Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

121. országos ülés 1907 márczius 6-án, szerdán. 1G3 Markos Gyuia : T. képviselőház ! (Halljuk ! Hadijuk !) A választási visszaélésekkel idáig azért nem hozakodtam elő, mert nem akartam nagy Örömet szerezni nemzetiségi képviselőtársaimnak, a kik most folyton gravaminális politikát űznek itt a házban. Megengedem, hogy szórványosan, ittott történnek visszaélések a közigazgatásban, de hangsúlyozni óhajtom, hogy ez nem általános, hanem sporadikus jelenség. Egy ilyen esetet akarok én is itt a t. ház szine előtt felemliteni. Kétségtelen dolog, hogy választások után — legalább az én kerületemben — ötvenével-katvanával csukják el az embereket éljenzés miatt. S hogy az indokolásban még sem az éljenzés szerepel, hanem más egyéb ürügy, azt a következő példával óhajtom igazolni: Győrszentmártonban egy alkalommal egészen megtelt a fogház vagy börtön — nem tudom, minek nevezzem — oly tömeges volt az elcsukatás. Győrbe kellett internálni hajadon leányokat, gyermekeket és asszonyokat. (Zaj. Ellenmondások.) Bocsánatot kérek, ezt aktákkal tudom igazolni. Ezeknek az egyéneknek semmi más hibájuk nem volt, mint az, hogy éljeneztek. Többek között az egyik serdülő fiatal leányra, Ress Böskére ráfogták, hogy izgatott és hogy a csendőrt arczul ütötte, a minek következménye az lett, hogy a leány nyolcz napot ült. Egy hang (a közéfen) : Ez nem ráfogás ! Markos Gyula: Mikor a csendőrt kérdőre, felelősségre vonták, azt vallotta, hogy őt nem ütötte senki sem arczul. Kérdem, t. ház, miért ült hát akkor nyolcz napig az a leány ? Nem akarok hosszas históriával előhozakodni, csak ennek az esetnek kapcsán szeretnék egyetmást megemliteni, egyre s másra rámutatni. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház ! A régi Kis Tükör-ben olvastam, hogy Tótiban a bálba a dámákat a sár miatt puttonyokban hordják. Nagyon csekély és semmitmondó história ez analógiája nélkül, a nélkül t. i., hogy a peri kerületben választások idején a főszolgabiró ur a hivatalos szabadelvű jelöltet és annak hallgató közönségét kéfc-három-, sőt négylovas hintón hivatalból körülhordja a kerületben. Hallgatóságot pedig azért visz magával, mert ebben a kerületben sem a szabadelvűpártnak, sem a darabontokpártjának hallgatósága nincs és nem is volt. Ez az analógia, t. ház, ismét egy semmit sem jelentő dolog ugyan, de mindenesetre alkalmas arra, hogy ennek kapcsán reá mutassak arra, hogy a főszolgabiró ur egész apparátusával hivatalból korteskedett. (Mozgás.) Én, t. ház, még ez előtt a jelenség előtt is szemet hunynék, ha ujabb időben nem történtek volna olyan dolgok, a melyek arra engednek következtetni, hogy a régi rendszert siratják, azt kivánják vissza, ha a régi szabadelvű rendszer emberei nem csinálnának olyan odiózus dolgokat, hogy kerületemben, valahányszor valakit megbírságolnak, azt ne mondanák : ezt Markosnak köszönheted. (Derültség.) I Ha valakit elcsuknak, akkor is azt mondják : ezt I Markosnak köszönheted ; ha valakin végrehajtást foganatositanak, ha valakinek adóját felemelik, a jegyző urak azt mondják : ezt is Markosnak köszönheted. (Derültség. Zaj.) T, ház ! Mindezt én nem venném rossz néven, mert az én embereim ismernek engemet, A mi nekem zokon esik, az nem más, mint hogy a régi darabontok, a kik meghalni nem tudnak, a kik minden áron élni akarnak, a régi rendszer keretében hivatalos ténykedéseik közepett is igy járnak el. (Mozgás.) A mi szolgabiránk önkényéhez a régi budai basa zsarnoksága csak gyerekjáték. A nyuli biróválasztásnál — hogy egyebet ne említsek — nem a választás színhelyén, nem a meghívott emberekkel, hanem az ő saját embereivel külön egy félreeső helyiségben szavaztatott a szolgabíró közfelkiáltással és ennek megfelelő kézfelmutatással, saját embereit rendelve be, a mikor többek között megtörtént, hogy minden jeleni:vő mind a két kezével szavazott. (Derültség.) Ilyen puccsokat gyakran rendeznek minálunk, a mi, hogy a közigazgatás nívóját sülyeszti, kétségtelen. így jártak el Ravaszdon is és más helyeken is. Én azonban mindezeket mellőzni óhajtom és most érkezem felszólalásom tulajdonképeni tárgyához. (Halljuk l Halljuk !) Hamis ürügy alatt ítélnek el embereket. A szolgabíró azt, a kire pikkje van, ha másként nem tudja elitélni, hamis ürügy alatt itéli el. Tanukat soha el nem fogad. Pintér Mihály nagyécsi lakos levélben panaszkodik nekem, hogy a íelebbezésre azért, hogy Győrött is elmarasztalják, ráírta a szolgabíró, hogy rovott előéletű, pedig az illető most is községi gyám. A felebbezést persze elutasították, mert a rokonság, komaság, barátság, pajtásság Gyérmegyében, Laszberg megyéjében, nem tud meghalni és megjavulni sem akar. A belügyminisztérium hatáskörébe tartozik a harmadik felebbezés, és ajánlom a t. miniszter ur figyelmébe ezt az óriási visszaélést, A megelőző két esetet, a ravaszdi és nyuli biróválasztást is egészen a közigazgatási bíróságig kellett felvinni, a míg végre megsemmisítették azokat, a miket minden fórumon jóváhagytak, a hol a megyében a régi pajtásság Ítélkezett. Be is fejezem rövid interpellácziómat (Éljenzés.) egy másik és ehhez hasonló dolog megemlítésével. A hol sokadalom van, korcsmában, templom előtt, vásárban, látszik, hogy ezeket a dolgokat tendencziózusan, szándékosan a központból intézik. A jegyző urak emberei ugyanis, — nem nevezem meg azokat az embereket, a kik elmondták nekem, mert íélek, hogy bosszút állnak rajtuk, — folytonosan járnak az emberek között, és »azt sugdossák, nekünk : hogy a mostani botrányokba fulladó rendszer nem ér semmit, nem is lesz boldogság Magyarországon, míg az erélyes kezű Tisza Pista vissza nem jön.* (Mozgás.) Bocsánatot kérek, ha csak egy embertől hallottam volna ezt hirdetni, akkor azt gondoltam f volna, hogy csak pletyka. De három-négy község' bői jöttek hozzám egymásután, Tápszentmiklósról,