Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-109

109. országos ülés 1W7 február 15-én, pénteken. 375 Zakariás János, a kérvényi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Zakariás János előadó: T. ház! A kérvényi bizottság letárgyalta a kérvények 11-ik sorjegyzékében (írom. 380) foglalt 186 darab kérvényt és véleményes jelentését azzal terjeszti a t. ház elé, hogy kéri, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és tárgyalásra mielőbb kitűzni. Elnök : Méltóztatik az előadó ur javaslatát elfogadni % (Igen !) Ha igen, akkor ennek alapján kijelentem, hogy a kérvényi bizottság jelentése a kérvények 11-ik sor jegyzéké vei együtt ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és annak idején napirendre fog ki tűzetni. Moskovitz Iván, a kérvényi bizottság előadója kivan a t. háznak előterjesztést tenni. Moskovitz Iván előadó : T. ház ! Bejelentem, hogy a kérvényi bizottság a kérvényeknek ezidei 12-ik (írom. 391), 13-ik (írom. 392) és 14-ik sorjegyzékében (írom. 393) foglalt ügyeket tárgyalásra előkészitette. Kérem, méltóztassék a jelentést a sorjegyzékkel együtt kinj^omatiii, szétosztatni és annak tárgyalására határidőt rendelni. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság előadójának javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki ós ennek alapján kimondom, hogy a kérvények 12., 13. és 14. sorjegyzéke a megfelelő jelentésekkel ki fog nyomatni, a képviselőház tagjai közt szét fog osztatni és annak idején napirendre fog kitüzetni. Következik Lázár Pál képviselő ur indítványának (írom. 386) indokolása, a kataszteri felmérések és nyilvántartások rendezése tárgyában. Lázár Pál képviselő urat illeti a szó. Lázár Pál : T. képviselőház ! Az országos kataszteri felmérések czéljaira a folyó évi költségvetésben 389.019 koronával több költséget vettünk fel a múlt évhez képest. Ezen összegből 335.040 korona van négy uj felmérési felügyelőség czéljaira előirányozva, és pedig három az anyaország és egy a társországok részére. Miután az 1907. évi költségvetés indokolása a 28. oldalon elmondja, hogy a betétszerkesztés 1905. év végéig, tehát tizenöt év alatt, az anyaország területének mintegy 19 "09 %-ára nézve történt meg, nagy örömmel járult mindenki ezen összeg megszavazásához, mert hiszen köztudomású, hogy a betéteknek az az alapfeltétele, hogy megfelelő felmérés eszközöltessék. Megnyugvás helyett azonban megdöbbentést kelt, t. képviselőház, az indokolásnak utolsó passzusa, a mely azt mondja, hogy ha a betétszerkesztés mai tempója szerint dolgozunk tovább, ugy csak 72 év múlva készülnek el azzal. Maga az a szám, hogy 72 év múlva készülünk el egy olyan munkálattal, a melyre joggal rámondhatjuk, hogy sürgős feladat, mert hiszen a birtokviszonyoknak az állandósága, az azokba vetett bizalom mind'ettől függ, igenis nyugtalanító körülmény. De ha kérdezzük, t. képviselőház, hogy tényleg 72 év múlva meglesznek-e azok a rendezett viszonyok, a melyekre az indokolás rámutat, akkor erre a kérdésre sajnálatomra a leghatározottabban nemmel kell felelnem és azt kell állítanom, hogy ha a mai tempóban és különösen a mai rendszerrel folyik tovább a felvétel, akkor nem hogy 72 év múlva, de sohasem fog Magyarország rendezett kataszterrel birni. Ezen állitásom igazolására engedtessék meg, hogy visszapillantást vessek egyrészt a felmérések rendszerének fejlődésére, másrészt azokra a változásokra, a melyek alatt ez átment. Tudvalevő, hogy Magyarország területének minden egyes birtokra és művelési ágra kiterjedő összefüggő felmérését és értékelését az 1849-iki császári pátens rendelte el. A czél akkor az volt, hogy Magyarország földbirtokából 20 millió forint földadót kell kipréselni. Ennek a czélnak megfelelőleg ki kellett mutatni, hogy Magyarország földbirtoka 100 millió forint jövedelmet hoz. Az első becslésnél ezt a feladatot nem oldották meg, a mennyiben csak közel 80 millió forintot tudtak kimutatni, azonban a községek maguk voltak az oka, hogy az a 80 milHó csakhamar 100 millióra emelkedett, a mennyiben mindegyik község sokalván a becslést, a mely rárovatott, rámutatott a szomszéd községre, hogy az sokkal jobb viszonyok közt van és többet bir fizetni, mint a mennyit kiróttak. Ebből a földadó-kataszter levonta a maga konzekvencziáját és kirótta az illető községekre a többletet, a melyre rámutattak, de a panaszttevő községek részére leírást nem eszközölt, ugy, hogy azután a becslés csakhamar el is érte a 100 milliót. Ezt csak annak illusztrálására hoztam fel, hogy beigazoljam, miszerint az első kataszteri felvétel tisztán és kizárólag földadó czéljaira készült. Ekkor még a kataszter és a telekkönyv összefüggéséről természetesen szó sem volt és ezért a telekkönyvi jegyzőkönyveket nem felvételek, hanem tagositási térképek alapján készítették, a melyek lehetőleg még rosszabbak voltak, mint a felmérések. Ez volt a helyzet a kiegyezésig. De ez a kiegyezés után sem javult, a mennyiben a kormány átvette a felmérőket és a munkát végeztette tovább magyarra fordított osztrák műszaki előírás alapján. Végre 1872-ben a felmérésről törvényjavaslatot nyújtottak be a ház elé. Azt a parlament el is fogadta, de az szentesítést nem nyert, mert hiányzott egyik nagy kelléke, a műszaki nyilvántartás. 1873 november 18-án hozott országos határozat utasította a kormányt, hogy a műszaki nyilvántartásról törvényjavaslatot készítsen. A kormány az 1875 : VII. t.-czikkel a földadó szabályozásáról gondoskodott, később az 1885 : XXII. t.-czikkel a felmérés mellett tényleg a kataszteri nyilvántartásról is történt gondoskodás. Azonban, miután még ez idő szerint sem volt meg a szerves kapcsolat az adókataszter és a telekkönyv közt, természetes, hogy egyik törvény sem intézkedett a nyilvántartásról olyanképen, hogy az a telekkönyv czéljainak is megfelelhetett volna. És csodálatos, hogy daczára annak, hogy az 1886 : XXIX. t.-czikk, az u. n. telekkönyvi törvény alapjaiban