Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-111
428 111. országos ülés 1907 február 18-án, hétfőn. valami nagy szimpátiával viseltetnénk Miháli Tivadar személye iránt, (Nagy zaj és felkiáltások: Ez nem ide tartozik !) hanem igenis a mentelmi bizottság tisztán az igazság, a törvényesség álláspontjára helyezkedett. Arra az egyetlen terhelő körülményre nézve, a mely Sztrepegye Juon terhére állittatott, t. i. hogy azt mondta: ha gyalog mennek be, majd ad pénzt fuvar helyett, nem vette a t. különvéleményező azt a fáradságot magának, hogy betekintett volna az iratokba, mert akkor meggyőződést szerzett volna arról, hogy itt egy magában álló vallomásról van szó, nem vette tekintetbe, hogy ez egy terhelt egyén és nem vette különösen tekintetbe azt, hogy az a községi biró saját elismerése szerint hivatalos kötelességének ismerte a hivatalos jelöltre, Farkasra szavazni, tehát ellenpárti ember volt. Egy magában álló vallomásra és egy ilyen egyén vallomására pedig építeni nem lehet. (Felkiáltások : Majd felmenti a bíróság !) Mindezek alapján tehát ragaszkodom a mentelmi bizottság javaslatához. (Zaj. Helyeslések.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Ugy értesülök, hogy Zboray Miklós képviselő ur a bizottságban kisebbségi véleményt nyújtott be. Miután ez most már nem először történt, hogy a kisebbségi vélemény nemcsak hogy ki nem nyomatik, de még az aktához csatolva sincs, annálfogva általánosságban felkérem az előadó urakat, hogy oly esetekben, a mikor a bizottságban kisebbségi vagy különvélemény adatik be Írásban, méltóztassanak egyfelől gondoskodni arról, hogy ezen kisebbségi vélemény az iratokhoz csatoltassék, (Helyeslés.) másfelől, hogy a kisebbségi vélemény ki is nyomattassék. (Helyeslés.) Mert ha ez meg nem történik, akkor igen bajos itt rögtön a képviselőháznak állást foglalni. (Ugy van!) Én ezt a kisebbségi véleményt kértem az előadó úrtól az előbb, de nem tudta átadni. (Kálosi József előadó átnyújtja a kisebbségi véleményt.) Most már előkerült a kisebbségi vagy külön vélemény, vagy elleninditvány. De engedelmet kérek, ez nem elegendő, hanem a jövőre nézve feltétlenül szükséges, hogy az előadó urak intézkedjenek a tekintetben, (Felkiáltások balfelől: Az elnök !) hogy ezen elleninditványok vagy Idsebbségi és külön vélemények, amelyek a bizottságban benyuj tatnak, előzetesen kinyomassanak és magával az illető bizottság jelentésével együttesen a képviselőház tagjai között kiosztassanak. (Helyeslés.) Már most, t. ház, a bizottságnak javaslatával szemben áll Zboray Miklós képviselő urnak ellenindítványa, a melyet már a bizottságban is benyújtott. A mentelmi bizottság azt javasolja, hogy a jelen esetben Miháli Tivadar mentelmi joga ne függesztessék fel; ezzel szemben Zboray Miklós képviselő ur indítványozza, hogy Miháli Tivadar képviselő urnak mentelmi joga a jelen esetben felfüggesztessék. Ennélfogva a kérdést nagyon természetesen a házszabályok szerint fel fogom tenni a mentelmi bizottság jelentésére. A mennyiben méltóztatnak azt elfogadni, akkor Zboray Miklós képviselő ur elleninditványát elesettnek fogom nyilvánítani ; ha pedig nem méltóztatnak elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, akkor ki fogom mondani, hogy a képviselőház Zboray Miklós képviselő ur elleninditványát fogadta el. Méltóztatnak a kérdés ilyetén való feltevéséhez hozzájárulni % (Helyeslés.) Akkor tehát felteszem a kérdést. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem % (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség; ennélfogva tehát a mentelmi bizottság javaslatával szemben a képviselőház Zboray Miklós képviselő ur elleninditványát fogadta el (Helyeslés.) és ennek alapján most már kimondom, hogy a képviselőház dr. Miháli Tivadar orsz. képviselő mentelmi jogát ezen ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 388) Lengyel Zoltán képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó : T. képviselőház ! Az iratoknál eredetben levő feljelentés szerint Polónyi Géza országos képviselő azt panaszolja, hogy a Budapesten, Braun Sándor szerkesztése mellett megjelenő »A Nap« czimü politikai napilap 1907. évi január hó 22-én megjelent 10-ik számában » Vádat emelek . . . Nyílt levél az országgyűlési függetlenségi pártkör tagjaihoz. — Irta : Lengyel Zoltán.« czim alatt egy czikk tétetett közzé, a melyben róla oly tények állittatnak, melyek valódiságuk esetén őt nemcsak a közmegvetésnek tennék ki, hanem ellene bűnvádi eljárás megindításának is okát képezhetnék. A feljelentés'a vád alapjául a hat rendbeli rágalmazás vétsége tekintetében a czikk tartalmának következő részeit jelöli meg (olvassa) : »Vádat emelek.« »Nyilt levél az országos függetlenségi pártkör tagjaihoz. — Irta : Lengyel Zoltán.« »Vádat emelek Polónyi Géza országgyűlési képviselő, a pártkör alelnöke ellen. Nem foglalkozva az ellene szórt régebbi és ujabbi súlyos és kevésbbé súlyos természetű vádakkal, csupán három dologban vádolom : 1. Magamévá teszem Halmos János volt polgármesternek kimondott, de bűnügyi rémregényekbe illő módon visszavont vádját. Es az esetek közül már ma is vállalom négy konkrét esetnek bizonyítását, ezek a Cséry-féle ügyre, a Dunagőzhajózási társaságra, a közúti és városi villamos vasútra és a Gschwindt-féle gyárra vonatkoznak. Sajtóbiróság előtt vállalom érettük a felelősséget és a bizonyítást.« 2. »Magamévá teszem a Beké Erzsébet-féle zsarolási ügy vádját. Polónyi Géza ügyvéd korában Beké Erzsébettel szövetkezve, megzsarolta gr. Nákó Sándort, a jelenlegi fiumei kormányzót. Lehetetlen, hogy a zsaroló és a zsarolt egy kormány tagjai lehessenek. A dolgot bizonyítani kívánom: gr. Andrássy Gyula belügyminiszter úrral, gr. Nákó
