Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-122

174 122. országos ülés 1907 mdrczius l-m, csütörtökön. programmjába felvegye. Ez a polgároknak a jogok alapján való egyesítése. Markos Gyula: Hát akkor miért nem támogatják a koalicziós kormányt ? (Zaj.) Elnök : Markos Gyula képviselő urat felkérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot, mert különben kénytelen leszek ellene a házszabályok egész szigorát alkalmazni. Brediceanu Koriolán : Lázár Zoárd képviselő irr azt a szemrehányást tette nekünk, hogy mi sem kulturális, sem gazdasági téren a román nép érdekeiről nem gondoskodunk. (Zaj.) ö ugy tünteti fel a helyzetet, mintha mi elhanyagolnék nemzetiségbelieink kulturális és gazdasági érdekeit. Igen sokszor hallottuk ugyanazon jmdokról folyton : Lássátok, a románok hány takarékpénztárt alapítanak ! Hogy megszedik magukat ! Mekkora veszély ez ! Hogy erősödnek ! Hát kérem, jöjjenek már tisztába : vagy csinálunk valamit a népért, de akkor nem lehet azt mondani ránk, a mit Lázár Zoárd képviselő ur mondott, hogy annak érdekeivel nem törődünk. Lázár Zoárd : Mi nem mondjuk azt, hogy nem csinálnak, de csak a saját érdckökben csinálnak. (Zaj.) Elnök: Kérem Lázár Zoárd képviselő urat, hogy a szónokot folytonos közbeszólásaival ne zavarja. Brediceanu Koriolán : Hiszen, kérem, tessék megnézni városaink egész sorát! Ott van Facset, ott van Balázsfalva, ott van Karánsebes stb. fogyasztási egyleteivel. Ott van a kulturális intézmények egész sorozata ; ott fogja találni a nemzetiségi képviselőket, mindannyiunkat, mint alapitó és segélyező tagokat. Eitner Zsigmond : Az az üzletük maguknak ! Brediceanu Koriolán: Egyáltalában én azt hiszem, hogy ez a politikai ellenségeskedés inkább arra való, hogy egyik a másik rovására akarna megerősödni, hogy t. i. önök szerint a mi kultúránknak, a mi gazdasági előmenetelünknek is ugy külsőleg, mint belsőleg csak magyarnak kellene lennie ebben a hazában. (Zaj.) Pedig, ha e hazának bármely nemzetisége, jó utón haladva, megerősödik, az is hazánk boldogságának egyik faktora lesz ; tehát ne abban keressék önök a bajt, hogy mi a mi népünknek kulturális és gazdasági érdekeit elhanyagoljuk ; bizzák ezt csak ránk ; ne szorítsanak bennünket törvényekkel kulturális előhaladásunkban, ne hozzanak oly törvényeket, melyek arra vannak irányitva,hogy elvonjanak tőlünk minden befolyást a nép kulturális és gazdasági érdekeinek istápolásának lehetőségére. Jobb ezen befolyás és hatásosabb a mi — természetszerű — kezeinkben. Szokoly Tamás: Hogyan beszélhet ilyet ? Elnök : Szokoly Tamás képviselő urat kérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. Ezt tiltja a házszabály, és ha tovább folytatja, ugy a házszabályok szigorát fogom alkalmazni a képviselő urraj szemben, Brediceanu Koriolán: T. ház! Most áttérek a második kérdésre az izgatások megfékezésére vonatkozó indítványra. Ugy vagyok informálva, hogy a minisztériumban minden nemzetiségi nyelven szerkesztett lapot átolvasnak és azután az ügyészséghez utasitásokat küldenek olyan értelemben, hogy bizonyos czikkekért indítsák meg az eljárást az ellen a lap ellen. Egy igen előkelő ügyészségi tag minapában rosszalta ezen eljárást, és vidéken, ha ilyen értelmű utasítás kapnak, sokan csodálkoznak azon, hogy az eljárás megindítását kívánják oly esetekben, a mikor egyáltalában semmi törvény vagy jogsértés nincsen. (Zaj.) Elnök : Nagy György képviselő urat kérem, hogy közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. Brediceanu Koriolán: Igen érdekes esetek vannak ^erre nézve, hogyan üldözik a nemzetiségi sajtót. Volt rá eset, hogy könyvet adtak ki, a melyben román nyelven olyan történeti okmányokat közölnek, a melyek már magyar nyelven megjelentek. Mégis kívánják az eljárás megindítását, bár ugyanazon okmányok közlése miatt a magyar kiadás miatt semmiféle eljárást nem indítottak. Ilyesmit minősítenek izgatásnak és elitélnek. Az izgatásnak legújabb és legmodernebb faja azonban a negatív izgatás. En például ügyvéd vagyok és nekem tábláin a házam előtt nem volt soha, mert az én koromban annak a felfogásnak hódoltak az ügyvédek, hogy ilyen czégtábla nem illik ügyvédhez. Jöttek azonban más felfogások és ha magyar felírás hiányzott a czimtáblán, tüntetésnek deklarálták a magyar nyelv ellen és mint fegyelmi vétséget, megbüntették. Kényszeríteni azonban nem szabad erre az embert, mert elvégre a suszternek sem parancsolnak a tekintetben, hogy milyen czégtáblát adjon ki. (Mozgás és ellenmondások a jobb- és a baloldalon.) A mi a zászlókat illeti, Karánsebesen fehér zászlókat használtak az országgyűlési választásnál. Arra nézve nincsen törvény, hogy hol milyen zászlókat használjanak, csak az iránt intézkedik egy rendelet, hogy nyilvános felvonulások alkalmával magyar zászlókat kell használni. Én bebizonyíthatom az uraknak, hogy 188á-ben, a midőn képviselőjelölt voltam, magyar zászlót használtam. (Mozgás és zaj a baloldalon.) A közigazgatási hatóságok most már a zászlókba is belekapaszkodnak és a zászló révén igyekeznek izgatást felidézni akként, hogy magyar zászló nem használása »tüntetés« a haza ellen és igy 500 korona büntetést kapott a karánsebesi román esperes, mint pártelnök, a többiek 300, 200 koronát, és az ügy keresztül ment minden fórumon és nagyon bölcsen helybenhagyták az ily teljesen alaptalanul faragott uj kihágás miatt. Valósággal versenyeznek egymással a közigazgatósági hatóságok a tekintetben, hogy uj izgatási nemeket találjanak fel; formálisan pályáznak erre és a mi embereinkkel szemben a legkíméletlenebbek, de ha az ő pártjukbeli kortesről derül ki egy sikkasztás, akkor sajnálkoznak felette, hogy milyen kár érte ; milyen használható nagykortes volt. Egyrészről a, korteskedéssel, másrészt