Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-97
97. országos ülés 1907 január 24-én. csütörtökön. 147 bizottság határozatát és véleményét, teszem ezt azért, mert azt látom, hogy a legfőbb indokot mellőzte a t. mentelmi bizottság akkor, mikor ebben az ügyben határozatát meghozta. Én elhiszem, hogy daczára annak, hogy ez a határozat csak egy szótöbbséggel hozatott, mégis megfontoltak minden körülményt, a melyről az ügyiratokban szó van és fontolóra vették azt, a miről az akták szólnak, de nem vették figyelembe azt, a miről az aktákban szó nincs. Én ebben az ügyben érdekelt fél vagyok. Nem annyiban érdekelt fél, hogy valami összeköttetésben vagy rokonságban vagy sógorságban volnék Bresztyenszky Kálmán képviselő úrral, nem is abban az értelemben, hogy véletlenül ahhoz a párthoz tartozom, a melyhez ő is tartozik, hanem én bajtárs vagyok, socius dolorum, én végigcsináltam két ilyen választást Trencsénmegyében, és ha valaki két ilyen választást végigcsinált és alá volt vetve annak a sok kiírnak, és végigjárta a Kálváriát, a melyet az akkori rendszer egy ilyen képviselőjelölttel szemben elkövetett, az még abban az esetben is, ha ez a képviselőjelölt oly erős kifejezéseket használt volna, mint a miről szó van a jelentésben, enyhéknek fogja találni ezeket a kifejezéseket, és azt fogja mondani, hogy ezek az urak még keményebbre is rászolgáltak. (Igaz ! ügy van !) Mert ha a törvény különös oltalom alá helyezi a tisztviselőt, akkor elvárom attól a tisztviselőtől, hogy arra a tiszteletre, melyre különben számithat, magát méltatlanná ne tegye, hogy ne kövessen el oly dolgokat, a melyek kényszeritik az embert, hogy ezt a tiszteletet tőle megvonja. (Igaz ! Ugy van !) 1896-ban fel lettem kérve, hogy lépjek fel a csaczai választókerületben, Trencsén megyében. Engedtem a felszólitásnak, odamentem, végigjártam az összes községeket, mindig csendőri fedezet mellett, mindig négy csendőr a főszolgabiróval a hátam mögött. Nyugalomra, a törvény iránt való engedelmességre intettem a népet. Azt mondtam a népnek, hogy meghozatván az egyházpolitikai törvények, nektek kötelessógtek ezeket megtartani mindaddig, a mig törvények. Mindezek daczára csendőr nélkül még az utczára sem mehettem ki, ugy kisértek sorban, mint valami delikvenst. Elérkezett a választás napja. A választás napján bevonult a választás szinhelyére 1200 választóm; ellenfelemnek, Lánczy Leónak, a ki csak tegnapelőtt panaszkodott az uj korszak ellen és valami reakczionárius szellemet emlegetett, (Derültség.) volt 175 választója. Hock János : De az több volt, mint az 1200 ! Csernoch János: Elérkezett a választásnak az órája és akkor mit tett a választási elnök ? Előveszi az Írásokat és azt mondja : Két jelölt van, az egyik jelölt Lánczy Leó, a kit ismerünk, a másik jelölt Csernoch János esztergomi kanonok, a kit nem ismerünk. És most szórói-szóra ugy mondom, a mint az elnök mondta : Mivel pedig a törvények értelmében ismeretlen embert nem szabad kandidálni, ennélfogva Csernoch János kandidácziója elesik. (Nagy zaj.) így megmaradt Lánczj^ Leó egyedül, és ennélfogva én Lánczy Leót egyhangúlag megválasztott képviselőnek jelentem ki. (Elénk felkiáltások balfelől: Ki volt az ?) Buza Barna : Miért nem csukták be ? Csernoch János: Ha én olyan indulatos és szenvedélyes ember vagyok, mint esetleg Bresztyenszky Kálmán képviselő ur, és ha én akkor azt az elnököt azokkal a kifejezésekkel illetem, a melyekkel most vádolják Bresztyenszky képviselőtársunkat, vagy ha akad valaki, a ki azt az elnököt, ki 1200 választót ily gálád módon megfosztott a jogától, (Felkiáltások balfelől: Gazság !) lelövi, azt gondolom, a biróság ugy felmenti,mint felmenti azt. ki feleségének meggyalázó ját tetten éri és elégtételt szerez magának. (Igaz ! Ugy van !) Ez volt az egyik választás. Akkor az összes lapok, még azok is, melyek az akkori miniszterelnök politikáját pártolták, elismerték nyiltan, hogy ez oly galádság, a milyen magyar képviselőválasztáson nem történt. (Felkiáltások balfelöl: Ki volt az ? Szabadlábon van ?) Gebauer adótárnok. Én a választás ellen peticziót nyújtottam be itt a háznál, akkor t. i. a ház bíráskodott választási ügyekben. Elnök I Én nagyon kérem a képviselő urat, méltóztassék megmagyarázni, micsoda összefüggés van a képviselő ur választása és Bresztyenszky Kálmán kéjiviselő ur mentelmi ügye között ? Csernoch János: Bocsánatot kérek, én indokolni akarom lélektanilag Bresztyenszky képviselő urnak szavait és felháborodását, és azt akarom bebizonyítani, hogy felháborodása jogos volt. Elnök : És ehhez a képviselő ur választásából méltóztatik érvet meríteni ? Csernoch János : Én a választás ellen peticziót nyújtottam be. Lánczy Leó kénytelen volt lemondani. Hiszen megválasztották őt Miskolczon, és látta, hogy ha tisztességes választás lesz, neki Csaczán meg kell buknia. Buza Barna: Nem csukták be az elnököt ? Csernoch János: Én feladtam a választási elnököt, minden lehető hatósághoz fordultam, végre a belügyminiszter ur mondta ki magát ez ügyben illetékesnek és 50 forint pénzbirságra Ítélte. (Derültség.) 1897 január 5-én volt a második választás Csaczán. Ezen a választáson is felléptem. A második választásnál három községre nézve kimondották, hogy ott trachoma uralkodik, tehát ezen község lakóit nem szabad beereszteni t a választás helyére. Elnök: Nagyon kérem a t. képviselő urat, méltóztassék más alkalmat felhasználni arra, hogy saját választási élményeit elmondja. Most Bresztyenszky Kálmán képviselő ur mentelmi jogáról van szó ; hogy most végig méltóztassék az egész országon menni különböző választási visszaélések felsorolása czéljából, az meg nem engedhető. Csernoch János : Én a t. elnök ur felszólításának deferálok, és nem folytatom tovább. Ezzel csak azt akartam bizonyítani, hogyha valaki ily 19*
