Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-99

170 99. országos ülés 1907 január 29-én, kedden. got és tekintetet nyerjen ez értékes tartományokra vetett gondos figyelem. Mert ha a kereskedelmi irány egy irányban már eldőlt, igen nehéz azután még konczessziók árán is a magyar kereskedelmi érdekeknek megfelelő útra visszaterelni. Épen ezért kormányunknak nemcsak politikai szimpátiák megnyerésével, a közlekedésügyi re­formnak szükséges kierőszakolásával, továbbá uj tarifa-rendszerrel kell az összeköttetést minél szo­rosabbá tenni, hanem minden idevonatkozó lépés keresztülvitelénél a legnagyobb energiával kell exponálnia magát. Ilyen volna pl. a közös pénz­ügyminisztériumnak Budapestre leendő áthelye­zése, a mit a közóhajnak megfelelően a legutóbbi delegácziónak egy határozata is követel, (Helyes­lés.) vagy legalább átmenetileg bosnyák kereske­delmi kirendeltség létesitése Budapesten, a mit ugyancsak a legutóbbi delegáczió tárgyalásai alkal­mával igen helyesen vetett fel Zboray Miklós t. kéj)viselőtársam. T. képviselőház ! Mindezek természetesen át­meneti intézkedések ama naturális fejlődés bizto­sítása czéljából, hogy Magyarország és Bosznia­Herczegovina egységes közgazdasági testet al­kossanak. így kapcsolható be azután praktikusan Bosznia és Herczegovina a szükséges magyar imperiális politikába. (Helyeslés.) Igaz ugyan, hogy a látszat szerint időszerűtlen­nek tűnik fel ennek siettetése, mert az imperiális politikának nélkülözhetetlen előfeltétele az állami önállóság és a belső konszolidáczió ; (Igaz ! Ugy van ! baljelöl.) mindkettőnek megvalósulását pedig még óriási munka és küzdelem előzi meg. De a jövendőnek jól felfogott érdeke, továbbá történeti küldetésünk köteles teljesítése tekintetünket kell, hogy e tartományok államjogi sorsának irányí­tására is fordítsa. (Helyeslés.) Osztrák tartomány legyen-e Bosznia ? Valóra váljék-e a nagyhorvát álom? Bulgária és Románia mellett területi és szám­beli egyensúlyát Bosznia és Herczegovinával való egyesülésével elérj e- e Szerbia ? (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Vagy a magyar királyi koronának legyen újra tündöklő ékköve e kettős tartomány ? (Élénk helyeslés balfelől.) Ezen eshetőségek közt a magyar politika hatalmi súlya és okossága vagy könnyel­műsége fog dönteni. (Igaz !) Es ezen döntés nélkü­lözhetetlen keleti befolyásunk mennyiségét hosszú időre szabja meg. T. ház ! Talán szerénytelenség volna részemről, ha a bosnyák kérdés külpolitikai vonatkozásait, a melyek több tudást, tapasztalatot, politikai körül­tekintést és előrelátást igényelnek, határozott ten­dencziával tárgyalnám, de legyen Szabad kifejezést adnom amaz óhajtásomnak, vajha legki valóbb jaink a delegáczió albizottsági ülésein kivül a nyilvános közéletnek, a nagy közvélemény érdeklődését inkább felkeltő tereire lépnének és ez elsőrangú fontosságú kérdés rokonszenves pertraktálásával súlyt igyekeznének szerezni hathatós irányítására. (Helyeslés.) Ausztria a maga kereskedelmi politikájával, bürokrácziájával, vállalataival igyekszik befész­kelni magát; a horvát aspirácziók ezernyi apostola dolgozik ott; ismeretes Szerbia agitatórius műkö­dése. A közvetlenül érdekeltek közül csupán a szorosan vett Magyarország az, melynek illetékes szervei és társadalma egyaránt a legveszedelme­sebb közönyt rnutatj ák. (Igaz ! Ugy van I balfelől.) Pedig köztudattá kell tenni, hogy a jövendő impe­riális politikának kardinális pontja a délen hátba­fogó osztrák támadás visszaverése mellett külö­nösen a katholikus horvátok és orthodox szerbek területi, ethnografiai terjeszkedésének összeütkö­zésénél van. Ezen a vonalon keli elhelyezni nemzeti erőhatalmunk egy bevehetetlen várát. (Helyeslés.) És nemcsak közgazdasági, politikai, hanem társadalmi erőkifejtés segítségével is. Különösen ezen a téren tudnak felmutatni nagyszerű sikereket azok a nemzetek, a melyek faji és nemzeti belső hatalmukat határaikon tul is erősitik. Boszniában, a mely tartomány pedig legalább a kvóta arányában a mienk, virágzó német, lengyel, horvát kulturális és társadalmi egyesületek vannak, a melyek hat­hatós támogatását szivén viseli az illető anyaország társadalma. Szerajevóban is megalakult néhány esztendővel ezelőtt, vagy csak tavaly, hosszas küz­ködés után egy a politikán kivül álló magyar egye­sület. Azonban vagyoni és társadalmi előkelősé­geink alig vettek tudomást lelkesítő felhívásairól, de azért az egyesület, habár működésének szűk kereteiben is, fennáll és ápolja az ott élő magyarok összetartozását és érdekeit. Hogy pedig a hivatalos köröknek milyen örömére, erre elég jellemző pél­dául felhoznom azt, hogy alapitójának és fárad­hatlan volt elnökének, Pölzl Bélának, ennek a szívben, lélekben teljesen magyar embernek temetésénél eltiltották nemzeti imádságunknak, a Himnusznak eléneklését is. (Gyalázat!) T. ház ! Politikai közéletünk vajúdása, nyug­talansága, a lelkeket lekötő belső harcz és a köte­les első tekintet közvetlen bajainkra, úgyszólván kizárja az ilyen külső és távolabbi vonatkozású kérdések néj)szerűségét, a velük való foglaUfozás élénkségét. De eddigi mulasztásaink, leszoritta­tásunk és a jövendőknek eminens érdeke köteles­ségünkké teszi, hogy Bosznia-Herczegovina ügyét újra előtérbe hozzuk. Én csak érintettem e nagy kérdésnek egyes motívumait, a melyek mind­egyike bő alkalmat nyújt behatóbb és részletesebb fontolgatásra. T. képviselőház! Felszólalásra engem a boszniai nép iránti érdeklődés és őszinte rokonszenv kész­tetett, s ama meggyőződésem, hogy boldogulásunk egyedüli helyes iránya a Magyarországgal való leg­szorosabb politikai és gazdasági összeköttetés, (Ugy van!) a melynek megvalósulása pedig első­sorban mi rajtunk múlik, (Ugy van !) mert e nép­nek végzete, hogy Nyugat és Kelet határmesgyéjére kerülvén, csekély és heterogén ereje sorsa intézésé­nél csak épen az önmaga akaratát nem érvénye­sítheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom