Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-110

február 16-án, szombaton. 392 ÍÍO. országos ülés 1907 Jelentés a határszéli községek ipari és keres­kedelmi üzleteire vonatkozó kivételes vasárnapi munkaszüneti szabályoknak Petrozsény, Vulkán és Lupény huny ad vármegyei határszéli községek területére nézve történt hatályon kivül helye­zéséről, (írom. 401.) Jelentés a magyar királyi iparfelügyelők 1905. évi tevékenységéről. (írom. 402.) Jelentés a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1907. évi munkatervének kiegészítése tár­gyában (írom. 403). Tisztelettel kérem, hogy az emiitett két tör­vényjavaslatot és az első öt vasúti jelentést a közlekedésügyi és pénzügyi a bizottságokhoz, a vasárnapi munkaszünetre és az iparfelügyelők tevé­kenységére vonatkozó két jelentést a munkásügyi és a közgazdasági bizottságokhoz, végre a statisz­tikai hivatal munkatervének kiegészitéséről szóló jelentést a közgazdasági bizottsághoz utasitani méltóztassék. (Éljenzés.) Elnök: A bejelentett törvényjavaslatok és jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt szét fognak osztatni és közülök a két vasúti törvény ­javaslat és az első öt vasúti jelentés a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz, a vasárnapi munka­szünetre és az ipari felügyelők tevékenységére vonatkozó két jelentés a munkásügyi és közgazda­sági bizottságokhoz, végre a statisztikai hivatal munkatervének kiegészitéséről szóló jelentés a köz­gazdasági bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés.) Bemutatom Pildner Ferencz képviselő levelét, melylyel hat heti, Ivánka Oszkár és Rákosi Viktor képviselők leveleit, melyekkel négy-négy heti és Beniczky Elemér képviselő levelét, melylyel feb­ruár 18-tól márczius 14-ig tartó szabadságidő enge­délyezését kérik. Méltóztatik a szabadságidőt meg­adni ? (Helyeslés.) A ház a kért szabadságot a nevezett képviselők­nek megadja. Bemutatom Szeged város közönségének hat rendbeli feliratát a néptanitók helyzetének javí­tása, a virilizmus eltörlése, a hadügyi költségek emelése, az alkotmány és a vármegyei autonómia megerősitése, egy czélszerü adóreform és az állat­egészségügyi törvények módositása tárgyában; továbbá Pozsony vármegye közönségének fel­iratát sztrájktörvény alkotása végett; Szabadka város közönségének feliratát a kato­naságnak sztrájk esetén aratási munkára való áten­gedése iránt. Tárg}'alás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a tegnap kisorsolt összeférhetlen­ségi itélő-bizottságnak Lányi Mór összeférhet­lenségi ügyében hozott Ítéletét. Kérem gr. Tho­rotzkai Miklós jegyző urat, hogy az Ítéletet fel­olvasni szíveskedjék. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): Az összeférhetlenségi itélő-bizottság 1907. évi február hó 15-én tartott ülésén Lányi Mór, a regőczei választókerület országgyűlési képviselőjének össze­férhetlenségi ügyében a következőleg itélt: Lányi Mór országgyűlési képviselő ellen összeférhetlen­ségi eset nem forog fenn. Elnök: Az ítélet tudomásul vétetik. Következik az indítvány- és interpellácziós­könyvek felolvasása. Raisz Aladár jegyző: Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb be­jegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvben három ujabb bejegyzés foglaltatik és pedig : Szmrecsányi György képviselő interpellácziója a tót túlzó nemzetiségi sajtó izgatása és a külföldi izgató nyomdatermékek terjesztése tárgyában az igazságügyi és a belügy­miniszter urakhoz, továbbá Szász József képviselő interpellácziója a köztisztviselők eladósodása és a hitelszövetkezetek megrendszabályozása tár­gyában a miniszterelnökhöz és a kormány összes tagjaihoz, végre Novák Dániel képviselő inter­pellácziója az Északkeleti-Kárpátok alján lakó kisbirtokosság birtokvédelme iránt, tekintettel az 1881 : LX. t.-cz. rendelkezéseire, az igazságügy­miniszterhez. Elnök : Az interpellácziókra az ülés végén, fél kettőkor térünk át. A mennyiben azonban a napirend tárgyalását előbb befej eznők, az inter­pellácziók ennek befejeztével fognak következni. Hozzájárul ehhez a t. ház ? (Igen ! ) Akkor a hatá­rozatot ilykép kimondom. Következik napirend szerint az ijaari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és bal­eset esetére való biztosításáról szóló törvény­javaslat (írom. 186, 360.)tárgyalásának folytatása. Hammersberg László jegyző: Pescha Miklós! Elnök : Nincs itt! Hammersberg László jegyző: Markbreit Gyula! Elnök : Nincs itt! Hammersberg László jegyző: Szabó Kálmán ! Szabó Kálmán : T. ház ! A mikor az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur a jelenleg tárgya­lás alatt álló törvényjavaslatot benyújtotta, be­vezető, illetőleg ajánló beszédében, különösen pedig annak záradékában lelkének oly szép meg­nyilatkozása volt, hogy annak minden igaz ember szivére kellett hatnia. Azzal zárta be ugyanis beszédét, hogy a munkástörvény megalkotásánál őt tisztán és kizárólag a szeretet vezette. Eddig is nagy tisztelettel és nagyrabecsüléssel voltam a t. miniszter ur iránt, de ezután tiszteletem és nagyrabecsülésem még fokozódott, mert azt tar­tom, hogy az emberiség vezéreinek csak azok alkalmasak, kiket az Úristen szivj ósággal is meg­áldott. (Igaz ! ügy van I) A legnagyobb genie, ha szivj ósággal nincs megáldva, maradandó, áldásos munkát nem hagyhat vissza. (Igaz! ügy van!) De, t. ház, leginkább van szükség a szere­tetre a szocziálpolitikai kérdések megoldásánál, mert a társadalomnak különböző, most már nagyon is szétágazó utait hogy összébb hozzuk, azt tisz­tán és egyedül a szeretetre keU bazirozni. Ha minden ember a maga hatásköre alatt állókkal éreztette volna szive jóságát, bajaik iránt való meleg érdeklődését, bizonyára nem fajult! volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom