Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-112

112. országos ülés 1907 február 19-én, kedden. 455 gyünk és nekünk sohasem volt kétféle programmunk. (Helyeslés a középen.) Elnök : Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök (csenget) : Az ülést újból megnyitom. Szmrecsányi György képviselő ur személyes megtámadtatásra kivan válaszolni. Szmrecsányi György: T. ház! Az előbb felszólalt Szlácsák Ferencz • nemzetiségi képviselő engem oly módon aposztrofált — bár ez az aposztrofálás válasz akart lenni szombaton tartott interpelláczióm megokolására, — hogy tulaj donképen magam ellen vétenék, a mikor erre reflektálnék. Szkicsák Ferencz urnak tartozom kijelenteni azt. hogy ő itt mindig valótlanságok halmazatával áll elő, ő tudatosan rágalmaz, bár semmitsem képes bizonyitani. Továbbá, hogy én most reflektáltam utoljára szavaira, még ha azt mondja is, hogy a néppárt a turóezszentmártoni konventikulumon is jelen volt és még most is szövetségben van, mert az ő egyéniségét és szavahihetőségét tekintve, ez a leghelyesebb eljárás. Velem kapcsolatban azonban Árva megye főispánjáról is nyilatkozott, még pedig ugy, mintha az nem tudom holmi kétes politikai szolgálatokra is vállalkozott volna. Kötelességemnek tartom ezzel szemben kijelenteni, hogy határozott és közvetlen tudomásom van róla, hogy Csillaghy József főispán ur a volt Fejérváry-kormányhoz több izben benyújtotta, ugy mint többi kollégái tették, a lemondást, azt megsürgette és hogy az elintézést nem nyert, annak rajta kivül fekvő okai voltak. Végül csak azt kivánom megjegyezni, hogy ugy Hlinka, mint Gregus és Jancsek és azok az emberek, a kiket ő megnevezett, mikor a néppárttal összeköttetésben voltak, a néppárt programmja alapján álltak. Mikor pedig a néppárt észrevette, hogy ezek visszaélnek a néppárt bizalmával, ugy a mint ez Szkicsákkal is történt, bocsánat a kifejezésért, a pártból kidobattak. (Mozgás.) Szkicsák Ferencz képviselő teljesen eljátszotta azt a jogot, hogy ő itt szavahihetőségére és becsületszavára hivatkozhasson. Elnök : Kérem, a t. képviselő urat, ne méltóztassék újra támadást intézni. (Igaz I Ugy van I a baloldalon.) A képviselő ur csak arra nyert jogot, hogy a házszabályok keretében személyes megtámadtatására válaszoljon, de hogy ujabb megtámadásban részesitsen valakit, arra.nincs joga. (Helyeslés.) Szmrecsányi György: Azért vagyok bátor ezt a kitételt használni... Elnök: Nem használhatja azt a kifejezést és ha igy folytatja a képviselő ur, meg fogom vonni a szót. (Zaj.) Szmrecsányi György: In már különben felszólalásomat ezzel befejeztem! Elnök: Következik 1 Raisz Aladár jegyző : Mezőfi Vilmos ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Raisz Aladár jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor : T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy a törvény ezen 3. §-ához is módosítást iryujtsak be és a midőn ennek indokolására egész röviden igénybe fogom venni a t. ház türelmét, egyúttal méltóztassanak megengedni, hogy miután ez is belevonandó beszédem keretébe, reflektáljak azokra is, a miket tegnap az államtitkár ur szives volt beszédemre vonatkozólag elmondani. Elsősorban köszönettel tartozom neki, hogy szives volt intencziómat helyesen értelmezni arra nézve, hogy mikor én kijelentettem hogy az általam konstatált szervi hibák folytán a törvényjavaslat el nem fogadható, ez nem jelentette azt, mintha én a szocziálpolitika hive nem volnék, vagy hogy nem honorálnám a kormánynak ez irányban való tevékenységét. A t. államtitkár ur beszédében több oly tényt konstatált, melyek szerint statisztikai adataimban és állításaimban tévedtem. Később is segítségemre jött, a mennyiben annak indokolásánál, hogy a kisipari munkásoknak ép oly szükségük van a baleset elleni biztosításra, mint a nagyipari munkásoknak, a midőn beigazoltam, hogy aránylag nagyobb számmal fordulnak elő járadékra igényt tartó balesetek a kisiparban, mint a nagyiparban, az államtitkár ur rámutatott arra, hogy én ehhez a konklúzióhoz téves statisztikai adatok alapján jutottam, mert mig a nagyipari baleseteknél csak a szorosabb értelemben vett magyarországi baleseteket hoztam fel, a kisipari baleseteknél egyúttal a horvátországiakat is, vagyis a magyar birodalmiakat vettem számításba. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy aj. államtitkár urnak ebben teljesen igaza van. En tényleg tévedtem a statisztikai adatoknál. Nehogy azonban felületesnek lássam, rámutatok arra, hogy az én tévedésemnek az oka nem én vagyok, hanem a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium rendeletéből kiadott statisztikai évkönyv 1905. évi kiadása, a mennyiben ezen statisztikai évkönyv 156-ik oldalán felsorolja a nagyipari balesetek alkalmából az 1905-ik évben a betegsegélyző pénztárak részéről nyújtott segélyeket a magyar birodalomban. A magyar birodalom alatt pedig értendő Magyarország és Horvátország együttvéve. Mikor tehát én a statisztikai évkönyv ezen oldaláról vettem az adatokat, akkor jóhiszemüleg és felületesség nélkül mondhattam el ezeket. A t. államtitkár ur beszéde után alaposan utánanéztem és láttam, hogy a statisztikai évkönyv ezen tételnél tényleg téved, mert itt nem a magyar birodalom értendő, hanem csak a szoros értelmében vett Magyarország. De erről én nem tehetek, én azt hiszem, elég komolyan foglalkoztam témámmal, midőn a statisztikai évkönyvből mentettem az adatokat. így korrigálva az adatokat, a nagyiparban a magyar birodalom terű-