Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-123

206 123. országos ülés 1907 Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint válto­zatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a képviselő­ház a 3. §-t változatlanul elfogadja, minélfogva Vlád Aurél elleninditványa elesett. Következik a 4. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 4. %-t). Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! A vagyon­jogi pereknek immár legnagyobb része a járás­bíróság hatáskörébe van utalva az 1. §. által, mert a törvényszékek hatáskörében az ezer koronán aluli vagyonjogi pereknek csak az a része marad meg, a melyeknek fontosságuknál fogva oda kell utaltatniuk. Ennélfogva a 4. §-t, számolva azokkal a helyes indokokkal is, a melyeket Nagy Ferencz t. kép­viselőtársam elmondott, én feleslegesnek tartom ; mert vagy ugy áll a dolog, hogy már a törvényszé­kek hatáskörében ezer koronán aluli per nagyon kevés marad meg, a mint hogy igaz is, vagy pedig ugy, hogy a mi ezután megmarad, az már olyan fontos kérdés, hogy azokban, pl. váltójogi kérdé­sekben, igazán szükséges a kir. Curiához való feleb­bezés. Ha tehát a kir. Curiának a terhén könnyi­teni akarunk, akkor azokat az ügyeket is, — mint pl. a szövetkezeti pereket — a melyek ma még a törvényszékek hatáskörébe tartoznak, de a melyek csekély fontosságuknál fogva a járásbíró­ságok által is helyesen volnának elintézhetek, tegyük át a járásbíróságok hatáskörébe, ugy hogy a törvényszékekhez azután az ezer koronát meg nem haladó vagyonjogi perek közül mások csak­ugyan ne tartozzanak, mint azok, a melyek jelen­tőségüknél fogva csakugyan oda valók és a melyek tekintetében igazán helye van annak, hogy ki­kéressék a kir. Curiának az Ítélkezése is. Kérem, méltóztassék ennek alapján a 4.§-t törölni. Elnök : Kérem, méltóztassék írásban beadni az indítványt, mert különben nem tehetem fel szavazásra. Bozóky Árpád : A 4. §-t nem fogadom el. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél : T. ház ! En is épen ezt az indít­ványt akartam tenni és írásban elő is terjesztem. Teszem pedig ezt egyrészt azért, mert ha ezek az ügyek olyan természetűek, hogy ezekben a járás­bíróságok is eljárhatnak, akkor én következetlen­séget látok abban, hogy az 1. §. ezeket nem veszi ki a törvényszékek hatásköréből. Másik indokom pedig az, hogy törvényhozásunk a törvénykezés­ben a három fórum elvét fogadta el. Azok az el­térések, a melyek ettől az elvtől történtek, csak rossz eredményekre vezettek, és nagyon leszállí­tották az igazságszolgáltatás nívóját. így pl. a 200 forinton aluli ügyekben, a melyekben csak a törvényszékhez van felebbvitel és a törvényszékek határozata ellen semmiféle további jogorvoslatnak helye nincs. Ez nagyon elriaszt minket attól, hogy egyáltalán beleegyezzünk abba, hogy csak két márczius 8-án, pénteken. fórum legyen. Vagy organikusan intézkedjünk akként, hogy a kétfórum-rendszert iktassuk be törvényeink közé, vagy engedjük meg, hogy az ilyen ügyek is mind a három fórum elé kerül­jenek. Ennélfogva indítványozom a 4. §. törlését. Elnök : Még kíván valaki szólni ? Nagy Ferencz: T. képviselőház ! Ha végleges perrendtartást tárgyalnánk, nemcsak nem zárkóz­nám el az elől, a mit t. képviselőtársam beszédében említett, hanem ellenkezőleg, a magam beszédé­ben is körülbelül abból indultam ki, hogy a váltó­ügyek, a szövetkezeti ügyek, stb. már a járásbíró­ságnál is meg legyenek indíthatók bizonyos érték­határig. Mondom, ha végleges szabályozásról volna szó, akkor én ezt elfogadhatónak találnám, sőt azt hiszem, akkor erre az indítványra nem is került volna a sor, (Ugy van !) mert hiszen abban a per­rendtartási javaslatban is, a melyről már szó volt, és a mely már a képviselőház előtt volt, ennek elég volt téve, mert tényleg ezek az ügyek ezer koro­náig a járásbírósághoz voltak utasítva. Azonban, t. képviselőház, miről van ma szó? Arról van-e szó, hogy mi az első fokot jóformán átalakítsuk? Nem, hanem arról van szó, hogy át­menetileg, addig is, a míg véglegesen intézkedhe­tünk, legalább azt az imminens, égető bajt szün­tessük meg, a mely a kir. Curia túlterheltségében rejlik. Ha már most ezt rövidebben megcsinálni csakugyan nem lehet, mint ugy, hogy meghagyjuk az alsó hatáskört, azon nem változtatunk semmit, de restringáljuk a felebbvitelt a Curiához, ennek eleget tesz ez a javaslat. Hogy mennyire veszélyes volna ennél tovább menni és az elsőbiróság hatáskörét, hogy ugy mondjam, incidentaliter megváltoztatni, az különösen a váltóügyeknél tűnik ki, a hol nemcsak a perrendtartási vagy a sommás eljárási törvényről van szó, hanem a váltóeljárás egészéről, a bizonyítékokról, általában mindenről, a mi a váltóeljárásban az általános per­rendtartás szabályaitól eltérőleg van szabályozva. Mindezeknél fogva, bármennyire helyeselném is a dolgot elvileg, a jelenlegi törvényjavaslat szempontjából jobbnak tartom., hogy ezt a para­grafust változatlanul fogadjuk el. (Helyeslés.) Elnök: SzólásTa senki sincsen feljegyezve. Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó nem. kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változat­lanul elfogadni Vlád Aurél képviselő ur azon indít­ványával szemben, hogy a 4. §. töröltessék ? Kérem azokat, kik a 4. §-t változatlanul elfogad­ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség. A képviselőház a 4. §-t az igazságügyi bizott­ság szövegezése szerint változatlanul elfogadta és ennélfogva Vlád Aurél képviselő ur indítványa elesik. Következik az 5. §. Hammersberg László jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom