Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-113

US, országos ülés 1907 február 20-án, szerdán. 497 a passzív rezisztenczia álláspontját foglaltuk el, a mi azonban nem volt passzivitás, hanem kényszerűség, mivel a választási jog gyakorlása teljes képtelenség lett. Ha a választási szabadságra irányuló kívánságunk a mostani rendszer mellett sem érvényesülhet, a mely a választási szabadság teljes megbénításának egy uj formuláját találta ki, akkor egyszerűen nem fogunk többé találkozni az urakkal, (Elénk helyeslés és derültség.) és ha nagy örömükre szolgál, ezt a mandátumot is rendelkezésükre bocsátjuk. (Felkiáltások a baloldalon : Legyen! Szavánál fogjuk! Zaj. Elnök csenget.) Inkább tegyék meg azt, amit a lapok utján szintén megtettek. Itt van a kezemben egy lap, a mely a kormány által van ugyan sugalmazva, de azt jelentette ki, hogy a bogsáni választás azért semmisittetett meg a képviselőház által (olvassa): »Pentruca a fost ales Coriolan Brediceanu« — magyarul: megsemmisíttetett a bogsáni választás, mert Brediceanu Koriolán lett megválasztva. (Élénk derültség.)_ Ez nagyon dodoni oraculum-féle kijelentés. (Elénk derültség.) A szerkesztő oly román ember előtt, a ki az én pártomhoz tartozik, azzal mentegette magát könyezve, hogy azért tette ezt igy a lapjába, mert ő sajnál engemet, de ha az ellenpárti ember jön, az azt mondta: Látjátok, Brediceanut nem akczeptálja a törvényhozás, tehát ne válaszszátok sem Brediceanut, sem azt, a kit ő ajánlani fog. Ilyen czélból és ilyen alapon a választási agitácziónak kiindulási pontja az volt, hogy a románok elveszítették választási jogukat. És nem is csoda hogyha itt a parlamentben mi a haza ellenségeinek lettünk nyilvánítva a miniszteri székből, de addig a míg az én lelkiismeretem nyugodt, mit sem adok ily koholmányokra. Mikor ez volt kiindulási pontja az ellenünk insczenirozott akcziónak: a népnek elszigetelése és ily besugásokkal való félrevezetése, akkor a választási szabadság tekintetében bizony szomorú állapotban vagyunk. Vannak még más megtámadott mandátumok, (Zaj.) tehát a következő esetleges választásokra is tájékozva akarunk lenni; azért bátorkodom a t. belügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézni. (Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : 1. Való-e, hogy az 1907. évi február hó 14-én Bogsánban megejtett választásnak módja a választás előtt a belügyminisztériumban a közhatóságok tényezőivel előlegesen megállapítva lett, és tartja-e a belügyminiszter ur ezt a választás szabadságával összeegyeztethetőnek ? 2. Való-e, hogy azon előleges megállapodás alkalmával határoztatott el a csendőrség kirendelése öt héttel a választás előtt és a csendőrök azon utasítással voltak ellátva, hogy a román uemzetiségi párthoz tartozó választókat az egymásközti érintkezéstől saját községükben is eltiltsák és jelöltüknek megbízottjai, ha nem az illető községből valók, eltiltassanak letartóztatás KÉPTH. NAPLÓ 1906—1911. VI. KÖTET. terhe alatt fuvarok felvételétől és saját pártjához tartozó választóknak a választás helyszínére leendő vezetésétől ? 3. Van-e tudomása a belügyminiszter urnak arról, hogy a közigazgatási hatóságok és közegeik a kormánypárti jelölt érdekében korteskedtek, a fuvarosokat felfogadták és ők vezették be a választókat a választás színhelyére ? 4. Adta-e a belügyminiszter ur előleges beleegyezését ezen választásszabadságot kizáró intézkedéshez és mi okból ? 5. Ha pedig ehhez beleegyezését nem adta, szándékozik-e a hatósági közegeknek a választók befolyásolása czéljából elkövetett visszaéléseit, a bejelentett eseteket szigorúan megvizsgálni és megbüntetni ? 6. Mikor szándékozik a belügyminiszter ur a csendőrcsapatokat a bogsáni választókerületből visszarendelni ? Elnök : Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszter urnak. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! Engedjék meg, hogy a t. képviselő ur csevegésére (Derültség.) lehetőleg röviden adjak választ. Bevezető beszédére nem reflektálok, csak az egyes általa hozzám intézett kérdésekre fogok válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés az (olvassa) : »Való-e, hogy az 1907. évi február hó 14-én Bogsánban megejtett választásnak módja a választás előtt a belügyminisztériumban a közhatóságok tényezőivel előlegesen megállapítva lett, és tartja-e a belügyminiszter ur ezt a választás szabadságával összeegyeztethetőnek ?« Kérdem a t. képviselő urat, mit és kivel tárgyaltam ? Brediceanu Koriolán : Az alispánnal! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Az alispánnal nem tárgyaltam, nem is láttam, és egyáltalában semmiféle ilyen tanácskozás nem volt. Szeretném tudni, hogy honnét veszi a t. képviselő ur ezeket. (Felkiáltások: Talán a kisujjából!) Természetesen a választás szabadságával összeegyeztethetőnek ezt nem tartom, a minthogy az meg sem is történt. A második kérdés (olvassa): »Való-e, hogy azon előleges megállapodás alkalmával határoztatott el a csendőrség kirendelése öt héttel a választás előtt és a csendőrök azon utasítással voltak ellátva, hogy a román nemzetiségi párthoz tartozó választókat az egymásközti érintkezéstől saját községükben is eltiltsák és jelöltüknek megbízottjai, ha nem az illető községből valók, eltiltassanak letartóztatás terhe alatt fuvarok felvételétől és saját pártjukhoz tartozó választóknak a választás helyszínére leendő vezetésétől.« Erre a kérdésre egész röviden azt válaszolom, hogy soha ilyen utasítást nem adtam. A csendőrség nem azért van kirendelve, hogy megakadályozza a választóknak egymásközti érintkezését, hanem kizárólag és csakis azért, hogy a rendet fentartsa, (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés.) hogy az esetleges terrorizmust megakadályozza. 63