Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-102

246 10 L 2. országos ülés 1907 február 1-én, pénteken. alapján 12 mülió korona levonatván, a tiszta teheráruszállitási bevételek 151,400.000 korona val irányoztattak elő.« Hogy ez a 12 millió meg­térítés máskép is volna érthető, mint 12 millió és mint megtérítés, ezt nem tudom megérteni. De nehogy kétséges legyen, vájjon esetleg az állami számvevőszék elnöke nem tévedett-e, hát hivatkozhatom arra, hogy ő ezen adatot, melyet négy évi tényleges eredmény átlagából számított ki, a kereskedelemügyi minisztertől kapta, nem a mos­tanitól, hanem az akkoritól, az 1904. évben hivatal­ban volt kereskedelemügyi minisztertől, a ki kimu­tatta az 1904. évi költségvetéshez fűzött indokolásá­ban,hogy a teherszállítási elegybevételek terhére eső megtérítések 9—11—13 és 14 milliót tettek ki 1899-től 1902-ig, tehát átlagban 12,100.000 koro­nát. E szerint kérném az igen t. miniszterelnök urat, kegyeskedjék elismerni, hogy én helyesen czitáltam e tekintetben az állami számvevőszék elnökét és az adatokat félre nem értettem. Hogy az igen t. miniszterelnök ur ennek kap­csán arra a legfontosabb kérdésre, melyet a refak­cziák érdekében voltam bátor hozzá intézni, hogy t. i. hajlandó-e és kívánj a-e megszüntetni azt a tör­vénynyel meg nem egyező áUapotot, hogy az állam­vasuti fuvardijak bevételei netto-összegekben irá­nyoztatnak elő és a bruttó-bevételek nem mutattat­nak ki, a mi által az államvasutak terén a ref akcziák és általában a visszatérítések a parlament ellen­őrzése alól elvonattak, — hogy erre a t. miniszter­elnök ur nem reflektált, azt talán meg fogják neki bocsátani azok, a kik olyan jól mulattak tegnapi beszédén. Én sajnálattal hallottam, hogy az igen t. miniszterelnök ur az én felszólalásomat eléggé tartalmasnak nem találta. (Mozgás.) Iparkodni fogok a jövőben tartalmasabb felszólalásokat előkészítem, csak azt kérem, hogy a miniszter­elnök ur ingerültsége ezzel a tartalommal egyenes arányban ne növekedjék. Hencz Károly. Csak iparkodjál! Farkasházy Zsigmond: Végül, t. ház, egész szerényen bátor vagyok megjegyezni, hogy köteles­ségeim teljesítésétől, a melyeket hazám iránt való forró szeretetem, és a nép iránt, szegény nyomorgó embertársaim, iránt érzett mélységes részvétem rónak reám, semmiféle, még a legélesebb fegyverrel való támadások sem fognak elriasztani. Az ilyen tréfásabb fegyverekkel való tűszurásokat (Derültség a középen.) épen ezért, szívesen eltűröm a jövőben is, de kötelességemet ezekkel szemben is teljesíteni fogom. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. (Ralijuk ! Halljuk !) Hoitsy Pál előadó: T. képviselőház! Az előt­tem szóló t. képviselőtársamnak személyes vonat­kozású megjegyzéseire nekem természetesen semmi válaszom nincsen. A képviselő ur különösen egy dol­got fájlal, hogy az ő ténybeli állításaira és adataira nem kapott tegnap választ. Hát ha csak ez fáj a t. képviselő urnak, megkaphatja ezt is. (Helyeslés a haloldalon.) Nem akartam felszólalni, mert hiszen nem volt reá szükség, bár eleinte szándékom volt a t. kép­viselő urnak adatait és számait, a melyeket itt tegnap felhozott és a melyek a valóságnak nem feleltek meg, rektifikálni. így pl. — most nincsen előttem a képviselő ur beszéde, csak emlékezet­ből mondom, a miket mondok — előhozta többek között azt, hogy micsoda hanyagul, micsoda felü­letesen van megcsinálva ez az egész költségvetés, hogy pl. a Folyam- és Tengerhajózási Társaságnak részvényei nincsenek kellőleg elszámolva, azok csak oda vannak téve az átfutó tételek közé, a mivel szemben a kiadás nincs megadva. Ha a t. képviselő ur csak feleannyi időt for­dított volna a költségvetésnek tanulmányozására, mint a mennyit fordított arra a böngészésre, hogy mindenütt hibákat találjon, meggyőződhetett volna róla, hogy igenis, az, a mit óhajtott, benne van ebben a költségvetésben. Ha felüti a képviselő ur a pénzügyminisztérium költségvetését, — nincs bár a kezemben, de fejből is tudom — meglátja, hogy a 170. lapon fel van véve 7 millió korona értékű ilyen folyam- és tengerhajózási részvénye az államnak és — bár annak kiadásai nincsenek felvéve, mint a hogy nem is lehetnek felvéve, mert azzal kiadás nem jár — fel van véve 315.000 korona tiszta jövedelem, a mi ebből származik és a mi a költségvetésbe be van állítva. Azután előhozta a képviselő ur, hogy micsoda felületesség mutatkozik a költségvetés egész össze­állításában és azt mondotta, hogy a mikor fejlődik az élet — ezek voltak körülbelül a szavai — a mikor egyre nagyobbak és nagyobbak mindenütt a bevéte­lek, akkor az előirányzásba nem fejlődve vannak beletéve a tételek, hanem még kisebb összegekben, mint a minő összegekben azok ténylegesen 1904-ben befolytak. Ez volt a képviselő ur szavainak az értelme, és ezek után példa gyanánt felhozta, hogy a földadóbevételek 1904-ben elérték a 66 miihót, holott äz idénre csak 35 millió van felvéve. T. képviselőtársamnak tudnia kellene, hogy a földadót nem lehet felemelni, mert ez fix összeg, ez törvényileg van megállapítva, azt minden esz­tendőben egyformán lehet csak kivetni és annak az összege 69,251.432 korona. Ennél több nem is folyhatik be. Igaz, hogy 1904-ben a tényleges eredmény nagyobb volt, a mennyiben 74 millió korona folyt be, de miért. Azért, mert az előző esztendőben, 1903-ban, ex-lex volt, az adók el­maradtak és a következő évben folytak be. De ez nem az 1904-iki, hanem az 1903-iki év adója volt, és a t. képviselő urnak tudnia kellene azt, hogy az 1881 : XLVII. t.-cz. értelmében bizonyos adó­visszatérítések járnak az ármentesitett területek részére. Ezek azután, ha befolynak, nem az állam­kincstárba folynak be, hanem az ármentesitő tár­sulatok pénztárába. Ugyanazért azután a törvény értelmében abból a 69,251.000 koronából ezt le kell vonni és ennek következtében áll az elő, hogy_ az előirányzott fix összeg 65,612.000 koronával

Next

/
Oldalképek
Tartalom