tettem, nem ment abba bele, hogy vizsgálja a bűnvádi perrendtartás alaki jogi szabályainak strikt és kellő megtartását, hanem csak azt nézte, hogy vájjon fordul-e elő olyan alaki jogszabály­sérelem a bűnvádi perrendtartás terén, a mely a képviselőnek mentelmi jogát, (ügy van!) a mentelmi jognak közjogi és alkotmányjogi fon­tossága szempontjából megsértette, igen vagy nem ? (ügy van!) Erre a kérdésre pedig a men­telmi bizottság azzal felelt, hogy nem. Ennek az indokolása le van téve a jelentésbe és én, noha nem ragaszkodom is olyan görcsösen az én szel­lemi munkámhoz, mint Kálosi t. képviselőtársam az övéhez, tisztelettel kérem a jelentés tudomásul­vételét. (Helyeslés.) Kálosi József: T. ház! (Zaj.) Elnök : Mi czimen kíván szólani a képviselő ur ? Kálosi József: Mint indítványozónak, jogom van szólani. (ÉlénJc felkiáltások balfelöl: Nincs tiz aláírás !) Elnök : Bocsánatot kérek, a házszabályok sze­rint csak akkor élhetne a képviselő ur a zárszó jogával, ha a képviselő úron kivül még kilenczen irták volna alá határozati javaslatát. Ezen a czimen tehát nem szólhat. Kálosi József : Akkor félreértett szavaim meg­magyarázása czéljából kívánok szólani. Elnök: De csak röviden! (Derültség.) Kálosi József: Talán ráérünk! (Zaj.) Elnök: Engedelmet kérek, a házszabályok 215. §-a szerint a képviselőnek szavai félremagya­rázását röviden van joga helyreigazítani. (Helyes­lés.) Kálosi József: Hogy mennyire nem volt helyes el nem fogadni Kossuth Ferencz mélyen tisztelt kereskedelemügyi miniszter urnak azon bölcs indít­ványát, hogy ne sürgősen tárgyaltassék ez az alap­jában véve nem nagy eset, azt legjobban bizonyítja ez az eredmény, mert most már annyira sietünk és annyira türelmetlenek vagyunk, hogy a t. előadó ur első indítványomnak még az értelmét sem fogja fel. Elnök : Bocsánatot kérek, de ne méltóztassék érdemileg szólni a tárgyhoz, mert csakis szavai­nak félremagyarázott értelmét van joga helyre­igazítani. Kálosi József: Kérem, hiszen én ... . Elnök: Ne tessék akkor beszélni, a mikor én szólok, hanem méltóztassék engem meghallgatni. En megmondottam, hogy csak félremagyarázott szavainak értelmét állithatja helyre, de mint indít­ványozónak zárszóhoz joga nincsen. (Felkiáltások : Azt mondotta, hogy az előadó nem értette meg az indítványát!) Kálosi József: Javaslatomban egy szó, egy vonatkozás sincsen arra nézve, mintha én azt indít­ványoztam volna, hogy utasittassék vissza a jelen­tés a mentelmi bizottsághoz. Mégis ezt adja a kép­viselő ur a számba. Indítványom fel fog olvastatni és az egymaga is meg fogja czáfolni az előadó urat. A másik dolog, a melyre kénytelen vagyok reflektálni, már személyemet érinti, ugy tüntetve fel engem, mintha aprehenzióból, kicsinyes szem­pontból stiláris módosításokat akartam volna keresztülvinni és azért mentem volna el a bizott­ságból és azért nem tartottam meg az előadói tisztet, mert kérelmemet nem teljesítették. Sőt élczelődni látszik, hogy be akartam venni az egész indokolást a jelentésbe. (Zaj.) Ugy tüntette fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom