Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-113

113. országos ülés 1907 február W-án, szerdán. 485 mondani, hogy az a rendes birói ut ne legyen csak a büntető ut, hanem legyen egyszersmind a polgári peres ut. De engedelmet kérek, a dolog nem igy áll. Hiszen ez a törvény az, a mely voltaképen hivatva van a kártérítést megadni. Már pedig, a mikor a törvény ad egy utat, és ez az ut a polgári ut, azzal a különbséggel azonban, hogy nem a rendes biróságok, hanem azok a különleges biróságok határoznak, a melyeket ez a törvény megállapít, akkor azt hiszem,- egy szuperfmm keletkezik, ha még egy külön rendes polgári utat is adunk. Ha tehát mi mégis arra az álláspontra helyezkedünk, mint a törvényjavaslat, hogy t. i. igenis, mi adunk módot arra, hagy nagyobb kártérítést is követelhessen az illető bizonyos esetekben, szándékosság esetében, vagy az illető óvóintézkedések elmulasztása esetében: akkor mégis azt hiszem, hogy bizonyos garancziákat kell magában az eljárásban is keresni arra nézve, hogy túlságosan az illetők ne legyenek zaklatásoknak kitéve, hanem, hogy ez a kivételes remédium bizonyos olyan határok közé szorittassék, a melyek mellett a visszaélés sokkal kevesebb lehessen, mint azon esetben,ha mi a rendes utat megengedjük. Mert, engedelmet kérek t. képviselőház, polgári pereket indítani, polgári pereket hosszabb ideig húzni és az illetőket ezáltal megterhelni, az könnyebb dolog, mint büntető eljárást megindítani. Es az a büntető eljárás mégis csak az illetőre, a ki azt meg akarja indítani, bizonyos veszedelemmel jár, holott a polgári per megindítása tulaj donképen semmi veszedelemmel nem jár. Ennek következtében azt a polgári pert talán nagyon gyakran is indítanák meg az illetők, hogy talán mégis valamiképen, egyezségileg, vagy más efféle utón, tudjanak maguknak valami kártérítést kieszközölni. Ilyen körülmények között és akkor, a mikor ez a törvény eléggé gondoskodik arról,hogy gyorsan, igaz, hogy csak 60% erejéig, megkaphassa az illető a kártérítést, egészen szabadjára ereszteni az eljárást polgári utón, tulságbamenés volna. Épen azért maradjunk meg az eredeti szöveg mellett, hogy a büntető eljárás legyen az egyedüli mód, a melyet az illető szándékosság esetében igénybe vehet. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. ház ! Minthogy az előttem szólott t. barátom ugyanazt mondta el, a minek én akartam kifejezést adni, a szótól elállók. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A 83. §-nak csakis az első bekezdése lett megtámadva. Első sorban tehát fel fogom tenni a kérdést a 83. §. azon részeire, a melyek megtámadva nem lettek. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 83. §-nak meg nem támadott részét, vagyis a 2., 3. és 4. bekezdést, a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezésében, változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor a 83. §-nak meg nem támadott részét elfogadottnak j elentem ki. A 83. §. 1. bekezdésével szemben Pető Sándor képviselő ur adott be módosítást. A kérdést ugy fogom feltenni : elfogadja-e a ház ezen bekezdést eredeti szövegezésében? A mennyiben az eredeti szöveget méltóztatik elfogadni, Pető Sándor képviselő ur módosítását elesettnek fogom nyilvánítani. Ha pedig nem méltóztatik elfogadni a 83. §. első bekezdését eredeti szövegezésében, akkor a 83. §. első bekezdését Pető Sándor képviselő ur módosításával fogom elfogadottnak nyilvánítani. Méltóztatnak a kérdés ilyetén való feltevésébe belenyugodni? (Igen!) Akkor kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 83. §. első bekezdését, a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik az első bekezdést változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Ennélfogva kijelentem, hogy a képviselőház a 83. §. első bekezdését változatlanul fogadta el a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezésében és ennek folytán a Pető Sándor képviselő ur által beadott módosítás elesett. Következik a 84. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 84. %-t). Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a 84. §-t a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 85. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 85. %-t). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 85. §-t a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezésében, változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 86. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 86. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 86. §-t változatlanul, a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen l) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 87. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 87. %-t). Elnök ; Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 87. §-t változatlanul, a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 88. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 88. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 88. §-t változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha. igen, akkor a 88. §-t változatlanul elfogadottnak jelentem ki.