Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-101

216 101. országos ülés 1907 január 31-én, csütörtökön. leütésemet tudomásul venni. (Hosszantartó éljenzés és taps a baloldalon és a középen. Éljenzések jobb­jelóí.) Elnök : Hoitsy Pál képviselő urat illeti a szó. Hoitsy Pál: T. képviselőház ! (Halljuk t Hall­juk !) Vannak helyzetek, a mikor a sok szó nem fejez ki többet, mint a kevés. Ilyen helyzet ez a mostani. Vannak ügyek és dolgok, a melyek nem igénylik a magyarázatot, mert az csak két­értelműséget hozna abba, a mi önmagában világos. (Halljuk !) Ilyen ügy ez a mostani. Azért engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy minden magya­rázat és minden indokolás nélkül egyszerűen fel­olvassam azt a határozatot, a melyet tegnap esti értekezletén az országgyűlési 48-as és függet­lenségi párt hozott. Szól a határozat a következő­képen (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »A függetlenségi párt Polónyi Géza igazság­ügyminiszternek az igazságügyi kormány veze­tésében kifejtett tevékenységét és magatartását helyeselte, és az országgyűlés elé terjesztett tör­vényjavaslataiért a legnagyobb elismerését nyil­vánítja, és sajnálja távozását. (Igazi ügy van!) A párt méltányolja azokat a hazafias és férfiúi önérzetből eredő indokokat, a melyek az igazság­ügyminisztert arra birták, hogy ügyének a biró­ság elé vitelével egyidejűleg állásáról lemondjon ; a párt távol van attól, hogy a lemondás tényében az ellene bizonyitékok nélkül emelt vádak meg­erősítését lássa ; (Igaz ! Ugy van I) bizalommal várja be a bírósági eljárást, a mely elé az igazságügy­miniszter ügyét vitte.« (Elénk helyeslés. Zajos fel­kiáltások a baloldalon : Éljen Polónyi !) T. képviselőház! Az országgyűlési 48-as és függetlenségi párt nem tartja szükségesnek, hogy a t. képviselőház ebben az ügyben bárminő hatá­rozatot hozzon vagy intézkedést tegyen. A maga részéről kötelességének tartotta ezt a határozatot. Tartozott vele. Tartozott vele először önmagának, tartozott vele azoknak a kormányférfiaknak, a kik kilencz hónapon keresztül minisztertársai voltak a távozó igazságügyminiszternek. (Igaz! Ugy van I) De tartozott vele főképen annak a fér­fiúnak. Polónyi Gézának, a ki 30 hosszú esztendőn át hűséges osztályosa volt a párt küzdelmeinek, (Igaz! Ugy van!) kivette részét minden nagy csatából, (Igaz ! Ugy van I) nem kimélte ellenségeit, de nem kimélte saját személyét sem, szerzett magá­nak barátokat, de feles számmal szerzett magának ádáz ellenségeket (Igaz I Ugy van I) és a ki most hagyja ott ezt a diszes helyet, a mikor alkalma lett volna (3 felsége bizalmából valóra váltani azokat az eszméket, most, deres fővel, melyeknek hűséget ifjonti korában fogadott. (Zajos helyeslés és taps. Zajos felkiáltások : Éljen Polónyi !) Elnök : A napirend előtti felszólalások a ház­szabályok szerint vita és határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk a napirendre. (He­lyeslés.) Bemutatom Abauj-Torna és Fejér vármegyék közönségének feliratait egy alkalmas sztrájktör­vény megalkotása végett; Abauj-Torna vármegye közönségének feliratát és a békésmegyei gazdasági egyesületnek Fábry Károly képviselő által benyúj­tott kérvényét a munkásbajok orvoslása iránt. Javaslom, hogy mindezen kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadassanak a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfoga­dottnak jelentem ki. (Zaj.) Csendet kérek. Bemutatom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének jelentését, a melylyel a bizott­ságnak Burdia Szilárd képviselő összeférhetlenségi ügyében hozott Ítéletét bemutatja. Az Ítélet a házszabályok 159. §-a értelmében indokaival együtt fel fog olvastatni. Kérem Ráth Endre j egyző urat, hogy az Ítéletet indokaival együtt felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző' (olvassa): »Burdia Szilárd orsz. képviselő ur ellen Vlád Aurél orsz. képviselő ur által a képviselőház m. 1906. évi deczember hó 17-én tartott ülésében, élőszóval bejelentett ügyben, az összeférhetlenségi eset nem forog fenn. Indokok : Vlád Aurél képviselő ur bejelen­tést képező beszédében azt mondja : Burdia Szilárd képviselő ur a karánsebesi vagyonközösségnek elnöke, a melynek alapszabályai értelmében ő a kormánynak, illetve az alispánnak fegyelmi ható­sága alatt áll, a kormányt illető főfelügyeleti jog­nál fogva. Vlád képviselő ur itt az elnököt magát teszi meg a vagyonközösségnek, mert az alapsza­bályok értelmében nem az elnök, hanem maga a vagyonközösség áll az alispán és a kormány fő­felügyelete alatt, sőt az alapszabályok 17-ik §-a szerint a vagyonközösséget nem az elnök, hanem a választmány képviseli, a mely annak minden kiadmányait aláírja. De ezen főfelügyeleti jogból, melyet az alap­szabályok a belügyminiszternek és az alispánnak biztosítanak a vagyonközösséggel szemben, egy­általán nem magyarázható ki Vlád Aurél képviselő ur azon állítása, hogy ez okból Burdia Szilárd képviselő ur nincsen olyan helyzetben, hogy a kor­mánytól függetlenül teljesíthesse törvényhozói jogát, mert ez a főfelügyeleti jog semmi egyéb, mint az állami legfőbb érdekek védelme szem­jDontjából minden alapítványra vonatkozólag is biztosított főfelügyeleti jog, de ezen főfelügyelet még a szövetkezetekre is a kereskedelmi jog sze­rint kiterjesztve van, midőn kötelesek az illetékes bírósághoz beterjeszteni, jelentéseiket, mérlegeiket és kimutatásaikat. Megvan az államhatalomnak e főfelügyeleti joga minden közérdekű más czélból alakult érdek­társaságokkal szemben is ; pl. az ármentesitő, viz­szabályozó társulatoknál a felügyeleti jog ép ily mértékben megvan, közgyűléseikre, választmányi üléseikre a kormány képviselője mindenkor meg­hívandó, jegyzőkönyveik, költségvetéseik, vagyoni dolgokat érintő határozataik a kormányközeghez mindenkor f eltérj esztendők, mindenik ilyen érdek­társaság felügyeleti szempontból valamelyik tör­vényhatóság alá be van osztva, a melynek alispánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom