Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-97

97. országos ülés 1907 január 24-én, csütörtökön. 151 kijelentem, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja és ennek alapján kimondom, hogy Kovács Pál országgyűlési kép­viselő mentelmi joga ez ügyben nem függesz­tetik fel. Következik a könyvtári bizottság jelentése (írom. 359) a képviselőház könyvtárának az 1905—1910-iki országgyűlés alatti gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Az előadó urat illeti a szó. Beniczky Ödön előadó: T. ház! A könyvtári bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy a bizottságnak utolsó, 1905. május 12-iki jelentése óta a könyvtár következőképen gyarapodott: Az idegen parlamentekkel fennálló cserevi­szonynál fogva parlamenti nyomtatvány érkezett összesen 819 kötet. Ajándék vagy hivatalos megküldés utján érke­zett összesen 195 mű. Vétel utján gyarapodott a könyvtár 1130 mű­vel, 1404 kötetben. összegezve a csere, ajándék és vétel külön összegeit, ez országgyűlés alatt a könyvtár gyara­podott 2418 kötettel. Ez a 2418 kötet a könyvtár­nak legutóbb kimutatott 55.997 kötetnyi állomá­nyához hozzá adatván, a könyvtár jelenlegi állo­mánya 58.415 kötet. A mi a könyvtár használatát illeti, az utolsó jelentés óta a ház tagjai kikölcsönöztek 1004 művet 1577 kötetben. Itt a házban a könyvtárban használt kötetek összege 2325. Az elmúlt országgyűlés alatt hasz­náltatott összesen 3902 kötet. Ezeknek jelentése után a könyvtári bizottság nevében kérem a t. házat: méltóztassék, ha a bizott­ság addig ujabb előterjesztéssel nem élne, az 1907-iki költségvetésbe a könyvtár javadalmául 12.000, könyvkötésre 3000, a régebb országgyűlési iratok költségeire pedig 10.000 koronának felvételét el­határozni. Rakovszky István : T. képviselőház ! A könyv­tári bizottság jelentését tudomásul veszem, de vagyok bátor a t. házat ezzel kapcsolatban egy nagy visszaélésre figyelmeztetni. Ez a visszaélés abban áll, hogy igen számos képviselő, különösen a múltban, könyveket, mondhatni egész könyvtárt vett ki a könyvtárból, ezeket a könyveket évek hosszú során át maguknál tartották az illetők és többszöri sürgetés ellenére is vonakodtak azokat visszaadni. Nem akarok kiterjeszkedni arra, milyen helytelen eljárás az, ha a képviselőház könyvtárát olyan közprédának tekintik, a melyből mindenki nemcsak tudományt, hanem kincset is merithet az által, hogy abból számos könyvet kivesz,s azokat vissza nem adja. Ezért kérem a t. házat, méltóz­tassék egy indítványt elfogadni, melyet bátor leszek beadni. Az indítvány következőképen hang­zanék : »A ház a könyvtári bizottságot utasítja, hogy azok névsorát, a kik a szabályos időn tul a könyvtárból kikölcsönzött könyveket maguknál tartják, a kötetek számával együtt a jövő jelentés­sel egyidejűleg terjeszsze a ház elé.« Ajánlom ezt az indítványt elfogadásra, mert igazán nagy nehézséget okoz nekünk, a kik a könyvtárt hasz­náljuk, hogy ha olyan könyveket akarunk kivenni a könyvtárból, melyeket évek óta maguknál tartanak más képviselőtársaink, sőt olyanok, a kik jelenleg nem is tagjai a háznak és a kik még annyi tekin­tettel sem voltak a ház iránt, hogy ezeket a köny­veket idején visszaszolgáltatták volna. (Helyeslés.) Elnök: Mint a könyvtári bizottság elnöke, fel­világosításul csak annyit vagyok bátor megj egyezni a t. képviselő ur felszólalására, hogy e tekintetben a könyvtári bizottságot semmiféle hanyagsággal nem lehet vádolni. Mi igen sokszor felszólí­tottuk az illető képviselő urakat és természe­tesen azokat is, a kik, mint a képviselő ur mondotta, ma már nem tagjai a háznak, s még sem adták vissza a könyveket. Sőt a legutóbbi ülésben erre nézve záros határidő állapíttatott meg és ez közöltetett az illetőkkel, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a mennyiben e záros határidő alatt nem fogják visszaadni a könyveket, per utján is fogja érvényesíteni a bizottság a maga jogait. (Élénk helyeslés.) Csak ezeket kívántam meg­jegyezni, hogy ugyanis a könytári bizottság figyel­mét ez egyáltalán nem kerülte el. Egyébként nagyon helyeslem, hogyha a t. ház elfogad egy olyan értelmű határozati javaslatot, a milyent Rakovszky István t. képviselő ur beterjesztett. Issekutz Győző : T. képviselőház ! (Halljuk I Halljuk !) A magam részéről a könyvtári bizott­ság jelentését elfogadom, a Rakovszky István t. képviselő ur által beadott határozati javaslatot azonban nem teszem magamévá. Nem teszem magamévá abból az okból, (Halljuk! Halljuk!) mert az én felfogásom szerint a ház megállapí­totta a könyvtár kezelésének módozatait. Ha most a házból olyan urak vettek ki könyveket, a kik időközben megszűntek a ház tagjai lenni, és így természetesen elvesztették a könyvtár használati jogát is, ennélfogva teljesen irreleváns, szükség­telen, hogy névsoruk a házzal közöltessék. (Élénk ellenmondás.) Posgay Miklós: Hadd lássuk azokat az urakat! BüZÓky Árpád : Lássa a világ ! Issekutz Győző: Sokkal helyesebb, ha a t. ház utasítja a könyvtári bizottságot, hogy a jogo­sulatlan könyvhasználatot szüntesse be, hogy azo­kat, a kik felszólításra sem adják vissza a könyve­ket, törvény utján a könyvek értéke erejéig perelje. Azt hiszem, hogy a képviselőház könyvtára nem egy kaszinói kezelés alatt álló könyvtár, a melynél ilyen bejelentések szokásosak és a hol a névsor köz­lése egyúttal intő hatással van. Bozóky Árpád : Kíváncsiak lehetünk arra ! Markos Gyula : Kíváncsiak is vagyunk ! Issekutz Győző: Semmi kifogásom sincs, sőt helyeslem, ha valaki hosszabb ideig akar egy könyv­vel foglalkozni. Nagyon természetes és nem lehet helyteleníteni, hogy ha valaki egy könyvet kivesz és komolyan akar vele foglalkozni, néhány hétig is

Next

/
Oldalképek
Tartalom