Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-102
246 10 L 2. országos ülés 1907 február 1-én, pénteken. alapján 12 mülió korona levonatván, a tiszta teheráruszállitási bevételek 151,400.000 korona val irányoztattak elő.« Hogy ez a 12 millió megtérítés máskép is volna érthető, mint 12 millió és mint megtérítés, ezt nem tudom megérteni. De nehogy kétséges legyen, vájjon esetleg az állami számvevőszék elnöke nem tévedett-e, hát hivatkozhatom arra, hogy ő ezen adatot, melyet négy évi tényleges eredmény átlagából számított ki, a kereskedelemügyi minisztertől kapta, nem a mostanitól, hanem az akkoritól, az 1904. évben hivatalban volt kereskedelemügyi minisztertől, a ki kimutatta az 1904. évi költségvetéshez fűzött indokolásában,hogy a teherszállítási elegybevételek terhére eső megtérítések 9—11—13 és 14 milliót tettek ki 1899-től 1902-ig, tehát átlagban 12,100.000 koronát. E szerint kérném az igen t. miniszterelnök urat, kegyeskedjék elismerni, hogy én helyesen czitáltam e tekintetben az állami számvevőszék elnökét és az adatokat félre nem értettem. Hogy az igen t. miniszterelnök ur ennek kapcsán arra a legfontosabb kérdésre, melyet a refakcziák érdekében voltam bátor hozzá intézni, hogy t. i. hajlandó-e és kívánj a-e megszüntetni azt a törvénynyel meg nem egyező áUapotot, hogy az államvasuti fuvardijak bevételei netto-összegekben irányoztatnak elő és a bruttó-bevételek nem mutattatnak ki, a mi által az államvasutak terén a ref akcziák és általában a visszatérítések a parlament ellenőrzése alól elvonattak, — hogy erre a t. miniszterelnök ur nem reflektált, azt talán meg fogják neki bocsátani azok, a kik olyan jól mulattak tegnapi beszédén. Én sajnálattal hallottam, hogy az igen t. miniszterelnök ur az én felszólalásomat eléggé tartalmasnak nem találta. (Mozgás.) Iparkodni fogok a jövőben tartalmasabb felszólalásokat előkészítem, csak azt kérem, hogy a miniszterelnök ur ingerültsége ezzel a tartalommal egyenes arányban ne növekedjék. Hencz Károly. Csak iparkodjál! Farkasházy Zsigmond: Végül, t. ház, egész szerényen bátor vagyok megjegyezni, hogy kötelességeim teljesítésétől, a melyeket hazám iránt való forró szeretetem, és a nép iránt, szegény nyomorgó embertársaim, iránt érzett mélységes részvétem rónak reám, semmiféle, még a legélesebb fegyverrel való támadások sem fognak elriasztani. Az ilyen tréfásabb fegyverekkel való tűszurásokat (Derültség a középen.) épen ezért, szívesen eltűröm a jövőben is, de kötelességemet ezekkel szemben is teljesíteni fogom. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. (Ralijuk ! Halljuk !) Hoitsy Pál előadó: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselőtársamnak személyes vonatkozású megjegyzéseire nekem természetesen semmi válaszom nincsen. A képviselő ur különösen egy dolgot fájlal, hogy az ő ténybeli állításaira és adataira nem kapott tegnap választ. Hát ha csak ez fáj a t. képviselő urnak, megkaphatja ezt is. (Helyeslés a haloldalon.) Nem akartam felszólalni, mert hiszen nem volt reá szükség, bár eleinte szándékom volt a t. képviselő urnak adatait és számait, a melyeket itt tegnap felhozott és a melyek a valóságnak nem feleltek meg, rektifikálni. így pl. — most nincsen előttem a képviselő ur beszéde, csak emlékezetből mondom, a miket mondok — előhozta többek között azt, hogy micsoda hanyagul, micsoda felületesen van megcsinálva ez az egész költségvetés, hogy pl. a Folyam- és Tengerhajózási Társaságnak részvényei nincsenek kellőleg elszámolva, azok csak oda vannak téve az átfutó tételek közé, a mivel szemben a kiadás nincs megadva. Ha a t. képviselő ur csak feleannyi időt fordított volna a költségvetésnek tanulmányozására, mint a mennyit fordított arra a böngészésre, hogy mindenütt hibákat találjon, meggyőződhetett volna róla, hogy igenis, az, a mit óhajtott, benne van ebben a költségvetésben. Ha felüti a képviselő ur a pénzügyminisztérium költségvetését, — nincs bár a kezemben, de fejből is tudom — meglátja, hogy a 170. lapon fel van véve 7 millió korona értékű ilyen folyam- és tengerhajózási részvénye az államnak és — bár annak kiadásai nincsenek felvéve, mint a hogy nem is lehetnek felvéve, mert azzal kiadás nem jár — fel van véve 315.000 korona tiszta jövedelem, a mi ebből származik és a mi a költségvetésbe be van állítva. Azután előhozta a képviselő ur, hogy micsoda felületesség mutatkozik a költségvetés egész összeállításában és azt mondotta, hogy a mikor fejlődik az élet — ezek voltak körülbelül a szavai — a mikor egyre nagyobbak és nagyobbak mindenütt a bevételek, akkor az előirányzásba nem fejlődve vannak beletéve a tételek, hanem még kisebb összegekben, mint a minő összegekben azok ténylegesen 1904-ben befolytak. Ez volt a képviselő ur szavainak az értelme, és ezek után példa gyanánt felhozta, hogy a földadóbevételek 1904-ben elérték a 66 miihót, holott äz idénre csak 35 millió van felvéve. T. képviselőtársamnak tudnia kellene, hogy a földadót nem lehet felemelni, mert ez fix összeg, ez törvényileg van megállapítva, azt minden esztendőben egyformán lehet csak kivetni és annak az összege 69,251.432 korona. Ennél több nem is folyhatik be. Igaz, hogy 1904-ben a tényleges eredmény nagyobb volt, a mennyiben 74 millió korona folyt be, de miért. Azért, mert az előző esztendőben, 1903-ban, ex-lex volt, az adók elmaradtak és a következő évben folytak be. De ez nem az 1904-iki, hanem az 1903-iki év adója volt, és a t. képviselő urnak tudnia kellene azt, hogy az 1881 : XLVII. t.-cz. értelmében bizonyos adóvisszatérítések járnak az ármentesitett területek részére. Ezek azután, ha befolynak, nem az államkincstárba folynak be, hanem az ármentesitő társulatok pénztárába. Ugyanazért azután a törvény értelmében abból a 69,251.000 koronából ezt le kell vonni és ennek következtében áll az elő, hogy_ az előirányzott fix összeg 65,612.000 koronával
