Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

93. országos ülés l9ü7 január 19-én, szombaton. 9 nek a számadásai meg sem voltak vizsgálva. (Zaj.) Ezt annak indokolásául hozom fel, hogy a számvevőségnél kénytelen voltam a személyzetet tizenhárom fővel szaporítani, s még e mellett is csak ugy vált lehetségessé, hogy ez a munka deczember végéig befejeztetett, és az elévülés veszélye elmúlt, hogy a nappalt az éjszakával toldotta meg az a serény tisztviselői kar, s minden nap éjfélig dolgozik ott, hogy a felmerült hátralékokat rendbehozza. S én nyugodtan jelenthetem is, hogy ma már az az eredmény éretett el, hogy itt az elévülés veszedelme nem fenyeget. De a központi igazgatás terén az 1905. és 1906. évet összehasonlítva tapasztaltam és bejelentem a következőket: Az igazságügyminiszteriumnak központi ügyforgalma az 1906. évre szólókig 14.923 darabbal több, mint volt 1905-ben. Már most én ezt az adatot két okból hozom fel: először azért, hogy a t. ház előtt indokoljam azt, hogy azt a meglehetősen népszerűtlen és joggal népszerűtlen intézményt, a mely áll a biráknak és ügyészeknek az igaz'.ágügyminisztsriumhoz való berendeléséből, időlegesen és addig, mig a végleges szervezés meg nem történik, a mely 1908-ra terveztetik, kénytelen vagyok fentaitani, mert ott, a hol megközeíitőleg 15.000 ügyszámmal több érkezett be, mint a múlt esztendőben, én személyzet-redukczióval, vagy különösen az igazságügyminisztérium számára szervezett személyzettel ezt a munkát elvégezni képes nem vagyok. De jelenthetem egyúttal azt, hogy daczára annak, hogy közel 15.000 darabbal több érkezett az igazságügyminisztériumba az 1906. év folyamán az előbbi 3—4—5 hónapos elintézésekkel szemben, az ügybuzgó és szorgalmas tisztviselői kar közreműködése révén az igazságügyi kormányzat központi organizmusában, egyetlenegy osztályt kivéve, a hol néhány hátralék van, egyáltalán egyetlenegy hátralék sincs ; az ügyek, a mint beérkeznek, azonnal cl is intéztetnek. (Helyeslés.) Jelentenem kell a t. képviselőháznak azt is, hogy a személyzet és a központi igazgatás e nagymérvű elfoglaltsága azzal is indokoltatik, hogy a nyugdijasok száma óriási mértékben emelkedett. Ma már 7000-et tesz az igazságügyi kormányzat nyugdíjasainak száma és ez a szám, t. ház, az 1907. év folyamán előreláthatólag lényegesen emelkedni fog, mivel 1867-től számítva most telik le a szolgálati időnek első 40 esztendeje, s igy előrelátható, hogy 1907-ben még nagy tömegű nyugdíjazások fognak bekövetkezni. Rendkívül fontos azonban, hagy maguk a letétek — a birói letéteket értem, a melyeket a központi számvevőszék kezel — 90.000-ről 150.000-re szaporodtak fel és ezen területen konstatálni vagyok kénytelen, hogy addig, a mig ón ezen letétek tekintetében rendszeres ellenőrzési vizsgálatokat nem foganatosítottam, nem merek a tekintetben kezességet vállalni, hogy rendetlenségek nem fognak esetleg előfordulni. A legrövidebb idő alatt e tekintetben is biztos felvilágosítást fogok nyújthatni. KÉPYH. KAPLÓ 1906 1911. VI. KÖTET. T. ház ! Hogy ezen ellenőrzéseket a jövőre foganatosíthassuk, kötelességemnek ismerem két ambuláns számvevőségi egyént alkalmazni a számvevőségnél, a mi a költségvetésben ujitás annak lehetővé tétele czéljából, hogy az ilyen ambuláns számvevőségek utján a tábláknál, a törvényszékeknél stb. a felügyeleti vizsgálatokat a kellő időben eszközölhessük. (Helyeslés.) Rátérek most a felügyeleti jog terén még egy érdekes részletre, és itt foglalkozni szándékozom a fogházak kérdésével, a börtönrendszerrel és általában véve, igazságszolgáltatási kormányzatunknak ezen egyik legfontosabb ágazatával. Itt van előttem, t. képviselőház, egy hiteles kimutatás, a mely tájékoztatja az országot arról, hogy a mi fegyházainknál eddig az ellenőrzés lazán, mondjuk ugy, hogy némely helyütt sehogysem teljesíttetett. Itt van egy kimutatás, a mely igazolja, hogy az illavai fegyintézetnél hat és fél év óta nem volt rovancsolás ; a lipótvári fegyháznál 12 év óta semmiféle felügyeleti vizsgálat vagy rovancsolás nem történt, (Mozgás a haloldalon.) hasonlóképen nem történt meg ez Nagyenyeden sem 12 év óta, stb. Olyan nagy mértékben hanyagolták el ezen téren a felügyeletet, hogv szinte nem is csodálom, hogy a midőn én az aszódi j avitóintézetet megvizsgáltam, arról győződtem meg, hogy számvevőileg nem is vizsgázott egyének, s minden ellenőrzés nélkül kezelik az állam vagyonát és előfordult az aszódi javitóintézetben az az állapot, hogy letétekből vásároltak szenet. ( Derültség.) Előfordult már az is, hogy a letétekből se futotta, ugy, hogy az aszódi javítóintézet olyan helyzetben volt, hogy röviddel ezelőtt a Dunagőzhajózási társaság nem hitelezett neki egy waggon szenet. Nem folytatom ezeket a részleteket, csupán annak konstatálása végett emiitettem meg azokat, hogy én igenis kötelességemnek ismerendem ezen a területen is a felügyeleti jog tekintetében megtenni mindazt, a mit az állam közvagyonának kezelésében megtenni kötelesség. (Helyeslés.) Kötelességem kijelenteni azt is, hogy az eddig foganatosított vizsgálatok során a gyűjtőfogházban, Rákospalotán és Hartán nemkülönben a kassai javitóintézetnél tapasztalt csekélyebb rendetlenségektől eltekintve, mindent a legnagyobb rendben találtam. (Helyeslés.) Reátérek már most, t. ház, a fegyház és fogház kérdésével kapcsolatban a börtönrendszer kérdésére. A jogtudósokat és szocziológusokat, szóval a jogi és társadalmi tudományok művelőit talán egy kérdés sem foglalkoztatja oly mélyrehatóan, mint épen a börtönrendszer, általában a szabadságvesztésbüntetés kérdése. Én magam azon az állásponton vagyok, hogy a mai büntetési rendszer a maga intézményeivel együtt feltétlenül megbukottnak, korszerűtlennek és meghaladottnak tekintendő. (Élénk helyeslés.) Hogy sorba menjek, én a humanisztikus korszellemnek törvényeivel, az igazsággal és az emberi érzéssel ellenkezőnek tartom a halálbüntetésnek egyáltalában való végrehajtását. (Elénk helyeslés és taps.)