Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-106

106. országos ülés ly07 február 7-én, csütörtökön. 311 Ausztriában 2960 betegsegélyző pénztár, 7 baleset-biztosítási pénztár és vasúti baleset-bizto­sítási pénztár működött; Németországban pedig 22.912 betegsegélyző és 114 balesetbiztosító szak­szövetkezet működött. Az aggkor és rokkantságra vonatkozó adatokat szándékosan mellőzöm, mert azt hiszem, azok nem tartoznak tulajdonképen a mi tárgyunkhoz. Felhozatott, hogy a vállalati pénztárak fen­tartása érinti az egységesítést és ennélfogva az egységesítés megbontása körül tovább is lehetne menni. Ezzel szemben hangsúlyoznom kell, hogy a vállalati pénztárak ép ugy mint a többi pénz­tárak is, csak végrehajtó szervei lesznek az orszá­gos betegsegélyző pénztárnak. Harmadik alapelve a javaslatnak a biztosí­tási szervek központosítása, a mi egyszerűsiti és olcsóbbá teszi az eljárást. (Az elnöki széket Návay Lajos jogialja el.) Negyedik alapelve a törvényjavaslatnak a teljes paritás, a mely végigvonul az egész intéz­ményen. A teljes paritás megfelel az egyenlő köz­teherviselésnek. A teljes paritás elve ellen nagy mozgalmak indultak meg és sok ellenvetés támadt. Ezekre beszédem további során fogok reflektálni. Ezek az ellenvetések egy központi akczió ered­ményei. Azokból a kérvényekből, a melyek óriási számmal kerültek a t. képviselőház elé, nyilván­valóan kitűnik, hogy egy központi izgatás indult meg e reformjavaslat ellen. Egy központi akczió, a mely kiterjedt mindazokra az érdekeltségi körökre, amelyekre ez a törvényjavaslat is vonat­kozik. Azok a kérvények, a melyek a ház előtt vannak, a szerint csoportosíthatók, hogy melyik érdekeltségi körből kerültek a képviselőház elé. így kérvények érkeztek a munkásoktól, az ipar­testületektől, illetőleg kisiparosoktól, az orvosok­tól, a kereskedelmi alkalmazottaktól, a magán­tisztviselőktől és más érdekeltségektől. Ezek között a kérvények között van egy cso­port, a melynek ellenvetéseivel a méltányosság és a közszükség szempontjából igazán számolnunk kell. Ezek a kérvények vonatkoznak a kisiparosság panaszaira és kérelmeire. Lehetetlen volt elzár­kóznunk azok elől a méltányos kérelmek és pana­szok elől, a melyeket a különben is szomorú hely­zetben lévő, a hanyatlás fájdalmas proczesszusába jutott kisiparosság felhoz. (Ugy van! Ugy van!) Mindenki előtt világos, a ki ismeri egyfelől a magyar kisiparosság önzetlen, hazafias gondol­kozását és másfelől, a ki ismeri ennek az iparos­ságnak szomorú helyzetét is, hogy az államnak kötelessége a kisiparosságnak hóna alá nyúlni, azt támogatni és mindenképen bajainak orvoslására "törekedni. (Élénk helyeslés balfelől.) Épen e szem­pontból a kisiparosság sérelmeit más szemmel kellett néznünk ; mert, habár azt tartom, hogy az állami feladatoknak ki kell terjeszkedniök az összes kis exisztencziáknak a védelmezésére és az állami élet terén a kis exisztencziák támogatása dolgában az államnak messzemenő intézkedéseket kell tennie, a melyek azonban nem tartoznak ennek a javas­latnak a keretébe, mindazonáltal ennek a javas­latnak a keretében is bizonyságot kell tennie a magyar törvényhozásnak arról a jóakaratról, arról a szeretetről, arról a lelkes atyai gondoskodásról, (Ugy van!) a melylyel viseltetik a kisiparosság iránt, (filénk helyeslés balfelől.) és épen ebből ki­folyólag, megvallom, hogy a törvényjavaslat alap­elveit is némileg érintő oly jelentős módositásokat tettünk a javaslaton, a melyek már némileg a szép­séghiba jellegével birnak az általános nagy alapelvek szempontjából. Az első nagy módositás, a melyet tettünk a javaslaton, kifejezetten a kisijDarosság érdekében, az, hogy a kisiparososztályt mentesiti a mostani javaslat a baleset esetére való biztositás kötelezett­sége alól. (Helyeslés.) Igaz, t. képviselőház, hogy már az eredeti javaslat is számolt a kisiparosság­nak a helyzetével és hogy a baleset esetére pre­liminált fizetési járulékokat igen csekélyre, a minimumra határozta meg ; azonban ezzel szem­ben is oly izgatott hangulat támadt az országban a kisiparosság körében, hogy jobbnak láttuk a kisiparosságot ez alól a csekély teher alól is men­tesíteni és ezt tehettük annyival is inkább, mert tény és igaz, hogy a kisiparosság üzemeinél a veszélyesség kismérvű és ott a balesetek száma a lehető legcsekélyebb szokott lenni. (Ugy van/) Természetes dolog, hogy a mikor általában a kis­iparosságot mentesiti a mostani törvényjavaslat a baleset esetére való biztosítási kötelezettség alól, a veszélyes üzemeknél, tekintet nélkül az alkalmazottak számára, fentartja a biztosítási kötelezettséget. De ebben az esetben is a kis­iparosok, a kiknek ilyen üzemei vannak, nem az utólagos járulékokat fizetik a kirovás és a beosztás rendszere szerint, hanem biztosítási dijat fizetnek, a mely & minimumban vari megállapítva, t. i. az első öt évben egy-egy alkalmazott után három koronában, a következő esztendőkben pedig öt koronában. Egy másik módositás a kisiparosság érdeké­ben, a melyről sok szó esett, az u. n. otthon ülő munkásoknak a dolga. Ezekre nézve a törvény­javaslatból is kitűnik az az intézkedés, hogy ezek nek a biztosítási dijait a nagy munkaadók fizetik. De a bizottság jelentésében egyenesen felkéri a kereskedelmi kormányt, hogy a törvény életbe­léptetésére vonatkozó rendeletben ezt a felfogást a leghatározottabban juttassa érvényre. A kisiparosságnak panaszai voltak a büntető határozatok ellen, mert a büntetések az eredeti javaslatban meglehetősen magasak voltak. A kis­iparosság érdekében a két bizottság ezeket a bün­tetéseket lényegesen leszállította és egyúttal módo­sította az eredeti javaslatot ugy, hogy másképen kategorizálta azokat a vétségeket, a melyek a bün­tetés súlya alá esnek. Ugyancsak a kisiparosság érdekében van az a módositás is, a mely a kis­iparosokat felmenti a bérjegyzék vezetése alól, mert ezzel elesnek azon büntetésektől is, a melyek a bérjegyzék vezetése körül támadt büntetéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom