Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-107
107. országos ülés 1907 február 8-án, pénteken. 341 iparra esetleg csak hat év után, a többire pedig — ott, a hol már most is 3 százalékos kulcs van életbeléptetve — már ma a megterheltetési többlet 1000 korona munkabér után 4-9 korona, vagyis kereken öt korona évenkint. T. ház ! Áttérek most a balesetbiztosításra. (Halljuk !) É biztosítás alá Magyarországon, számításaink szerint 2019 olyan gyár fog esni, a melynél legalább 20 munkás van alkalmazva ; 21.136 olyan motoros üzem, a hol 20 munkásnál kevesebb nyer alkalmazást és a veszélyes kisüzemek közül 35.689, tehát kereken 36.000 kisipari üzem. Az összesség, a mi Magyarországon balesetbiztosítási kötelezettség alá fog esni, körülbelül 400.000 alkalmazottat tesz ki, a kiknek munkabére kereken 265 millió korona. A balesetbiztosítás valószinű költségei következőkép alakulnak : Itt meg kell említenem azt a körülményt, a mit a miniszter ur tegnap a háznak is bejelentett, hogy saját kezdeményezéséből a kisiparosok kérésére a kisipar nagy tömege kivétetik a balesetbiztosítás terhei alól, erre tehát az alábbi számok nem vonatkoznak. Az első évben — alapul véve azt a tartalék alap-dotácziót is, a melyet voltam bátor emliteni — átlagban 2'35 korona esik 1000 korona munkabérre, vagyis 3'08 pro mille ; a második évben 4\5 korona, vagyis 6'75 pro mille ; a harmadik évben 49 korona, vagyis 8'17 pro mille ; a tizedik évben 11 • 57 korona, vagyis l 1 15 százalék és a tizennyolczadik évben — idáig terjed számitásunk — 13'05 korona, vagyis 1'3 százalék. Leszek bátor a tényleges terhekre a betegsegélyezésnél és balesetnél újból visszatérni. Ernszt Sándor : A tartalék nincs beleszámítva ? Szterényi József államtitkár: Bocsánatot kérek, ebbe a tartalék bele van számitva. Miután a tartalék az első évben 300 százalék, a második évben 200 százalék és igy lefelé, tehát természetesen azt is be kellett számitanom, mert a tiszta biztosítási teher az első évben csak 77 fillér, s ennek megtel előleg alakul tovább. Tartalék nélkül nem számíthatók, mert akkor hamis képét adnám az ipar megterhelésének. Most, t. ház, reátérek arra a legtöbbet vitatott nagy kérdésre, hogy miképen alakul ezen törvényjavaslat alapján a kisipar megterhelése. (Halljuk ! Halljuk !) A kisipar köréből a kérvények egész garmadával érkeztek. Minden képviselő kerületének ipartestülete kérvényeivel halmoztatott el, a mely kérvények, a mint a t. előadó ur helyesen rámutatott, igen sajnos és könnyelműen felidézett központi izgatásra vezethetők vissza, a mely nem törődik azzal, hogy Magyarország százezernyi kisiparosát izgalomba ejti. Azok a kérvények nyomtatva jelennek meg, szószerint azonos szöveggel, félrevezetik az egész kisiparos osztályt, izgalomba ejtve azt ok nélkül, a mire nézve csak arra utalok, hogy az illető, a ki a mozgalmat megindította, nem a tulaj donképeni kisiparral foglalkozott a beadványokban, hanem választotta a 10 munkást és öt tanonczot foglalkoztató kisiparosokat, a kiknek összes száma egész Magyarországon nem éri el a 15.000-et, de nem választotta azon tömegét a kisiparosoknak, a kik egykét segédet foglalkoztatnak, s a kik, leszámítva a segédszemélyzet nélkülieket, 270.000 embert, háromnegyed részét képezik Magyarország kisiparosságának. És e részét választva a kisiparosoknak, tehát a tiz segédet és öt tanonczot foglalkoztatókat, kihoz egy képtelen számot, hogy ugyanis 690 koronát fog fizetni a kisiparos biztosítási teherképen. Leszek bátor illusztrálni, hogy tényleg mennyit fog fizetni. (Halljuk ! Halljuk !) A 426.090 önálló iparvállalat közül, mint említettem, 271.642 segédszemélyzet nélküli, tehát több mint 60%. Ezek kiesnek. Egy segéddel biró iparos van Magyarországon 80.023, természetesen ugyanannyi a segédszemélyzet. Ezek mit fizetnek ? Felvilágosítom mindezt, hogy tiszta képét lássa a t. ház a terheltségnek. Számítottuk a kisiparosok átlagos munkabérét az országban, és arra az eredményre jutottunk, hogy számitásunk, a mely 1000 koronára alapítja a kisiparosnál a terhelési viszonylatot, igen magasan járt, mert az átlagos munkabér 679 korona, t. i. ennyit fizet a kisiparos a segédnek országos átlagban. E szerint kifizetett a 80.000 kisiparos kereken 54 millió koronát munkabérben, és 5 évig véve a 2%-ot, a mely le van kötve magában a javaslatban, ezek fognak fizetni 543.036 korona biztosítási terhet, vagyis a többlet-megterhelés az egész 80.000 üzemre 181.000 korona. Ügy hogy egy kisiparosra, a ki 679 koronát fizet Id munkabérben, esik már most egész évben 2 korona 26 fillér többlet, hetenkint számitva 4 fillér. Azt hiszem, t. ház. erre a megterhelésre a javaslat legnagyobb ellensége sem állithatja, hogy a kisiparos túlságosan megterheltetik. (Élénk helyeslés.) Ha már most öt év után 3%-ra emeltetik, — ezt is felhozom, mert a képnek tisztán kell a t. ház előtt állnia, — akkor a kisiparos teher többlete lesz 3 korona 39 fillér, vagyis hetenkint a 679 korona bérrel szemben 6 korona 5 fillér. Két segéddel dolgozó iparosunk van 35.481, a segédszemélyzet száma tehát 70.962. Csak a végeredményt mondom, mert nem akarom a t. házat túlságosan fárasztani. Ezek az 50%-os kulcs szerint fognak 166.516 korona többletet fizetni, ugy hogy kétszer 679 korona bérrel szemben esik többlet gyanánt 4 korona 52 fillér évenkint, vagyis hetenként 8 fillér, és ha öt év múlva 3%-ra fog menni, akkor lesz a többlet 6 kor. 79 fillér, vagyis hetenként 13 fillér. A többi kisiparos aránytalanul kevesebb. Három segédszemélylyel biró iparosra fog esni hetenként 13 fillér, vagyis évenként 6 kor. 79 fillér. Négy segéddel dolgozó iparosra 9 korona 05 fillér évenként, vagyis hetenként 17 fillér, öt segéddel biró
