Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-99

99. országos ülés 19ü7 január 29-én, kedden. 181 ket ő e czélból ide küldött, akkor, mikor bizalmával megtisztelt és bennünket képviselőkül megválasz­tott, hanem intézik arra illetéktelenek. (Igaz ! Ugy van I a baloldalon.) Ép oly bántó, mikor látjuk, hogy Magyar­ország külügyeit Magyarország törvényhozása nem intézi. De nem intézkedik ez az ország önállóan sem összes pénzügyei, sem összes hadereje felett sem. (Igaz l Ugy van ! a baloldalon.) Nem bántó-e tudnunk és látnunk, hogy egy ország, a mely — miként mondtam — egy milliárd 262 millió koronát képes egy évben állami szerve­zetének szükségleteire forditani, még addig sem érkezett el, hogy világos, félreérthetetlen törvé­nyekkel biztosította volna alkotmányát, hogy önállóságának és függetlenségének legalább meg­alapozását végre elkezdhetné. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) És különösen a 48-as és független­ségi pártra nem bántó-e az a tudat, hogy a nemzet többsége bennünket, függetlenségieket emelt bár c képviselőházban többségre, az állani ügyei mégis minden vonalon ugyanazon kerékvágásban halad­nak, a mely kerékvágásban haladva Ausztriával vagyunk egybekötve. És ugyan mi köszönet van ebben a kap­csolatban ? A 48-as és függetlenségi pártnak a legutóbbi évek eseményei és tanulságai fényes bizonyságot adtak arról, hogy mennyire igaza volt, a midőn elitélte azt a szerencsétlen házassági viszonyt, melyben Ausztriával vagyunk és a mely olyan, mint egy örökké házsártoskodó, veszekedő, félté­kenykedő, irigykedő, otthon egymással örökösen vitatkozó házaspár, a mely azonban a külvilág előtt legjobb egyetértésben élő házaspár gyanánt óhajt szerepelni. (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) Odaát Ausztriában nemcsak egyesek és társu­latok, nemcsak testületek, sőt bizonyos hatósá­gok, de maga a tartománygyülés és az országgyű­lési pártok is sértően lekicsinylően, ellenséges, sőt mondhatni gyűlölködő hangon beszélnek Magyar­országról és gyalázzák az egész magyar nemzetet. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Sűrűen emlegetik az összbirodalomba olvasztás szükségességét ; gyak­ran tárgyalják, hogy Magyarország még a hadsereg és jegybank közössége révén, sőt még a gazdasági forgalom utján is károsítja Ausztriát. T. képviselőház ! A ki ezt az ellenséges, gyű­lölködő hangulatot, ezeket a fenyegetni és ártani akaró támadásokat komoly bírálat tárgyává teszi, annak azon meggyőződésre kell jutnia, hogy ennek az államjogi kapcsolatnak, a 40 évvel ezelőtt meg­kötött egyezségnek továbbfentartása nem volna egyéb, mint politikai ámitásjkifelé és politikai ön­ámitás befelé. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Be kell látni végre, hogy mennyire igaza volt és igaza van a függetlenségi pártnak, a midőn azt lávánta és kívánja, hogy ezt az alakoskodó, irigy­kedő házassági viszonyt bontsuk fel és önérzetes népekhez illő, a kölcsönös érdekeket becsületesen megvédő és ápoló, egymásra utalt szomszédokhoz méltó, nyílt, egyenes és férfias egyezséget, jog­viszonyt létesítsünk. (Elénk, helyeslés a baloldalon.) Ha van, t. ház, Ausztriában egy párt, a mely­nek jelvénye a búzavirág, a melynek nemzeti dala a Wacht am Rhein, és a melynek államférfiúi esz­ménye Bismarck Ottó; ha van Ausztriában egy párt, a mely a Burg udvarán elénekelteti párthíveivel a "Wacht am Rheint és távirattal üdvözli, sőt a január 26-iki Reichsrathi gyűlésen, tüntetően éljenzi Vilmos német császárt, mint saját nemzeti feje­delmét, és ha ott ugyanez a párt — és sajnos, mások is — a nemzetközi politikát, a politikai tapintatot mellőzően Magyarország belügyeit az osztrák parlamentben akarja tárgyaltatni, és teszi ezt a magyar nemzetet gyalázó szilajsággal, akkor ugy hiszem, minden komoly és elfogulatlan férfiúnak be kell látnia, hogy Ausztriával ezt az államjogi kapcsot tovább is fentartani nem lenne egyéb, mint politikai dőreség, de egyúttal a magyar nemzet igazi akaratának meghamisítása, a magyar nemzet lealázása. (Igaz! Ugy van I) Természetes, hogy ezen szerencsétlen államjogi viszonynak hazug bilincseit összetörni a 48-as és függetlenségi párt leghőbb vágya, czélja és feladata volt és marad. (Igaz ! Ugy van !) Bs mikép van az, t. ház, hogy a 48-as és függet­lenségi párt még sem zúdul fel e törvényjavaslat ellen, holott látja és tudja, hogy ez a törvény­javaslat nem vezeti a nemzetet az ő czélja felé, sőt ellenkezőleg, a közös ügyekre vonatkozó tételek a mi czéljainkkal ellentétben állanak? Vannak politikai viszonyok és helyzetek, a melyekben tudomásul venni azt, hogy kényszer­helyzet uralkodik : politikai eszély, politikai czél­szorűség, sőt politikai bölcseség. Az 1905-ben és 1906-ban vivott alkotmányvédő küzdelem után oly tüneteket, oly jelenségeket, oly adatokat és tényeket lát a 48-as és függetlenségi párt, a melyekből a politikai mértékletesség, a politikai óvatosság tanulságait vonja le. (Igaz ! Ugy van !) Háromnegyed évvel ezelőtt minden igaz magyar hazafi azt hitte, hogy az a béke, a melyet Ö fel­sége a magyar király az alkotmányvédelem vezé­reivel megkötött, a nemzeti megújhodás oly kor­szakának alapjául, bevezetéséül szolgál, a melynél e hon minden hű polgára kiveszi a maga részét a társadalmi béke, politikai megerősödés, a gazda­sági felvirágozás nemes munkájából. (Igaz ! Ugy van !) És ime, mit látunk ? Látjuk, hogy vannak áramlatok, a melyek a tudatlan, durva izomerőt bujtogatják a szellemi, az értelmi erő vezető fölénye ellen. (Igaz! Ugy van I) Vannak áram­latok, a melyek egyes faj csoportok igényeinek és jogainak ürügye alatt a magyar nemzet egységé­nek aláásására törnek. (Igaz ! Ugy van !) És vannak áramlatok, miként ezt nemrég egy törvényható­ságnak megdöbbentő példája mutatta, a mely áramlatok azon régi rendszer feltámasztását óhajt­ják, a mely régi rendszert évtizedes politikai és társadalmi bűnök nemzetrontó halmaza miatt az ország osztatlan közvéleménye az alkotmány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom