Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-126
126. országos ülés 1907 márczius 12-én, kedden. 265 - - - Kérem a t. házat, méltóztassék azt kinyomatni, a képviselő urak között szétosztatni, előzetes tárgyalás és sürgős jelentéstétel végett pedig a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasitani. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a miniszter ur javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy a törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett pedig kiadatik a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságoknak. Kállay Lipót, az igazolási állandó bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. (Halljak ! Halljuk !) Kállay Lipót előadó: T. ház ! Az igazolási állandó választmány ma tartott ülésében tárgyalás alá vette dr. Meskó Lászlónak képviselővé történt választatását. (Éljenzés.) A választás Nyíregyházán történt, f. hó 8-ikán és pedig egyhangúlag. Az igazolási bizottság megvizsgálván az erről szóló megbízólevelet, azt kifogástalannak és a törvénynek megfelelőnek találta és ezért a házszabályok 12. §-ának a) pontja alá sorozta, minélfogva a bizottság dr. Meskó Lászlót, a kérvényezésre és panaszra szokásos 30 nap fentartásával igazolt képviselőnek jelenti ki. (Éljenzés.) ElTiÖk: Meskó László képviselő ur tehát a panaszlási és kérvényezési jog fentartásával feltételesen igazolt képviselőnek jelentetik ki. Ezzel kapcsolatosan szüksége merül fel annak, hogy Meskó László képviselő urat osztályba sorozzuk. Minthogy a harmadik osztályban van legkevesebb tag, javaslom, hogy Meskó László képviselő urat a harmadik osztályba sorozzuk be. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az állami elemi néjűskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről szóló törvényjavaslat (írom. 410, 432) tárgyalásának folytatása. Vlád Aurél : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Vlád Aurélképviselő ura házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján kér szót. Vlád Aurél : T. képviselőház ! A házszabályok 215. §-ának o) pontja alapján kértem szót azért, hogy a tegnapi ülésen történt inezidenseket szóvá tegyem és a házszabályok helyes értelmezése alapján megvilágítsam. Már harmadik cziklusban vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy az országgyűlésnek tagja lehetek, de soha ilyen megszoritólag a házszabályok nem alkalmaztattak, mint most. Addig, a mig a házszabályoknak megszorító vagy liberális alkalmazásáról van szó és addig, a mig a házszabályoknak intézkedései meg nem sértetnek : senkinek sem lehet kifogása. De a mikor a házszabályoknak intézkedései megsértetnek és ezen megsértéssel elfojtatik a képviselőknek szava, a mikor a szólásszabadság a házszabályok megsértésével vonatik meg : akkor kötelessége minden egyes képviselőKÉPYH. JÍAPLÓ 1906 1911. VII. KÖTET. nek ezt az eljárást szóvá tenni és ennek a gyakorlatnak, illetőleg ennek a helytelen preczeclensnek orvoslását követelni. A házszabályok 212. §-a ekként intézkedik (olvassa) : »A megkezdett beszédet az ülés folyama alatt kell bevégezni, s azt a következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor. joggal bir vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész beszédjének a következő ülésre való halaszthatása végett, s e felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt, mely szavazáshoz a tanácskozásra megkívántató 40 tag jelenléte elégséges.* A házszabályoknak ezt az intézkedését eddig mindenki ugy magyarázta, hogy az a szónok, a ki a tanácskozásra szánt idő befejezése előtt több mint egy negyedórával jutott szóhoz, beszédét akadály nélkül folytathatta addig,mig mondanivalója volt. (Ugy van! a nemzetiségiek padjain.) Ha négy vagy öt óráig kellett itt együttmaradni, addig maradt együtt a ház. De azon a czimen, hogy a tanácskozásra szánt idő lejárt, eddig senkitől a szót el nem vonták. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vlád Aurél: Hiszen az a képviselő, a ki 11, vagy mondjuk 10 órakor kezdi beszédét, nem lehet rosszabb helyzetben, mint az, a ki háromnegyed kettőkor kezdi beszédét. Ha a házszabályoknak ilyen értelmezését fogadjuk el, akkor a házelnökök a klotürt bátran behozhatják. Hiszen, ha a házszabályokat igy magyarázzuk, akkor, ha valaki — mondjuk — fél kettőkor jelentkezik szólásra, és nincs joga két órán tul beszélni, vagy kérni az ülés meghosszabbítását, az elnök pontban két órakor elvonhatja tőle a szót azon a czimen, hogy a tanácskozásra szánt idő már letelt. Vegyük pl. az interpellácziós napokat. Tudjuk, hogy az interpellácziókra rendesen %2 órakor tér át a ház. Megtörtént már sokszor, hogy 3—4—5 interjaelláczió is volt bejelentve. Már most mi történt abban az esetben, ha az első interpelláló nemcsak kibeszéli az ülést, hanem az ülés után még fél óráig beszél ? Mert az elnökség eddig soha nem vonta meg a szót azért, mert interpelláczióját pont kettőkor be nem fejezte. A gyakorlat szerint az interpellálok vagy maguk kérték mterpellácziójuknak a következő ülésre való halasztását, vagy periig ha nem kérték, továbbfolytatódott az ülés és a ház együtt maradt és tanácskozott addig, a mig az összes interpellálni akarók a maguk interpellácziójukkal nem végeztek. Emlékszem arra, hogy a ház egész a következő nap reggeli két óráig tartott ülést akkor, a mikor épen a tegnapi napon elnöklő Eakovszky István ur vezette az obstrukcziót. Azt hiszem, hogy ha Perczel Dezső olyanformán kezelte volna a házszabályokat, mint tegnap ő, akkor a ház nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy reggeli két óráig tarthasson ülést. (Zaj.) Én azt hiszem, hogy azt, hogy a házszabályoknak intézkedéseivel és intencziójával, a mely a 34
