Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-128

nárczius lh-én, csütörtökön. 319 128. országos ülés 1907 r. azután Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak határozati javaslatát felolvasni. Darányi Ferencz jegyző (olvassa Miháli Tiva­dar, Novacu Aurél és Maniu Gyula határozati javas­latait). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, szemben Miháli Tivadar, Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak indítványaival, igen vagy nem? (Igen ! Nem l) Kérem azokat, a kik elfogad­ják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Több­ség. Kijelentem tehát, hogy a képviselőház a tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapj ául elfogadta, minélfogva Miháli Tivadar, Novacu Aurél és Maniu Gyula képviselő urak határozati javaslatai elestek. Most már felteszem a kérdést Vajda Sándor képviselő ur inditványára, a mely módositott szöve­gében a következőképen hangzik. Darányi Ferencz jegyző (olvassa Vajda Sán­dor képviselő határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Vajda Sándor képviselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem tehát, hogy a képviselő­ház Vajda Sándor képviselő ur határozati javasla­tát nem fogadja el. Következik Vlád Aurél képviselő urnak a következő határozati javaslata. Darányi Ferencz jegyző (olvassa Vlád Aurél képviselő határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát el­fogadni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem tehát, hogy a képviselő­ház Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát mellőzi. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Eaisz Aladár jegyző urat, hogy a törvényjavaslat czimét felolvasni szíveskedjék. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatla­nul, a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szöve­gezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavas­lat 1. %-át). Ráth Endre jegyző: Maniu Gyula! Maniu Gyula : T. képviselőház ! Ezen szakasz­nak következő kifejezése ellen van kifogásom : >>állami tisztviselők«. A magyar nyelvnek ezen fogalom kifejezésére több szava van a gyakorlat­ban. Az egyik a tisztviselő, a másik a hivatalnok, a harmadik az alkalmazott. A helyes közjogi meg­különböztetés szerint tisztviselőnek azt nevezzük, a ki az állami élet intézésében bizonyos impé­riummal, juriszdikczióval bir, a ki tehát olyan hivatalt, a melyben valamely közigazgatási hatal­mat gyakorol, vagy a melyben az állam birói ha­talmának gyakorlásában vesz részt. Azt hiszem, a tanitót egyik fogalom alá sem rendelhetjük ezen megkülönböztetés szempontjából. Én tehát egész röviden azt a módosítást teszem, hogy miután a tanitó sem impériummal, sem juriszdikczióval nem bir, de nem is bírhat, és miután a magyar nyelvnek van kifejezése, a mely más állami alkalmazottaknak megjelölésére alkal­mas, e helyett: »állami tisztviselő«, tétessék : »ál­lami hivatalnoki. Elnök : Méltóztassék indítványát Írásban be­nyújtani. Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház ! Én nem zárkózom el olyan módosítások elfogadásától, a melyek nem bontják meg a törvényjavaslatnak ökonómiá­ját és a melyeket én is helyesbítéseknek ismerek el. De arra kérem mégis a t. házat, hogy ebben az eset­ben méltóztassék megtartani a törvényjavaslat­nak eredeti kifejezését, mert tényleg a tanítóság­nak összes mozgalmaiban az az ő kivánságuk, hogy állami tisztviselőknek minősíttessenek, min­dég kidomborodott. A nyilvánosságra jutott javas­latokban ez a kifejezés mindig használtatott. Egyébiránt nem tudom, hogy helytálló-e az a meg­különböztetés, a melyet Maniu Gyula t. képviselő­társam mondott és a mely szerint csakis az nevez­hető tisztviselőnek, a ki impériummal vagy jurisz­dikczióval van felruházva, mig az, a ki pedig azzal nincsen felruházva, hivatalnoknak neve­zendő. Ezt meglehetősen önkényesnek tartom. Ha következetes akart volna lenni t. képviselő­társam, akkor a három kitétel között, a melyet felhozott, az állami alkalmazottat kellett volna használnia. De ne módosítsunk, ne tegyünk semmit olyan irányban, a mi azzal a látszattal birna, mintha az erkölcsi elismerés terén is azon igényeli mögött akarnánk maradni, a melyeknek jogosult­ságát a kormány a benyújtott törvényjavaslat­nak terminológiájával is bizonyítja. (Élénk he­lyeslés.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Bedőházi János előadó : Csak annyit akarok megjegyezni, hogy a többi törvényeinkben a tiszt­viselő szó nem használtatik. A hivatalnok szónak más értelme van. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Maniu Gyula azon indítványával szemben, hogy az 1. §-ban a »tisztviselő« szó helyett

Next

/
Oldalképek
Tartalom