Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-122

122. országos ülés 1907 mc büntetés érje őt a miatt, hogy a saját erdejéből fát hord. Hiába van ott a törvény, ő azt áthágja, mert nem lát abban bűnt, hogyha a hideg majd megveszi, hogy fát hozzon abból az erdőből, a mely valamikor az apjának vagy nagyapjának tulajdonát képezte, s mely az ő tulajdonát is képezi. összeállítottam, t. képviselőház, a bűnügyi statisztika nyomán azokat a kihágásokat, a melyeket székely földön erdészeti ügyekben elkövettek és azt tapasztaltam, hogy az összes kihágásoknak 70%-a erdészeti kihágást képez. Nem kaptam egészen világos hivatalos statisztikai adatokat, tehát a magam gyakorlatára támaszkodva állapítottam meg, hogy a közigazgatási hatóságok milyen gyakran és mily kegyetlenül büntetik az erdészeti kihágásokat. Az a fiatal szolgabirócska, a ki a mindennapi kenyér megkeresésének küzdelmes voltát nem ismeri, a ki nincsen kiszolgáltatva a nélkülözéseknek, a ki még nem tanulta megbecsülni a krajczárnak az értékét, a 10—20—30 koronás büntetéseket oly könnyen sózza rá arra a szegény emberre, a kit elitéi azért, mert az a tél hidege ellen egy öl fát mert a saját erdejéből elvinni. Én tudom, hogy itt a földmivelésügyi minisztériumban milyen humanitással, jóindulattal igyekeznek értelmezni és magyarázni az erdészeti törvényt, csakhogy az a jóindulat fokról fokra kevesbedik. minél lejebb megy a nép közé, és ott, a hol a legtöbb jóindulatra volna szükség, már semmi sem marad belőle. (Helyeslések.) Nem tartom igazságos rendelkezésnek az 1879 : XXXI. t.-czikknek azon intézkedését sem, a mely a felesketett erdőőr vallomását feltétlenül hitelesnek mondja. Ha előáll az az erdőőr, hiába visz tiz becsületes embert is tanúnak a vádlott, hiába igazolja, hogy egyetlen egy ághoz sem nyúlt az erdőben, a felesketett erdőőr vallomása elegendő a marasztaló Ítélet meghozatalára. Vannak tisztességes, becsületes erdőőrök is, de viszont vannak olyanok, a kik csak azért, mert napidíjat kapnak a tárgyalások alkalmával, űzletszerűleg folytatják polgártársaik bevádolását és naponkint tanúskodnak a szolgabirók előtt polgártársaik ellen. Minthogy pedig már a kísérlet maga is büntetendő a törvény értelmében, ha valaki bemegy abba az erdőbe, ott sétál, az erdőőr megvádolja azt az embert, és hogyha egyszer a lopás kísérletéért megvádolja az erdőőr, nincsen az a perrendszerű bizonyíték, a mely a vádlottat a büntetés alól mentesíteni tudná, kivéve, ha az a hatóság, a szolgabíró vagy a még felettesebb hatóságnál, a közigazgatási bizottságnál alkotott szerv humanitással, emberszeretettel és jóindulattal nem igyekszik embertársának igazságos ügyét diadalra juttatni. Ebből a legelőhiányból, a hiányos, sértő rendelkezésű erdőtörvényből született meg azután az a sokat emlegetett székelyföldi »erdőpanama«. Mikor azt látta az a birtokos, hogy törvény üldözi azt, ki saját erdejéből fát visz és hogy a nagy erdőkezelési költség mellett még csak egy kecskét sem szabad legeltetnie, akkor eladta erdeKÉPVH. NAPÚ). 1906-1911. VII, KÖTET. zrczius 7-én, csütörtökön. 185 jét a legelső lelketlen kufárnak, a ki már leste annak a szegény embernek elkeseredését, hogy potom áron hozzájuthasson az erdőhöz. Az ilyen u. n. erdőpanamákra, egyes erdővásárlásokra vonatkozólag, a melyek legnagyobb részben a székely nép kényszerhelyzetének kihasználásával történtek, a csikmegyei erdészeti bizottság vizsgálatot tartott, melynek iratai a földmivelésügyi minisztériumban vannak. Én kérem a földmivelésügyi miniszter urat, tegye le ez iratokat a ház asztalára, hogy az ország közvéleménye előtt pellengére lehessen állítani a bűnösöket, másrészről pedig tisztázni lehessen az ártatlanul meggyanúsított embereket. Ha a vizsgálat befejeztetett, az egész háznak érdeke, hogy ebben a kérdésben tisztán lásson. (Helyeslés.) Figyelembe véve, hogy a kérvényben felhozottak minden szava színigazság, kérve kérem a földmivelésügyi kormányzatot, hogy sürgősen segítsen a székely nép baján, nehogy, ha sokáig késik a segítség, már ne legyen kin segíteni. ( ügy van !) Ha tovább tart az erdőtörvény e rendkívül szigorú rendelkezése, igazsággá válik annak az elkeseredett székely írónak mondása, hogy maholnap, ha szabadlábon levő székelyt akarunk látni, Romániába kell kivándorolnunk, mert az itthon levő székelyeket az erdőtörvény mind tömlöczbe juttatja. Ha van is túlzás ez elkeseredésben, mégis az igazság, a szívből feltörő érzés adta e szavakat a székely iró ajkaira. Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, hogy a földmivelésügyi miniszter ur mielőbb intézkedhessek az ott jelölt irányban. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Török Ferencz ! Török Ferencz: T. ház ! Mivel a t. előadó ur és Nagy György t. barátom e kérdésről tüzetesen beszéltek és mivel az idő már nagyon előrehaladt, hogy tehát a ház még a mai nap határozhasson, fentartván magamnak, hogy más alkalommal mondjam el azt, a mit e kérdésben elmondani akartam, a szótól elállók. Hammersberg László jegyző': Mezőssy Béla ! Mezőssy Béla : T. ház ! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, méltóztassanak megengedni, hogy előttem szóló Nagy György t. képviselőtársamnak a lehető legrövidebben válaszolhassak. (Halljuk !) A mi első sorban a székely erdők ügyében elrendelt vizsgálatot illeti, biztosithatom arról, hogy a földmivelésügyi kormánynak abszolúte semmi szándéka nincs oly irányban, hogy a döntést — miután a vizsgálat alig pár héttel ezelőtt az illetékes közigazgatási hatóság által befejeztetett— késleltesse. Teljesen osztom azt a nézetét, hogy azok, a kik a vizsgálat során bűnösnek találtatnak, kapják meg büntetésüket és viszont azok, a kik esetleg ártatlanul vonattak bizonyos gyanú alá, e gyanú alól tisztáztassanak. (Helyeslés.) Bizonyos vitás jogi kérdések merültek azonban fel a vizsgálat során, a melyek megvilágítása czéljából az ügyiratok illetékes helyre épen most 24