Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

16 93. országos ülés 1907 január 19-én, szombaton. lása fejében, hogy a szállítás idején drágább lesz az ár, az eladó pedig, a ki vele spekulál, elad abban a reményben, hogy a szállítás idején olcsóbb lesz az ára annak, a mit most elad. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Ennek folytán, a gazdasági tényezők természetes rendje szerint ő egy engagement-ba megy bele, a mely természetes érdekeinek ép meg­forditottja. (Igaz ! Vgy van !) Ez, t. képviselőház, meghamisítása a kereslet és kinálat egyszerű tör­vényeinek, és imaginárius értékeknek egyéni jóslási tehetség alapján való piaczra hozatala azon czél­ból, hogy általa a valóságos értékek hol felemel­tessenek, hol lenyomassanak. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! Szolgálok egynehány gj^a­korlati példával. (Halljuk ! Halljuk !) A prémium ­üzletekről fogok szólni, a melyek a határidőüzlct­nek egyik nemét alkotják. (Halljuk !) A prémium­üzlet terén százféle rendszert ismerünk; nem akarom a t. házat untatni, a stellage-, contra­stellage- stb. dolgokról nem szólok, nagyon hosszas volna, de rámutatok a magyar prémium-üzletre, mert ez közelebbről érdekel. (Halljuk! Halljuk !) Mi az a magyar határidőüzlet ? Legtöbb esetben az, hogy a kereskedő elmegy a termelőhöz, már­cziusban, áprilisban vagy májusban, a szerint, a mint jön, és szerződik a gazdával. Mire % Arra, hogy neki augusztus havában fog gabonát szálli­tani. Nem beszélek azokról a visszaélésekről, a mikor oly tételek vannak, a melyek folytán a gazda abba a helyzetbe jut, hogy a mennyiséget nem tudja szállitani, mert nem termett annyi, és nagy pönálét kell fizetnie, mondom, erről nem beszélek, mert ez a rejtett uzsora egyik neme ; de beszélek az u. n. reálprémium-üzletről, a mikor a kereskedő elmegy a gazdához, és igy szól: Megveszem kegyelmed búzáját ugy, hogy ara­táskor, augusztus 1-én, tartozik nekem szállitani a gabonát, a mely terem a következő módon : En adok most ennyi és ennyi előleget, és kegyelmed köteles nekem, a határnapon öt-tiz krajczárral olcsóbban szállitani a gabonát, mint a napi ára lesz a budapesti tőzsdén. (Mozgás.) Ugyebár, ez a gya­korlati életben igy történik ' l . (Igaz !) Tessék ezt kissé gazdasági részében elemezni. Mi történt itt \ Először a kereskedő ad a termelőnek, mondjuk, 100, vagy 1000 korona — a szerint a mennyi — előleget. Ezután kamattal terheli meg könyvében, nem is szólva a provízióról, a mit külön kell számítani. De magát a prémium-üzletet tessék nézni. A kereskedő ma biztosította magát arról, hogy ő augusztus havában kap, mondjuk, 82 kilogrammos búzát 10 krral olcsóbban, mint a mennyi augusztus havában a tőzsdén az usance­buzának az ára, vagyis a 76—77—78 kgros búzá­nak az ára. Wekerle Sándor miniszterelnök: Minden év­ben változik. Fernbach Péter: 75 kg. volt, most 76. Polónyi Géza igazságügy miniszter: Az átlag­buza tehát 76 kilogrammos. Ö kap tehát augusz­tusban 82 kilós vagy 83 kilós búzát oly árnál ol­csóbban 10 krajczárral, mint a mennyivel jegj'ez­tetik az usance Buza augusztus elején. Ő már most mit csinál ? Lemegy egyenesen a tőzsdére, ott vett, itt most elad, mondjuk öt vagy hat krajczárral ol­csóbban, mint a mennyi a gabona ára ; mert ő már fedezve van azzal, a slusszal, hogy ő 10 krajczárral olcsóbban fogja kapni azt a gabonát. (Igaz ! ügy van !) T. képviselőház ! Ez egy közveszélyes neme a prémium-üzletnek, mert ez azután igazán meg­hamisítása az áralakulásnak, nem ritkán a kény­szerhelyzetnek és a szegénységnek kiaknázása oly ozélból, hogy hamis árjegyzés keletkezik. Méltóz­tassék csak elképzelni, hogy 10—20 ilyen kötés történik naponként. Az már bejelentetik és a likvi­dáczionális kurzusba be is állíttatik, mert ez az át­lagárak szerint állapittatik meg. Ezen a módon, t. képviselőház, az a prémium-üzlet arra a később szállítandó határidőre a prémium erejéig már ipso facto lenyomja a gabona árát. T. képviselőház ! Részleteket nem hozok ide, azt hiszem, a reális kereskedelem meg tud élni akkor is, ha ő a forgalmát ugy bonyolítja le, hogy a slussz megett álljon a valóságos gabona, legyen az Buza, rozs vagy kukoricza, és immaginárius értéket nézetem szerint nem helyes a forgalomba engedni. (Élénk helyeslés.) Endrey Gyula: Le a buzauzsorával! Polónyi Géza igazságügyminiszter: T. kép­viselőház ! Meg kell emlékeznem még arról, hogy az ügyészségeknél foganatosítottam meg­győződésem és kötelességem szerint azon áthelye­zéseket, a melyek az alkotmányvédelmi kor­szakkal kapcsolatosak voltak. Hogy barátaim nem szaporodtak ezért az intézkedésért, ezt méltóz­tassék tudomásul venni, de én ezzel előzetesen számoltam. (Élénk helyeslés. Felkiáltások: Csak bizonyos körben !) Az érdekelt körökben. Meg kell még emlékeznem a közjegyzőség intéz­ményéről. A közjegyzőségeknél, a melyek az állami igazgatás terén üdvös, jó feladatokat töltenek be, lelkiismeretesen és általában véve közmegnyug­vásra, némely tekintetben kívánni való merült fel. Igy első sorban felmerül az, hogy egyes közjegyző­ségek túlságosan nagyok, mások pedig alig birnak megélni. (Igaz ! ügy van !) Ez a tényleges helyzet kétségkívül megvan, azonban ezen csak ugy lehet segíteni, ha az u. n. 30—35.000 forintos, — mert ilyen is van, ismerek hármat Budapesten, — de a 20.000 forintos közjegyzőségek is megfelelően megosztatnak, és az illető helyeken, a hol a kerü­letnek helytelen felosztása okából az egyik koplal, a másik dúslakodik, a megfelelő területi kiigazí­tások megtörténnek. (Helyeslés.) Ugyancsak kötelességemnek fogom ismerni, és már most is kijelentem, hogy a közjegyzőségek be­töltésénél feltétlenül elismerem a közjegyzői helyet­teseknek igényjogosultságát. (Élénk helyeslés.) Bár nagyon nehéz dolog, de előre bejelentem, hogy minden kísértésnek ellenállok és a közjegyzőségek betöltésénél hat közjegyzőség közül hármat köz­jegyzői helyettessel, kettőt ügyvéddel és egyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom