Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-106

314 106. országos ülés l'.HÜ február 7-én, csütörtökön. 15 és 25%, Svájczban, 10 és 20% Finnországban, mindkét esetben 20% Kémetországban. Felmenők járadéka a törvényjavaslat szerint a biztosított évi keresményének 20%-a, ugyanannyi Ausztriában, Luxemburgban, Németországban és Svájczban. Egyedül Hollandiában több, vagyis 30%. Mindenütt másutt vagy kevesebb vagy épen semmi. Unokák járadéka a mi javaslatunk szerint 20%, ugyanannyi Hallandiában. Francziaországban özvegy és árvák nem létében egyenként 10, összesen 30%. Másutt nem is gondoskodnak az unokákról. Végül a temetkezési segély, a mi javaslatunk szerint, az átlagos najübér 20—40-szerese, Ausztriában legfeljebb 50 korona, Belgiumban 50 frank, Hollandiában semmi, Németországban az elhalt évi keresetének egy tizenötöde, Svájczban 40 frank. Látható ezekből, t. képviselőház, hogy a javaslatban kontemplált segélyezések és balesetbiztosítási járadékok igen jelentékeny mértékben vannak beállítva, és ha figyelembe veszszük azt, hogy a nyugateurópai államokkal szemben a mi közgazdasági életünk még csak a fejlődési proczeszszus elején van, és még csak most kell azon munkálkodnunk, hogy ezen a téren lendületes fejlődés támadjon : akkor csakugyan bízvást elmondhatjuk, hogy ennek a javaslatnak a segélyezésekre és járulékokra vonatkozó intézkedései megfelelnek a legmesszebbmenő igényeknek is. Es most, megköszönvén a t. képviselőháznak szives türelmét, (Élénk éljenzés.) azzal a meggyőződéssel, hogy ez a reformjavaslat, ha törvényerőre emelkedik, hazánknak és nemzetünknek becsületére, szocziálpolitikánknak pedig üdvös fejlődésére fog szolgálni, ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Az előadó ur szép, beható és minden részletre kiterjeszkedő beszéde után nekem alig kellene szót emelnem azért, hogy a t. háznak elfogadásra ajánljam a törvényjavaslatot. Mégis személyesen kívánom bevezetni ezen igen fontos kérdés felett a vitát. Röviden fogok szólani, mert a vita során kérni fogom hűséges munkatársamat, Szterényi államtitkárt, (Éljen zés.) hogy a részletekre nézve nyilatkozzék. Ez a törvényjavaslat a jelen kormánynak első lépése a szocziálpolitikai téren. Ezt az első lépést más alkotások is fogják követni, lehető leggyorsabban, mert mély nyomot akar maga után hagyni a szocziálpolitikai téren is, a nemzeti kormány, (Helyeslés.) A szocziálpolitikai kérdések az egész világon előtérbe tolulnak, de Magyarországnak kivételes helyzete megköveteli, hogy a szocziálpolitikai kérdésekkel mi kivételesen is és különös erélylyel foglalkozzunk. (Ügy van!) Hogy ha törvénynyé fognak emelkedni mindazok a javaslatok, a melyeket bátor leszek benyújtani, akkor Magyarország az államok sorában az elsők közé fog emelkedni a szocziálpolitikai alkotások terén és ezzel nemcsak nemzeti büszkeségünknek fogunk eleget tenni, hanem a nemzeti érdeknek is, (Igaz ! ügy van !) mert a nép megerősítése a nemzetnek megerősítése. (Igaz ! Ugy van !) Az előttünk lévő javaslat azt czélozza, hogy betegségben és balesetek esetében segélyezzük a munkást és a munkások családját: Midőn e javaslat meg lesz szavazva, mennél előbb be fogom terjeszteni a munkásvédelmi javaslatot, (Helyeslés.) az uj ipartörvényjavaslatot, (Éljenzés.) a zálogügyre vonatkozó javaslatot, (Helyeslés.) mert tűrni nem tudnám tovább azt, hogy a legszegényebb osztály, ép akkor legyen köteles uzsorakamatot fizetni, (Igaz! Ugy van!) midőn ezen segélyre leginkább rászorul, (Élénk helyeslés.) továbbá az ipari- és kereskedelmi alkalmazottak aggkor és rokkantság elleni biztosítását, (Helyeslés.) és végre a munkások biztosítását az aggkor és rokkantság ellen. (Éljenzés.) Remélem, hogy az ország anyagi helyzete ugy fog fejlődni néhány év múlva, hogy ki akkor ebben a székben ülni fog, be fogja terjeszthetni az özvegyek és árvák biztosítását is. (Helyeslés.) Remélem, hogy mindezen alkotásokban a t. ház jóindulattal fog engem támogatni. (Élénk helyeslés.) Alig szükséges rámutatnom az előttünk lévő javaslat alapelveire. Szatmári barátom szép előadása után, mégis a miniszteri székből akarom konstatálni azt, hogy a javaslat alapelve az autonómia ós a paritás. (Ugy van !) A munkások teherviselése a paritás elvének behozatala következtében csökken; ezelőtt kétharmad részben, ezután csak fele részben fognak hozzájárulni a teherviseléshez. (Helyeslés.) Ennek folytán a mai viszonyok közt a munkások összesége 1,300.000 koronával fog kevesebbet fizetni, a balesetbiztosításhoz pedig semmivel sem fog hozzájárulni. Mégis az egybefoglalt két intézmény minden szervében egyenlő jogokkal fognak birni a munkaadókkal. Ennek daczára bizonyos munkáskörökben nyugtalansággal fogadták az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Ezek a munkáskörök nem annyira a munkások teherviselésének nagyságát tekintik, mint a hatalmi kérdést. (Ugy van !) A kormány pedig egy jótékonysági intézménybe hatalmi kérdést belevinni nem akar, és nem is fog engedni. (Elénk helyeslés.) Elismeréssel kell e székből rámutatnom arra, hogy a munkaadók, ámbár a balesetbiztosításnak egész terhét fogják viselni, a befolyás felét ezen a téren mégis átengedik a munkásoknak, hatalmi kérdést a dologból teljességgel nem csinálnak, mint a hogy nem csinál hatalmi kérdést a kormány sem, mely szintén súlyos terheket vállalt magára az egész intézmény hivatali költségeinek fedezésével, a mely teher meg fogja közelíteni az egy millió koronát.