Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

18 93, országos ülés 1907 január 19-én, szombaton. lánynyal szemben, a mely abból származik, hogy egyik-másik birói állás hónapokig ne legyen betöltve, semmiféle arányban állónak nem tartom. Azt tartom, hogy az igazságszolgáltatás magasztos czéljain semmi körülmények közt anyagi, üzleti érdek ne domináljon ! (Helyeslés.) Épen azért az előirányzott interkaláre nem fog beválni és én viszont nem fogok eltérni azon elhatározásomtól, hogy a hozzám beérkező pályázatokat, a hol további tájékozódásra szükség nincsen, úgyszólván kivétel nélkül 24 óra alatt elintézzem. (Helyeslés.) Kérem, talán méltóztatnék egy kis szünetet adni. Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Élénk éljenzés és taps. Felkiáltások jobb- és balfelől: Éljen Polónyi !) (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Polónyi Géza igazságügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Rátérek beszámolóm során a nemzetközi vonatkozású kérdésekre. A nemzetközi vonatkozás terén az igazságügyi kormányzat feladata létező közjogunknak megfelelően éberen őrködni azon állás felett, a mely Magyarországot állami integritása és individualitása rendjén joggal megilleti. (Helyeslés baljelol.)^Eizeri a területen, azt hiszem, hogy mindnyájunknak megnyugvására voltam szerencsés a iegközelebbi napokon a hágai egyezménynyel kapcsolatosan azon javaslat beczikkelyezését javasolni, a melyet Ausztriával, mint független állam független állammal, s mint első egyezményes szerződést megkötöttünk. (Éljenzés.) Ennek megkötési formája, s annak rendelkezései, azt hiszem, a legmesszebbmenő igényeket is ki fogják elégithetni a tekintetben, hogy Magyarország állami önállósága Ausztriával való viszonylatunkban is teljesen biztosítva legyen. Az Ausztriával való érintkezés területén lehetetlen meg nem emlékeznem arról, hogy a legutóbbi időben két irányban merülnek fel jogosult panaszok. (Halljuk! Halljuk I) A kölcsönös jogsegély kérdése Ausztriával szemben ez ideig törvényileg szabályozva nincs. Ez, gondolom, egy 1897ben kibocsátott rendeleten alapszik, és elve a kölcsönös és teljes viszonosság elve volt, a melynek feltételei, gondolom, kizárólag arra szorítkoztak, hogy tiltó törvényekbe az illető rendelkezések, a melyek végrehajtás tárgyává tétettek, ne ütközzenek ; egyéb korlátozó intézkedése annak, a kézbesítés kivételével, nem volt. A legutóbbi időben azonban fájdalommal látom, hogy ez a viszonosság osztrák területen nem tartatik meg abban a mérvben, a mint azt joggal kivánni és követelni kellene. (Mozgás.) Megtörténik Ausztria területén az, hogy a magyar biróságok ítéletei valóságos delibaczionális eljárás alá vétetnek az ottani végrehajtási törvény 83., illetőleg 86. §-a alapján. Van konkrét eset arra is, hogy a magyar biróságok Ítélete egyszerűen hatályon kivül helyeztetik. így p. o. egy katonatiszt jserében hozott Ítélet végrehajtása Ausztriában megtagadtatott azon az alapon, hogy a katonatisztek Ausztriában nem bírván váltóképességgel, ott ezt egyszerűen nem hajtják végre. Ez az ügy, t. ház, még elintézés alatt van, de már előre is jelentem, hogy ezen a területen a legszigorúbban fogom megkövetelni a teljes viszonosság feltétlen érvényesítését. Máskülönben javaslatot leszek kénytelen tenni a t. képviselőháznak a tekintetben, hogy ott, a hol nem tartják meg a teljes viszonosságot, tőlünk se követeljék annak megtartását. (Élénk helyeslés.) Ugyancsak egy más kérdésben, is tapasztaltam, hogy Ausztriának területén a nemzetközi érintkezésben barátságos államok között is kötelező figyelmet, más biróságok ítéletei iránt, nem tanúsítják a legteljesebb mértékben. így többek között megtörtént, t. képviselőház, hogy a legközelebbi múltban, akkor, a mikor Jurigának és Hlinkának ügyében a kompetens bíróság, még pedig az utóbbiéban esküdtszéki bíróság, ítéletet hozott, ugyanakkor Prágában népgyüléseket rendeztek, sőt értesülésem szerint gyűjtéseket is foganatosítottak az elitéltek érdekében. A gyűléseken demonstráltak a magyar biróságok ítéletei ellen, egyenesen lázítottak a törvényes magyar ítélet ellen. (Igaz! Ugy van I) Én, t. képviselőház e tekintetben is kötelességemnek ismertem j egyzékben az osztrák kormányt tiszteletteljesen felkérni, (Élénk helyeslés a baloldalon.) hogy hasonló tüntetéseket vagy akadályozzon meg, vagy valami más módon szerezzen nekünk ez iránt elégtételt, (Élénk helyeslés.) mert nem lehet nekünk eltűrnünk, hogy a határszéleken — és épen Ausztria területén — nemzetiségi indokokra támaszkodva, a. magyar biróságok Ítéletével szembehelyezkedjenek és azok ellen izgassanak. (Igaz! Ugy van I Helyeslés.) T. képviselőház ! Horvátországra és Fiúméra vonatkozólag (Halljuk! Halljuk !) egész röviden most csak annyit jegyzek meg, hogy én ott e kérdések tekintetében sajnálatos visszaesést tapasztalok az 1868 : XXX. t.-czikkel szemben. Sajnálattal látom, hogy az 1868 : XXX. törvényezikknek 9. §-a, a mely kapcsolatban ennek a törvénynek 43. §-ával, a közös törvényhozás és közös kormányzati végrehajtás alá tartozó ügyekben rendelkezik, milyenek a kereskedelmi, tengerészeti és bányajog kérdései, erről a területről lecsúszott és a kereskedelmi törvénynek életbeléptetése alkalmával a bánnak olyan területre is, a melyre az alaptörvény szerint joghatósága neki nem volt, bizonyos ingerencziát biztosított. (Mozgás.) Én azonban, t. képviselőház, most status quo-val állok szemben e területen, a melynek megbolygatását a magam részéről feladatomnak nem tekintem mindaddig, mig az közmegnyugvással megoldható nem lesz. (Helyeslés.) Fiúméra vonatkozólag tisztelettel jelenthetem, hogy azt a törvényhozási megbízást, a melyet az igazságügyminiszter oly czélból kap, hogy