Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-128

nárczius lh-én, csütörtökön. 319 128. országos ülés 1907 r. azután Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak határozati javaslatát felolvasni. Darányi Ferencz jegyző (olvassa Miháli Tivadar, Novacu Aurél és Maniu Gyula határozati javaslatait). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, szemben Miháli Tivadar, Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak indítványaival, igen vagy nem? (Igen ! Nem l) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem tehát, hogy a képviselőház a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapj ául elfogadta, minélfogva Miháli Tivadar, Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak határozati javaslatai elestek. Most már felteszem a kérdést Vajda Sándor képviselő ur inditványára, a mely módositott szövegében a következőképen hangzik. Darányi Ferencz jegyző (olvassa Vajda Sándor képviselő határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Vajda Sándor képviselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem tehát, hogy a képviselőház Vajda Sándor képviselő ur határozati javaslatát nem fogadja el. Következik Vlád Aurél képviselő urnak a következő határozati javaslata. Darányi Ferencz jegyző (olvassa Vlád Aurél képviselő határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem tehát, hogy a képviselőház Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát mellőzi. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Eaisz Aladár jegyző urat, hogy a törvényjavaslat czimét felolvasni szíveskedjék. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul, a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. %-át). Ráth Endre jegyző: Maniu Gyula! Maniu Gyula : T. képviselőház ! Ezen szakasznak következő kifejezése ellen van kifogásom : >>állami tisztviselők«. A magyar nyelvnek ezen fogalom kifejezésére több szava van a gyakorlatban. Az egyik a tisztviselő, a másik a hivatalnok, a harmadik az alkalmazott. A helyes közjogi megkülönböztetés szerint tisztviselőnek azt nevezzük, a ki az állami élet intézésében bizonyos impériummal, juriszdikczióval bir, a ki tehát olyan hivatalt, a melyben valamely közigazgatási hatalmat gyakorol, vagy a melyben az állam birói hatalmának gyakorlásában vesz részt. Azt hiszem, a tanitót egyik fogalom alá sem rendelhetjük ezen megkülönböztetés szempontjából. Én tehát egész röviden azt a módosítást teszem, hogy miután a tanitó sem impériummal, sem juriszdikczióval nem bir, de nem is bírhat, és miután a magyar nyelvnek van kifejezése, a mely más állami alkalmazottaknak megjelölésére alkalmas, e helyett: »állami tisztviselő«, tétessék : »állami hivatalnoki. Elnök : Méltóztassék indítványát Írásban benyújtani. Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház ! Én nem zárkózom el olyan módosítások elfogadásától, a melyek nem bontják meg a törvényjavaslatnak ökonómiáját és a melyeket én is helyesbítéseknek ismerek el. De arra kérem mégis a t. házat, hogy ebben az esetben méltóztassék megtartani a törvényjavaslatnak eredeti kifejezését, mert tényleg a tanítóságnak összes mozgalmaiban az az ő kivánságuk, hogy állami tisztviselőknek minősíttessenek, mindég kidomborodott. A nyilvánosságra jutott javaslatokban ez a kifejezés mindig használtatott. Egyébiránt nem tudom, hogy helytálló-e az a megkülönböztetés, a melyet Maniu Gyula t. képviselőtársam mondott és a mely szerint csakis az nevezhető tisztviselőnek, a ki impériummal vagy juriszdikczióval van felruházva, mig az, a ki pedig azzal nincsen felruházva, hivatalnoknak nevezendő. Ezt meglehetősen önkényesnek tartom. Ha következetes akart volna lenni t. képviselőtársam, akkor a három kitétel között, a melyet felhozott, az állami alkalmazottat kellett volna használnia. De ne módosítsunk, ne tegyünk semmit olyan irányban, a mi azzal a látszattal birna, mintha az erkölcsi elismerés terén is azon igényeli mögött akarnánk maradni, a melyeknek jogosultságát a kormány a benyújtott törvényjavaslatnak terminológiájával is bizonyítja. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Bedőházi János előadó : Csak annyit akarok megjegyezni, hogy a többi törvényeinkben a tisztviselő szó nem használtatik. A hivatalnok szónak más értelme van. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Maniu Gyula azon indítványával szemben, hogy az 1. §-ban a »tisztviselő« szó helyett