Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-99
176 09. országos ülés 1907 hogy mit jelent itt a nemzet kifejezés, a melyet olyan sokszor báliunk ? Kétséget nem szenved, hogy Magyarország nem tartozik azon államok közé, a melyeknél az etnikai határok fedezik a politikai határokat. Tudjuk, hogy miképen fejlődött ki NyugatEurópában a nemzet fogalma. Francziaországban »Nation«-nak nevezik a nemzetet és ez alatt nemcsak az etnikai vagy genetikai nemzetet, de a politikai nemzetet is értik. Magyarországon azonban egészen másként fejlődött ki ez a fogalom, mint Nyugaton, s a t. belügyminiszter ur említett beszédében tett is néhány helyes észrevételt e fogalom itteni kifejlődésére vonatkozólag. Francziaországban a nemzet jelenti a politikai nemzetet is. A mai államtudomány azonban már nem ismerhet el politikai nemzetet, mert ilyen voltaképen nem is lehet. Nemzet csak az lehet, a mi képes nemzeni és ez : a faj. Francziaországban •— mint mondottam — az etnikai határok fedezik a politikai határokat. Ott tehát a politikai nemzet jelenti az államiságot olyannyira, hogy Francziaországban nemcsak ez a kifejezés »nemzet«, hanem a »nemzetiség« is a politikai nemzetet, az államiságot jelenti. A ki jártas a franczia diplomatikus nyelvben, az tudja, hogy Francziaországban ezt mondják : >>nationalalité francaise, nationalité belge, nationalité suisse.« Belgiumban és Svájczban pedig szó sem lehet belga vagy svájczi nemzetségről. A múlt század második felében volt Bécsben egy hires államtudományi professzor : Stein Lörincz. Hires volt Európában, Amerikában, sőt a messze Keleten Japánban is. A magyarok közül az öregebb generáczió, pl. Kautz Gyula szintén ismeri. Az októberi diploma után megjelent Bécsben egy könyv, a melynek czime a következő volt: »Die Nationalität und ihre staatsrechtliche Begründung«. Ezt a könyvet nem Stein Lörincz irta ; ő csak jóváhagyta a nemzetiségnek abban megállapitott definiczióját. Talán nem lesz érdektelen a t. házra, ha ezt a definicziót itt előadom. (Halljuk ! Halljuk !) A definiczió igy szól : »Die Nationalität ist das die Persönlichkeit bildende geistige Sein eines bestimmten Volkstammes.« (Felkiáltások a baloldalon : Magyarul!) Nehéz ezt magyarra fordítani. (Derültség haljelöl.) A veleje körülbelül az, hogy a nemzetiség jelenti valamely fajnak szellemi lényét. Ezért küzd a magyar, ezért küzd minden nemzetiség. Vizsgáljuk meg most már, hogy miképen fejlődött a nemzet fogalma Magyarországon ? Helyes és senki sem vonta azt kétségbe, hogy Magyarországon századokon át a nemesség volt a nemzet. Vlád Aurél: Most is az ! Polit Mihály. Azt mondta a t. belügyminiszter ur, hogy tökéletes egyenjogúságot élveztek a nemesek ; akármilyen ajkúak, mindenkor egyenjogúak voltak. Ez állott is, mert akkoriban különbség január 29-én, kedden. nem volt és nem volt fajuralom Magyarországon, hanem volt egyenlőség, és épen a szerbek, mint magyar nemesek nagy szerepet játszottak, játszottak a magyar udvarnál is, még a mikor nemzeti dinasztia uralkodott. Nem értem azokat a szerbeket, a kik Csernovics Arzén alatt jöttek be, de azokat, a kik előbb itt voltak, és elterjeszkedtek Komáromig. Mai napig is van Komáromban görögkeleti szerb templom. Azt is mondta a t. belügyminiszter ur, hogy a szerbek itt Magyarországon hajlékot találtak, hogy ők mint vendégek foglaltak itt helyet. Azt mondhatom, hogy a mikor a szerbek jöttek, nem mint valami sporadikus telep jöttek, hanem fegyveres kézzel, a magyarokkal együtt harczolva, a törökök ellen és minden talpalatnyi földet elárasztotta a szerb vér. Ezt maguk a magyarok mindig elismerték, elismerték, hogy a szerbek testvérek voltak a harczban a török uralom ellen. A t. belügyminiszter ur november hóban tartott fényes beszédében azt mondotta, hogy a magyar faj, ha akart volna az előbbi századokban, a középkorban, asszimilálni erővel, képes lett volna rá. (Igaz! Ugy van!) Én ezt tagadom. (Felkiáltások : Könnyű most tagadni !) Tagadom, hogy lehetséges lett volna. Farkasházy Zsigmond : Nem akarták, az volt a hiba ! Polit Mihály : Ha igy lett volna, szent István király nem adta volna fiának azt a bölcs tanácsot, hanem talán azt mondta volna, a mit most minden nap hallunk b. Bánffy Dezsőtől. Én abban a véleményben vagyok, hogy ha a magyar faj erőszakosan akart volna a többi nem magyar fajjal szemben eljárni, elpusztult volna épugy, mint a hogy elpusztultak azok a fajok, a melyek a magyarok előtt jöttek Magyarországra, mint a hunok, az avarok, vagy abszorbeálva lettek volna, mint a bolgárok. A bolgárok ugyanis tatár faj voltak, Ázsiából jöttek, de most már a bolgár nemzet nem exisztál, tökéletesen szláv, nincs egy tatár szava sem. Markos Gyula : Ez használt volna a magyaroknak ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polit Miháiy: Kell. hogy egyszer tisztában legyünk a magyar állam lényegével. Már mondtam, hogy Magyarország olyan állam, a hol az etnikai határ nem fedezi a politikait. A magyar állam jellege más mint a nyugati államé, mint az államok Nyugat-Európában, Magyarország nem homogén nemzeti állam, hanem olyan állam, hol több faj van. T. ház! A belügyminiszter ur foglalkozott az én beszédemmel és piéce de resistance volt az, a mit én Svájczról mondtam. Igaz, 32 éve annak, hogy én mondtam a képviselőházban, hogy Magyarország vagy lesz egy keleti Svájcz, vagy nem lesz. De mikor mondtam én azt? 1874-ben, mikor a választási törvény tárgyaltatott. Akkor én felemlítettem, hogy mi a demokráczia, és milyen utón kell Magyarországnak haladnia a demokráczia felé. Akkor a
