Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-99
99. országos ülés 19ü7 január 29-én, kedden. 181 ket ő e czélból ide küldött, akkor, mikor bizalmával megtisztelt és bennünket képviselőkül megválasztott, hanem intézik arra illetéktelenek. (Igaz ! Ugy van I a baloldalon.) Ép oly bántó, mikor látjuk, hogy Magyarország külügyeit Magyarország törvényhozása nem intézi. De nem intézkedik ez az ország önállóan sem összes pénzügyei, sem összes hadereje felett sem. (Igaz l Ugy van ! a baloldalon.) Nem bántó-e tudnunk és látnunk, hogy egy ország, a mely — miként mondtam — egy milliárd 262 millió koronát képes egy évben állami szervezetének szükségleteire forditani, még addig sem érkezett el, hogy világos, félreérthetetlen törvényekkel biztosította volna alkotmányát, hogy önállóságának és függetlenségének legalább megalapozását végre elkezdhetné. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) És különösen a 48-as és függetlenségi pártra nem bántó-e az a tudat, hogy a nemzet többsége bennünket, függetlenségieket emelt bár c képviselőházban többségre, az állani ügyei mégis minden vonalon ugyanazon kerékvágásban haladnak, a mely kerékvágásban haladva Ausztriával vagyunk egybekötve. És ugyan mi köszönet van ebben a kapcsolatban ? A 48-as és függetlenségi pártnak a legutóbbi évek eseményei és tanulságai fényes bizonyságot adtak arról, hogy mennyire igaza volt, a midőn elitélte azt a szerencsétlen házassági viszonyt, melyben Ausztriával vagyunk és a mely olyan, mint egy örökké házsártoskodó, veszekedő, féltékenykedő, irigykedő, otthon egymással örökösen vitatkozó házaspár, a mely azonban a külvilág előtt legjobb egyetértésben élő házaspár gyanánt óhajt szerepelni. (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) Odaát Ausztriában nemcsak egyesek és társulatok, nemcsak testületek, sőt bizonyos hatóságok, de maga a tartománygyülés és az országgyűlési pártok is sértően lekicsinylően, ellenséges, sőt mondhatni gyűlölködő hangon beszélnek Magyarországról és gyalázzák az egész magyar nemzetet. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Sűrűen emlegetik az összbirodalomba olvasztás szükségességét ; gyakran tárgyalják, hogy Magyarország még a hadsereg és jegybank közössége révén, sőt még a gazdasági forgalom utján is károsítja Ausztriát. T. képviselőház ! A ki ezt az ellenséges, gyűlölködő hangulatot, ezeket a fenyegetni és ártani akaró támadásokat komoly bírálat tárgyává teszi, annak azon meggyőződésre kell jutnia, hogy ennek az államjogi kapcsolatnak, a 40 évvel ezelőtt megkötött egyezségnek továbbfentartása nem volna egyéb, mint politikai ámitásjkifelé és politikai önámitás befelé. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Be kell látni végre, hogy mennyire igaza volt és igaza van a függetlenségi pártnak, a midőn azt lávánta és kívánja, hogy ezt az alakoskodó, irigykedő házassági viszonyt bontsuk fel és önérzetes népekhez illő, a kölcsönös érdekeket becsületesen megvédő és ápoló, egymásra utalt szomszédokhoz méltó, nyílt, egyenes és férfias egyezséget, jogviszonyt létesítsünk. (Elénk, helyeslés a baloldalon.) Ha van, t. ház, Ausztriában egy párt, a melynek jelvénye a búzavirág, a melynek nemzeti dala a Wacht am Rhein, és a melynek államférfiúi eszménye Bismarck Ottó; ha van Ausztriában egy párt, a mely a Burg udvarán elénekelteti párthíveivel a "Wacht am Rheint és távirattal üdvözli, sőt a január 26-iki Reichsrathi gyűlésen, tüntetően éljenzi Vilmos német császárt, mint saját nemzeti fejedelmét, és ha ott ugyanez a párt — és sajnos, mások is — a nemzetközi politikát, a politikai tapintatot mellőzően Magyarország belügyeit az osztrák parlamentben akarja tárgyaltatni, és teszi ezt a magyar nemzetet gyalázó szilajsággal, akkor ugy hiszem, minden komoly és elfogulatlan férfiúnak be kell látnia, hogy Ausztriával ezt az államjogi kapcsot tovább is fentartani nem lenne egyéb, mint politikai dőreség, de egyúttal a magyar nemzet igazi akaratának meghamisítása, a magyar nemzet lealázása. (Igaz! Ugy van I) Természetes, hogy ezen szerencsétlen államjogi viszonynak hazug bilincseit összetörni a 48-as és függetlenségi párt leghőbb vágya, czélja és feladata volt és marad. (Igaz ! Ugy van !) Bs mikép van az, t. ház, hogy a 48-as és függetlenségi párt még sem zúdul fel e törvényjavaslat ellen, holott látja és tudja, hogy ez a törvényjavaslat nem vezeti a nemzetet az ő czélja felé, sőt ellenkezőleg, a közös ügyekre vonatkozó tételek a mi czéljainkkal ellentétben állanak? Vannak politikai viszonyok és helyzetek, a melyekben tudomásul venni azt, hogy kényszerhelyzet uralkodik : politikai eszély, politikai czélszorűség, sőt politikai bölcseség. Az 1905-ben és 1906-ban vivott alkotmányvédő küzdelem után oly tüneteket, oly jelenségeket, oly adatokat és tényeket lát a 48-as és függetlenségi párt, a melyekből a politikai mértékletesség, a politikai óvatosság tanulságait vonja le. (Igaz ! Ugy van !) Háromnegyed évvel ezelőtt minden igaz magyar hazafi azt hitte, hogy az a béke, a melyet Ö felsége a magyar király az alkotmányvédelem vezéreivel megkötött, a nemzeti megújhodás oly korszakának alapjául, bevezetéséül szolgál, a melynél e hon minden hű polgára kiveszi a maga részét a társadalmi béke, politikai megerősödés, a gazdasági felvirágozás nemes munkájából. (Igaz ! Ugy van !) És ime, mit látunk ? Látjuk, hogy vannak áramlatok, a melyek a tudatlan, durva izomerőt bujtogatják a szellemi, az értelmi erő vezető fölénye ellen. (Igaz! Ugy van I) Vannak áramlatok, a melyek egyes faj csoportok igényeinek és jogainak ürügye alatt a magyar nemzet egységének aláásására törnek. (Igaz ! Ugy van !) És vannak áramlatok, miként ezt nemrég egy törvényhatóságnak megdöbbentő példája mutatta, a mely áramlatok azon régi rendszer feltámasztását óhajtják, a mely régi rendszert évtizedes politikai és társadalmi bűnök nemzetrontó halmaza miatt az ország osztatlan közvéleménye az alkotmány-