Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-115

115. országos ülés 1907 február 22-én, pénteken. Sí Vajda Sándor: T. ház ! Rövidesen csak anynyit jegyzek még meg, — és ezzel befejezem beszédemet — hogy majd annak idején Goldis László és Petrovics István barátaim személyesen fogják itt bebizonyítani, hogy rosszhiszemű rágalom és hamisitás volt az, a mit Hock János állított volt. (Zaj.) Elnök: Napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk a napirendre. . Bemutatom Maros-Torda vármegye közönségének feliratát a székely vasutak fejlesztése tárgyában; Kecskemét város közönségének feliratát a városi tisztviselők fizetésének rendezése iránt. Javaslom, hogy ezen kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Okolicsányi László, az igazolási állandó bizottság előadója, kivan a háznak jelentést tenni. Okolicsányi László előadó : T. képviselőház ! Az igazolási állandó bizottság megvizsgálta a németbogsáni választókerületben folyó hó 14-én megválasztott Weisz Julián képviselő megbízólevelét és ezt a megbízólevelet ugy külalakja, mint tartalma tekintetében kifogástalannak találván, javasolja a bizottság a t. háznak, méltóztassék Weisz Juliánt a kérvényezés, illetőleg panasz benyújtására megszabott 30 nap fentartásával, igazolt képviselőnek kimondani. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján Weisz Julián képviselő az ideiglenesen igazolt képviselők névjegyzékébe iktattatik. Ezzel kapcsolatosan szüksége merül fel most már annak, hogy Weisz Julián képviselő urat osztályba sorozzuk. Minthogy a nyolczadik osztályban van legkevesebb tag, annálfogva javaslom, hogy Weisz Julián képviselő urat a nyolczadik osztályba sorozzuk. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most következik az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról szóló törvényjavaslat (írom. 186, 360) harmadszori olvasása. Felkérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—44. %-aü). Szatmári Mór előadó : T. képviselőház ! A részletes tárgyalásnál a 27. §., mely az önkéntes belépők által fizetendő dijakra vonatkozik, töröltetett. A 45., illetve most már 44. §-ban mindazonáltal benmaradtak a »belépési dijak« szavak. Ennélfogva a házszabályok 237. §-a második bekezdése alapján a következő módosítást vagyok bátor a t. képviselőháznak ajánlani: »Arégi 45., KÉl'YIl. NAPLÓ 1906 1911. VII. KÖTET. illetve uj 44. §. első bekezdésének második sorából e szavak: »belépési dijak« hagyassanak ki.« Tisztelettel kérem a módosítás elfogadását. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítást elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentein ki. Ráth Endre jegyző (olvassa a javaslatnak 45—210. %-ait). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt levő, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyezés és baleset esetére való biztositásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki és javaslom, hogy most már a törvényjavaslatot tegyük át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatik ezen javaslatomat elfogadni ? (Élénk helyeslés.) Akkor javaslatomat ilyen értelemben mondom ki. (Élénk jelkiáltások : Éljen a miniszter ! Éljen az előadó !) Következik az 1887. évi XX., 1891. évi X. és 1896. évi IV, törvényczikkek módosításáról szóló törvényjavaslat. (írom. 350, 389.) Mielőtt azonban a tárgyalásba belefognánk, bejelentem, hogy a honvédelmi miniszter ur szabadságon lévén, a házszabályok 217. §-a értelmében előzetesen bejelentette, hogy megbízottjaként Bolgár Ferencz államtitkár ur fog szerepeim. Az előadó urat illeti a szó. Semsey László előadó: T. ház! (Halljuk!) A honvédelmi miniszter ur ezen törvényjavaslat benyújtásával egy rég táplált óhajnak tesz eleget. Maga a képviselőház véderő-bizottsága 1906.november 24-én tartott ülésében, midőn a honvédelmi miniszter urnak a hadmentességi díjalapról szóló jelentését tárgyalta, szintén szükségesnek tartotta a ház figyelmét jelentésében erre a körülményre felhívni, midőn kívánta, hogy a ház utasítaná a honvédelmi miniszter urat, hogy az 1887 : XX. t.-cz. megfelelő módosítása iránt mielőbb nyújtson be törvényjavaslatot. Maga ez a törvényjavaslat nagyon indokolt, tekintettel arra, hogy 1887 óta ezen a téren semminemű javítás nem történt, kivéve azt, hogy az 1891 : X. t.-cz. visszaható erővel ruházta fel az 1887 : XX. t.-czikk rendelkezéseit az 1887. április 30-ika előtt nyugdíjazottakra nézve, úgyszintén kiterjesztetett az 1896 : IV. t.-cz. az 1887. április 30-ika előtt nyugdíjjogosultságot élvező özvegyekre és árvákra is. Tudjuk azonban t. ház, hogy az utolsó húsz esztendőben a megélhetési viszonyok nagyon megnehezedtek és a háztartási czikkek, az élelmi szerek rendkívüli mértékben megdrágultak, ugy hogy azokra a katonai özvegyekre és árvákra nézve, a kik magánvagyonnal nem rendelkeznek, a megélhetés nincs biztosítva. Ausztriában, a közös minisztériumokban már régebben történtek ebben az irányban javítások, úgyszintén az állami vállalatokban is javítás történt ez özvegyeknek és árváknak helyzetében. 2