Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-127

312 ni, országos ülés 1907 gondolom, hogy a mai viszonyok között vissza lehet, sőt szükséges térni erre a tervezetre, mert a viszonyok, az idők, a törekvések egyes magyar állampolgárok részéről külföldön olyanok, a melyek ezt megkövetelik. A mint emiitettem, én magam is foglalkoztam ezzel a kérdéssel és az emiitett törvénytervezet szerint az 1878-ik évi V. t.-cz. második részében a III. fejezetbe, a mely a 142. §-tól bezárólag a 151-ig a hűtlenségről szól, szerintem egy uj szakasz lett volna beillesztendő, a mely igy szólt volna (olvassa): »A ki a hűtlenség bűncselekményét az által követi el, hogy valamely külhatalom kormányával vagy külföldi társulattal szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsátkozik a végett, hogy azoktól nyert anyagi segélylyel a magyar állam, a magyar nemzet ellen gyűlöletet szítson vagy folytasson, öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.« Nem tudom biztosan, hogy ezen összeköttetések, melyekről ezen lap rendjén értesültünk, ezen általam tervelt uj szakasz rendjén büntethetők volnának-e, — talán igen, talán nem — de ismerve, a viszonyokat, a büntetőtörvénykönyvnek egy ilyen szakaszszal való kiegészitése feltétlenül szükséges. De azonkívül kapcsolatosan a szóban forgó kérdéssel, habár nagy általánosságban, egy egészen uj törvény megalkotása sem látszik feleslegesnek. Ezen törvény, a melynek alapj ait szintén meg lehet találni az igazságügyminiszter ur irattárában, szórói-szóra így hangzott volna (olvassa) : »A ki az illetékes állami hatóság engedélye nélkül valamely külállamtól, annak fejedelmétől, külföldi társulattól vagy magánszemélytől egyházi, iskolai vagy bármely nemzetiségi ezé) támogatására segélyt kér vagy elfogad, 8 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« »A magyar állam területén politikai, nemzetiségi és munkás egyletnek tagja csak magyar állampolgár lehet. Külföldi, ki az ily egyletek gyűlésén részt vesz, ha súlyosabb büntetőjogi beszámítás alá eső bűncselekményt nem követ el, 8 napig terjedhető elzárással vagy 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő és az 1879. évi XL. t.-cz. értelmében a tolonczozásra nézve fennálló szabályzat 2. §-ának b) pontja alapján az országból kiutasítható.« »Azon magyar állampolgár, ki oly külföldi egyesületben vagy gyülekezetben vesz részt, melynek czélja vagy törekvéseinek iránya a magyar állam és a magyar nemzet ellen gyűlöletet szítani, két hónapig terjedhető elzárással vagy 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Hasonló büntetés alá esik azon magyar állampolgár is, M külföldön sajtó utján izgat a magyar állam és a magyar nemzet ellen.« »A ki nem azon czélból, hogy az 1878: V. t.-cz. II. rész, 1., 3. és 4. fejezeteiben meghatározott valamely büntettet elkövessen, oly szövetkezésben vesz részt, melynek léte, szervezete és czélja az állam kormánj'zata előtt eltitkoltatik, egy hónamárczius 13-án, szerdán. pig terjedhető elzárással vagy 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.* »Nem büntettetik a szövetkezés miatt az, a ki, mielőtt még a hatóság felfedezte volna, a szövetségtől eláll és elállását a szövetségnek tudomására juttatja, vagy pedig a szövetséget a hatóságnak feljelenti.« »A jelen törvény 3. §-a szerint büntetendő cselekmény a királyi járásbíróságok, az 1., 2. és 4. §-okba ütköző büntető cselekmények pedig a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utaltatnak.« »Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg.« Nem egészen vonatkozik mit elolvastam a törvények alkotására vonatkozólag, magára erre a kérdésre, de olyanok az idők, hogy vonatkozhatik és ezek a lappéldányok itten igazolják, hogy azok a Gesammt-Monarchie-t létrehozni akaró urak, az az újonnan szervezkedő, Gross-österreich-t megteremteni akaró aspangi mozgalom felkelti bennünk a gyanút, hogy az összeköttetés szálai ide mihozzánk nyúlnak és ennek az összeköttetésnek szálait elvágni s e szálakat fonókat megbüntetni én szerintem feltétlenül szükséges. Hosszura nyúlt a beszédem talán, a mint látom, nem is keltette fel az érdeklődést, talán felesleges dologról szóltam, talán csak az a hiba, hogy én szóltam vagy talán olyanról szóltam, a minek orvoslása nincs módunkban s olyanra akarom felkérni a miniszterelnök urat, a mire vállalkozni ő nem köteles, s a mely ügyben talán eljárnia nem is szabad. Én mégis ugy hiszem, hogy a magyar állam területi egységét megbolygatni akaró törekvésekkel szemben nekünk tájékozottaknak kell lennünk s tiltakozó szavunkat fel kell emelnünk ; én ugy hiszem, hogy keresni kell a módokat, hogy megismerjük azokat, a kik e törekvéseket a külföldön képviselő szövetkezetekkel állanak kapcsolatban, s megismerjük azokat az egyéneket, hogy megbüntessük őket, a kik ilyen törekvéseknek támogatására vállalkoznak. Mindezekre való tekintettel arra kérem az igen t. miniszterelnök urat, szíveskedjék megfontolni, mérlegelni, megfigyelni azt, a mit én mondottam, szíveskedjék az interpellácziómhoz csatolt példányait a »Gross-österreich« czimü lapnak alapos tanulmány tárgyává tenni, esetleg tétetni, s csak azután felelni nekem erre, a különben igen tartózkodóan és mérsékletesen tartott kérdésre, a melyet hozzá intézni szerencsém van. (Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : »Interpelláczió a miniszterelnök úrhoz az alsó-ausztriai Aspang városban tartott gyűlés alkalmából. Az elmondottak és az elmondottakatigazoló »Gross-österreich« lapszámokban foglaltak alapján nem látja-e szükségesnek a miniszterelnök ur az osztrák kormányt figyelmeztetni, hogy egy Gross-österreich államnak szervezésére és ezzel a két állam között fennálló közjogi viszonynak megbontására irányuló ausztriai mozgalmak ellentétben vannak nemcsak a magyar és osztrák állam érdekeivel és a dinasztia jövőjét biztosító érdekekkel, de a két állam érvény-