Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-99

172 99. országos ülés 1907 nokat illetőleg elő van készítve a munkálat. Merem remélni, hogy túlzott követelésektől visszatartva, ezen autonómia a mohamedánokat illetőleg is közelebb érvénybe fog léptettetni. Érvénybe lép az internaczionális viszonyoknak teljes honorálása és a vallások egyenjogúsításának teljes érvényesí­tése mellett. (Helyeslés.) A második, a mire nézve szintén megkezdettek már az intézkedések, az iskolaügynek rendezése és az érdekköröknek az iskolaügybe való bele­vonása és így a kultúra ügyének előmozdítása. Talán tudva lesz a t. képviselő ur előtt, hogy foly­tonos tanácskozások tartatnak épen az érdekeltek­nek bevonásával, ugy az egyházi hatóságoknak, mint a politikai érdekeltségnek és az adminisztratív közegeknek, még pedig az autonóm közegeknek bevonásával, hogy ezen iskolaügy szintén Bosznia igényeinek megfelelőleg autonómikus alapon legyen szervezhető és rendezhető. A harmadik, a mit azt hiszem a közös pénzügy­miniszter ur a delegácziókban ki is nyilvánított, egy modern sajtótörvény behozatala. De, enge­delmet kérek, a sajtószabadságnak ne azt a mérté­két méltóztassék talán kívánni, a mely mértéket egy tökéletesen ezivihzált szabad államban lehet alkalmazni, hanem igenis a sajtószabadságnak azt a mértékét, a mely Bosznia viszonyainak megfelel, és a mely minden esetre jelentékeny haladást fog kéjjezni a mai állapotokhoz képest, a mennyiben a gondolatszabadság és az egyéni szabadság érvénye­sülésének biztositékát fogja magában rejteni. A negyedik és legnagyobb reform, a mely épen most van folyamatban, a természetben teljesített közszolgáltatásoknak megváltása. (Helyeslés.) Ez egy igen nagy akczió, a mely lelkiismeretes pon­tossággal ujabb megterhelés nélkül vitetik keresztül, akként, hogy a mikor majd keresztül vitetik, remélem, nem a közterhek sulyosodását, hanem jelentékeny megkönnyebbülését fogja előidézni. (Helyeslés.) A t. képviselő ur még felemiitette azt az álta­lam is igen sokszor kifogásolt körülményt, hogy nincs elég magyar ember ott alkalmazva. Én meg­engedem, hogy sokakat visszatart az, a mit a t. képviselő ur érintett, t. i. hogy nem tudnak a kor­mányzati szellemmel megbarátkozni. De méltóz­tassék elhinni, hogy ez nem a tulaj donképeni akadály. A tulaj donképeni akadály a nyelvisme­retnek a hiánya. A nyelvismeretekre mi igen kis gondot for­dítunk, t. képviselőház, és ennek természetes kö­vetkezménye azután az, hogy ott, a hol kivánjuk a szerb nyelvnek az ismeretét, ott csak horvátokat alkalmazhatunk nagyobb számban, a kik azonban mint magyar állampolgárok, természetesen magyar állampolgár-számba mennek. Egy hang (a baloldalon): A német nyelvet használják ! Wekerle Sándor miniszterelnök: A német nyelv ideiglenesen használtatik. Be lehet bizonyí­tani, hogy folytonosan inkább és inkább a szerb január 2'J-én, kedden. nyelv használtatik és terjed ott és terjesztetik hivatalosan is. Mindig többen alkalmaztatnak bosnyákok és pedig ugy a bosnyák ezredek köré­ben, mint az adminisztráczió körében igen jelen­tékeny e tekintetben a haladás és ezzel együtt a nyelvigények is érvényesülnek. Hogyha komolyan akarjuk, t. ház, azt a politikai tendenoziát érvé­nyesíteni, hogy nekünk ott nem hóditó szerepünk van, hanem hogy a szabad népek sorába vezessük be mint külön tagolatot Boszniát és Herczego­vinát, akkor, engedelmet kérek, a nyelvbeli érvé­nyesüléseknek ilyen irányban tért kell engedni. Nem akarom követni a t. képviselő urat a magyar imperializmus gondolatának fejtegetésé­ben, mert, bocsánatot kérek, ilyen igen sokféle­képen magyarázható kifejezéseket nem szeretek politikai őzéiként felálhtani ; ez a magyar impe­rializmus egy nem determinált fogalom, a mely alatt pro és kontra igen sokat lehetne érteni. A nélkül tehát, hogy még csak e kifejezést is ma­gainévá tenném, azokat az eszközöket, azokat a czélokat, a melyeket a gazdasági téren a t. kép­viselő ur kitűzött, tökéletesen méltánylom, ma­gamévá teszem és a kormány a maga részéről azokat érvényesiteni is igyekszik. (Élénk helyeslés.) És miben áll ez ? Abban áll, hogy természeti fekvésénél, forgalmi viszonyainál, geográfiai hely­zeténél, azt merem mondani: néprajzi összekötte­tésénél fogva is, Bosznia és Herczegovina a magyar korona országaira van utalva. (Élénk helyeslés.) És ezen természetszerű összeköttetésen alapuló jogainkat érvényesítenünk kell. (Helyeslés.) Érvé­nyesítenünk kell különösen azon két akut kérdés tekintetében, a melyeket a t. képviselő ur meg­említett : először a forgalmi és főleg a vasúti össze­köttetések tekintetében, másodszor a tarifális poli­tika tekintetében. (Helyeslés.) Ezek azok az akut kérdések, a melyek a kormányzat tevékenységé­ben most a legközelebbi feladatot képezik. Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy mi más vasúti összeköttetésekhez nem járulunk hozzá, sőt ellenkezőleg, oly vasúti összeköttetéseket aka­runk, a melyek a forgalom természetszerű meneté­nek és fejlődésének megfelelnek, a melyek ezeket a tartományokat nem elzárják, hanem közelebb hozzák Magyarország gazdasági életéhez. (He­lyeslés.) Másfelől, t. képviselőház, méltóztassanak arról is meggyőződve lenni, h-Ogj ha Bosznia tari­fális politikájában vannak is talán bosnyák gaz­dasági érdekekből tett olyan intézkedések, a melyek a mi gazdasági konkurrencziánkat és összekötte­tésünket megnehezítik, de e bajok orvoslása, ok­szerű és a szabad forgalmat biztosító tarifapoli­tikának inaugurálása, a tárgyalások során épen t. barátom, a kereskedelemügyi miniszternek egyik főfeladatát fogják képezni. Magát a tételt elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kíván valaki még a tételhez szólni ? (Nem I) Ha senki szólni nem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) A tételt elfogadottnak jelentem ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom