Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-122
122. országos ülés 1007 i 1895 : XLII. t.-oz. az izraelita vallásról egyetlen egy szakaszt, sőt egy mondatot sem tartalmaz, de czélzás sincsen benne arra, a mely az izraelita vallásfelekezetnek ezt a jogát még csak érintené is. A főrendiháznak a hitfelekezeteknek és a katholikus egyháznak a képviselői a történelmi jog alapján ülnek és a mennyiben a reczepczió alkalmával szükségesnek vélték volna azt, hogy ugyanebben a jogban az izraeliták is részesüljenek, én azt hiszem, hogy a törvényhozás megtalálta volna ennek a módját. Én elismerem és méltánylom az izraelitáknak azt a törekvését, hogy ők mint felekezet egységes szervezetben jelenjenek meg a magyar államnak többi felekezete mellett. Sajnos, ez idő szerint nincs igy, mert méltóztassék akármilyen közjogi tankönyvet, a legegyszerűbbet is megnézni, az mind igy distingválja a zsidókat: ortodoxok és neológok, a szervezetüket máskép irja meg és máskép állítja be az egész zsidóságnak ezt a két frakezióját— ha szabad igy kifejezni magam 1 — a magyar közjogba. Hát, bocsánatot kérek, t. képviselőház, ha méltányolom is azon törekvéseket, a melyeknek itt kifejezést adott és szószólója volt Bakonyi t. képviselőtársam, én, hogy megindokolj am szavazatomat saját szempontomból, ugy a mint Batthyány t. képviselőtársam tette saját szempontjából, nem járulhatok hozzá Bakonyi t. barátomnak ezen indítványához ; nem járulhatok hozzá épen az imént általam czitált törvényeknek kimutatott intézkedései folytán, mindaddig, a mig a zsidóság Magyarországon külön egységes autonómiával nem bir és a mig, mint egységes felekezet, nem jelentkezik. Addig, én ezt a jogot nekik megadni hajlandó nem vagyok. (Elénk helyeslés a néppárton. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! HesiCZ Károly : Nagyon szivesen hozzájárulok ahhoz, hogy ezen törekvésük méltányoltassék, de azt most sem időszerűnek, sem czélszerűnek nem tartom. (Helyeslés a néppárton.) Elnök: Gr. Batthyány Tivadar kéjDviselő ur szavainak félremagyarázását röviden helyre kívánja igazítani. Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Egészen röviden kívánok szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Hencz Károly t. képviselőtársam ismételten közbeszólt felszólalásom folyamán, igy megakasztott beszédemnek egyfolytában való elmondásában, és ennek tulajdonítom, hogy az én felszólalásomat nem méltóztatott helyesen, megérteni, vagy helyesen meghallani. Én abszolúte nem mondtam azt, hogy tételes törvényben gyökerezik, vagyis, hogy törvénybe lenne iktatva szó szerint az, hogy a zsidóságnak joga van a főrendiházban helyet foglalni, hanem igenis mondottam azt, hogy a jogegyenlőségből folyik, hogy akkor és addig, a mig a főrendiház mai szervezetében fennáll, a midőn a különböző felekezetek abban egyházi és világi hivatalos képviselettel birnak, akkor, a midőn szervezve lesz a zsidó hitfelekezet, igenis joga van irczius 7-én, csütörtökön. 179 a jogegyenlőség alapján arra, hogy szintén bevétessék a főrendiházi tagok sorába, birjon ott hivatalos képviselettel. (Felkiáltások a középen : Igy mondotta !) Hát akkor miért tetszik azt állítani, hogy máskép ? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezt mondottam és ha Hencz t. képviselő ur nem zavart volna folyton, megértett volna és nem mondotta volna, a miket nekem imputált. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra ki következik ? Ugron Gábor : T. ház ! A kérdés az, hogy ezen kérvénynél a bizottság javaslata fogadtassék-e el, a mely egészen elutasító, avagy pedig Bakonyi Samu indítványa fogadtassák el azért, hogy ezen kérdésnek elintézése ne történjék teljes elutasítással és véglegesen. Az indok, a miért én támogatom az utóbbi indítványt, az, hogy a bevett vallásfelekezetek közé tartozik az izraelita egyház, illetve felekezet is és miután mi vallási kérdésekben nem tehetünk törvény szerint, jogilag és törvényhozásilag más megkülönböztetést, mint a milyent a mi törvényeink megállajutának, (Ugy van!) ezért nekünk az izraelita valláshoz tartozókat mint egyik bevett vallásfelekezetet kell tekintenünk, (Ugy van I) ilyen szempontból kell velük foglalkoznunk, a bevett vallásfelekezetek számára megadott jogokat ő rájuk is ki kell terjesztenünk. T. ház ! Áll az az indok, hogy e pillanatban, a mig törvény alapján nincsenek ugy szervezve az izraeliták, mint a többi bevett vallásfelekezetek, addig az ő jogaiknak érvényesítésében egy bizonyos haladék következik be ; de az is kétségtelen, hogy mihelyt ők az ország törvényeinek eleget tesznek, — s helyeslem ebben a tekintetben Buzáth t. képviselőtársamnak felszólalását, a mely ellenőrzés alá veti az izraelitákat és ebből a szempontból is követeli, hogy a hazafiság szükségleteinek és igényeinek teljes mértékben érvény szereztessék (Ugy van !) — ugy másfelől nekünk sem szabad őket az egyenlő elbánás jogából, annak kilátásából kirekeszteni; a kilátást számukra fenn kell tartanunk. (Helyeslés.) Nem egyéb a Bakonyi Samu t. képviselőtársam indítványa, mint az, hogy ha a feltételek bekövetkeznek, akkor a főrendiház képviseletében az izraelita vallás főnökei részt vehessenek. Ma is izraeliták a főrendiháznak lehetnek tagjai, sőt vannak is a főrendiháznak izraelita tagjai. (Zaj. Felkiáltások a néppártról: Kinevezés !) Elnök : Csendet kérek I Ugron GálíOr : Az izraelitákra nézve tehát a jogegyenlőség a főrendiház kebelében is érvényesítve van. Csak egyedül az izraelita egyház részére nincs ugyanolyan mértékben kimérve a képviselet joga, mint a hogy a többi egyházakra nézve ki van mérve. Azt méltóztatott az imént az egyik szónoknak mondani, hogy a főrendiházi képviseltetéshez a bevett vallásfelekezeteket megillető ebbeli joghoz az izrealita valláshoz tartozók akkor jussanak, a mikor ők egységes szervezettel fognak bírni. Bocsánatot kérek, ehhez nincsen nekünk jogunk ; 23 :
