Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-95
78 95. országos ülés 1907 január 22-én, kedden. arról, hogy az a szerkesztő, az a lapkiadó^ne lehessen külföldi, idegenből ideszakadt agitátor, fegyházviselt ember vagy analfabéta, hogyha az a sajtójogi reform gondoskodni fog arról, hogy a biróságok ne legyenek kénytelenek justizmordokat elkövetni a strohmannokon és ezzel az ál-, üzleti és reklámmártiromságokat gyarapitani, hogy ha az elégtételt fog szolgáltatni a becsületükön megsértett egyéneknek, ugy, hogy az igaz igazságot, a szublimis igazságot, a nemes igazságot mégis meg lehessen mindenkor irni; akkor meg vagyok győződve, arról, hogy minden igaz magyar ember ott fog állani ebben a munkában, az igazságügyminiszter ur mellett. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ott fog lenni a tisztességes sajtónak minden munkása is, hogy közös erővel a magyar sajtót arra a magasztos piedesztálra emeljük, a melyen a sajtó a franczia mondás szerint a parlament és a felelős kormány mellett az a puissant correctif, a mely a közvéleményt megjavítja, nem pedig megmérgezi. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nem akarom ezek után a t. ház türelmét soká fárasztani, mert érzem, hogy ma is igazak azok a szavak, a melyeket hetven esztendővel ezelőtt a nagy Széchenyi István leirt, a ki azt irja : Magyarország egy régi vár, a melynek minden fala javításra szorul. Akárhová nézünk, javításra van szükség és nincs az a Péter avagy Pál, a ki fel tudná mindazt sorolni, a mit ki kell javítani, mert ahhoz, hogy ezt megtehessük, sok elmének sokáig tartó súrlódása szükséges. (Ugy van ! Ugy van ! baljelől.) Épen ezért nem fárasztom a t. ház türelmét tovább, mert mások jobb gondolatokat fognak talán elmondani; én csak azt kívánom, hogy ez a mi közjogi treuga Dei-nk legyen igazán termékeny az igazságügyi alkotások terén. (Helyeslés baljelől.) Volt az igazságügyminiszter urnak minisztersége elején egy mondása, a mely valóságos szállóigévé vált. Ez a mondás »gyomlálni kell«. Igenis, gyomlálni kell nemcsak a felburjánzott gyomokat, a nem oda való embereket, mert hiszen azok az emberek letűnnek, azok még csak kisebb körben ártottak a közügynek, hanem igenis, gyomlálni kell a rossz paragrafusokat, a jogi félszegségeket, a jogi igazságtalanságokat, mert a rossz paragrafus hosszabb életű egy emberöltőnél és az országnak minden részén jíusztit. (Ugy van!) Gyomlálja tehát ki ezt a konkolyt és vessen helyébe tiszta búzát, a melynek barázdáit józan magyar felfogás és nemzeti erő szántja, a melyet áldásossá és termékenynyé az igazságszeretet, az emberszeretet, a szabadságszeretet verőfénye érlel. (Helyeslés.) Igazságügyi törvényeink azok, a melyekben e nemzet alkotmányának, szabadságának legnagyobb garancziáit látja, de birja egyúttal mentsvárát gazdaságának, közbékéjének, becsületének, mindenének ; ezen a téren a nemzet, mint minden téren, sokat vár és csalódnia semmi körülmények között sem szabad. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Kérem Novák képviselő urat. méltóztassék beszédét megkezdeni. Novák Dániel: T. képviselőház ! Azt mondja a magyar közmondás, a szegény embert az ág is húzza. Az én választókerületemben, de azt mondhatnám, az egész északkeleti Kárpátok alján lakó hazafias oláh, nemkülönben ruthén és vegyesen magyar népet nemcsak az ág húzza, hanem a törvény is. Azok a szegény emberek saját birtokuk jogos védelmében becsületüket is elvesztik és tömlöczbe is jutnak. T. ház ! Nem vagyok jogász, gazdaember vagyok, de mondhatom, hogy a mióta képviselővé választottak, olyan jogi fonákságoknak jöttem a nyomára, hogy azt szó nélkül nem hagyhatom és ezért a nagyon t. képviselőház előtt akarom ezeket elmondani. Jankovics Marczell nagyon t. képviselőtársam szintén rámutatott arra a jogi anomáliára, a mely a végrehajtási törvény 156. §-ában van, t. i. arra, hogy 200 forinton belül a birtok teljes egészében adatik el. Én megengedem, hogy a ki ezt a törvényt kodifikálta, talán jót akart tenni akkor, a mikor meg akarta akadályozni a birtokok eloszlását. Sajnos azonban, az illető nem ismerte a magyar birtokok adóalapját, mert a kétszáz forint becsérték, mikor földbirtokról van szó, mindig a birtok földadójának százszorosa alapján számíttatik. A kik ezt a törvényt készítették, nem nézték meg Magyarország kataszteri birtokviszonyait, mert ha megtekintették volna, ugy bizonyára nem hozzák meg ezt a törvényt. A t. képviselőháznak felemiitek e tekintetben egy példát. Mint méltóztatnak tudni, az észak-keleti Kárpátok vidékén ugy a klima-, mint a talajviszonyok nem valami kedvezők. A talaj terméketlen volta következtében a föld jövedelmezősége rendkívül alacsony, a minél fogva igen természetes, hogy a legtöbb föld adózás tekintetében az utolsó kíaszszisba esik, és mint ilyennek, rendkívül kevés tiszta jövedelme van. Az ökörmezei járásban például, a melynek 15 községe van, az első osztályú földnek két forint a tiszta jövedelme, az ötödik osztályú földé húsz krajezár. A járás tizenöt községének egjüttvéve első osztályú földje 160 karasztrális hold van, míg ötödik osztályú földje 16.000 hold. Mint e számadatokból is méltóztatnak látni, a földnek legnagyobb része itt ötödik osztályú. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy mindez a pénzügyi tárczához tartozik. (Felkiáltások a baloldalon : Összefügg az igazságügy gyei!) Novák Dániel : Az adózás szempontjából akarom bemutatni a kataszteri tiszta jövedelmet, kapcsolatban az ide vonatkozó törvényekkel. (Felkiáltások : Ez ide tartozik!) Elnök : Az is a pénzügyi tárczához tartozik. Novák Dániel: Ha méltóztatnak megengedni, ennek alapján fogom kifejteni álláspontomat. (Halljuk !)
