Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-97
anudr 24-én, csütörtökön. 145 07. országos ülés 1907 j< esetet; itt van Nagy György t. képviselőtársam esete, a midőn a képviselőház megtagadta az ő kiadását azért, mert azt mondta a választóknak : »Ha idejő valaki az ellenpártról és el akar csábítani benneteket, üssétek agyon.« Mert az volt az általános vélemény, hogy joga van egy képviselőnek azokat, a kik gaz módon odaférkőznek az ő választóinak táborához, szétkergetni, s agyonveretni; (Élénk helyeslés.) mert nagyobb gyalázatot, nagyobb merényletet és tisztességtelenebb dolgot nem ismerek, mint azt, hogy akkor, midőn valaki fáradozik, küzködik és a nép bizalma benne összpontosul, valaki őt legszentebb jogában megakadályozza, a népet elcsábítja, megmételyezi (Elénk helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) és megakadályozza azt szabad akaratának megnyilvalutásában. (Élénk helyeslés.) Bocsánatot kérek, mi tudjuk a múltból, hogy ezen a téren milyen galádságok történtek. (Igaz ! Ugy van ! balfélől.) És most, hogy a t. ház megismerje azt, hogy mi minden történt itt, engedjék meg, hogy az Ítéletből felolvassam a tanuk vallomását, s az Ítéletnek egy részét. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Filó István tanú azt vallotta, hogy midőn ő pár nappal a privigyei választás után a privigyei vasúti állomáson a vádlottal találkozott, azon kérdésére, hogy hova utazik, vádlott azt válaszolta, hogy Budapestre megy az elrablott mandátumát visszaszerezni és ehhez még azt is hozzátette, hogy a választáson elrabolták a szavazóit. Ezen tanú, a ki vallomása szerint kissé nagyot hall, határozottan vallotta, hogy a vádlott a vele való beszélgetés közben sem bizottságot, sem nevet nem emiitett, — ez az az egyén, a kivel beszélt Bresztyenszky — arra azonban, hogy vádlott a »tolvajok, rablók, gazemberek, banditák« kifejezéseket használta volna, tanú nem emlékezik. Albert Antal tanú vallomása szerint a vádlott Filó István kérdésére azt válaszolta: »Megyek Budapestre, megkeresem a dicsőségemet. Majd megtanítom a gazembereket; elrabolták vagy kétszáz szavazómat (Mozgás.) vagy szavazatomat.« — nem emlékszik rá tanú, hogy szavazatokat vagy szavazókat mondott-e — »tanu azt gondolja, hogy a vádlott ezen kifejezéseket csak a választási bizottságra értette«, — ezt gondolja tanú — »jóllehet a vádlott sem személyt, sem bizottságot nem emiitett; a »tolvajok, rablók, gazemberek, banditák« kifejezéseket a tanú nem hallotta.* Denk József tanú, a panaszos — a korcsmáros — a tényállást ugy adta elő, hogy a midőn Filó István a vádlott előtt a képviselőválasztáson való bukása felett sajnálkozását fejezte ki, vádlott erre azt válaszolta, hogy »nem kell a felett sajnálatát kifejezni; megyek Pestre és megkeresem mandátumomat, a melyet tőlem elraboltak« — nem mondja meg, hogy ki. — »Az nem volt komisszió«, — ezt csak ez az egyetlen tanú, a panaszos mondja — »hanem egy zsiványbanda volt.« (Igaz! jobbfelől.) Vádlott személyeket nem emiitett ; a »tolvajok, rablók, gazemberek, banditák« kifejezéseket a panaszos nem hallotta. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. VI. KÖTET. Kozák Károly tanú előadása szerint vádlott, mialatt Filó Istvánnal a folyosón sétált és beszélgetett, azt mondta : »nem baj, hogy megbuktam, elmegyek Pestre és majd megmutatom azoknak a gazembereknek, tolvajoknak, hogy 250 szavazatomat ellopták és elrabolták.« Vádlott sem személyt, sem bizottságot nem emlitett. Tanú nézete szerint a vádlott a sértő kifejezéseket a szavazatszedő bizottságra értette. Ez a tanú véleménye. Kozák Károly tanú a váróteremben hallotta, hogy a midőn vádlott Filó Istvánnal és egy ismeretlen férfival a váróterembe bejött, a vádlott azt mondta : »Gyalázat, hogy mit tettek azok a gazemberek, tolvajok; hogy sanyargatták a népet. No, de ezentúl mink leszünk az urak.« A vádlott sem személyt, sem küldöttséget nem emiitett; tanú nézete szerint a sértő kifejezések a választásnál résztvevő urakra vonatkoztak, értvén azokat, a kik a választást vezették ; ez megint csak a tanú nézete. Ez a tanubizonyitás eredménye, a mit a főtárgyalási jegyzőkönyv és az Ítélet igazol. De ugyanez az ítélet mit állapit meg ? (Halljuk ! Halljuk !) És ez az, a mi indokolttá és jogossá teszi azokat a kifakadásokat, a melyeket Bresztyenszky Kálmán ott tett, és azokat is, a melyeket az előbb a t. ház távollévő személyekkel szemben innen, e padokról hallott. Az ítélet ezt állapítja meg (olvassa) : »A lefolytatott bizonyítás eredménye meggyőző bizonyítékot nyújtott arra nézve, hogy a szavazatszedő küldöttségek elnökei és helyetteseik a szavazatok elfogadása és elutasítása tekintetében egyoldalúan, részrehajlóan jártak el, (Nagy mozgás.) a mennyiben a néppárti választókhoz sok, ugy a személyazonosság megállapításához szükséges, mint pedig szükségtelen kérdést intéztek, miáltal a választók figyelmét a jelölt nevétől czélzatosan elterelték, (Nagy mozgás. Felkiáltások : Gyalázat!) minek következményeként a választók a kérdések után az elnökök által hozzájuk intézett azon kérdésre, hogy kire szavaznak, megfelelni nem tudván, szavazataik ez alapon elutasittattak. Hogy számos választó, daczára annak, hogy a szavazóhelyiségbe a néppárti jelölt éltetésével lépett, ha az elnök által hozzá intézett számtalan kérdés után a jelölt nevét megmondani nem tudta, szavazatával elutasittatott, (Felkiáltások : Ismerjük ezt!) hogy számtalan néppárti választónak csekély korbeli, névbeli, foglalkozásbeli és házszámi különbségek miatt a személyazonosság igazolása daczára, (Felkiáltások : Gazemberek !) az 1899 : XV. t.-czikk 158. §-a rendelkezéseinek meg nem felelően szavazata elutasittatott; hogy a hasonnevű választók közül, daczára annak, hogy a névjegyzékben a választók neve egyformán tévesen volt bejegyezve, a szabadelvűpárti jelöltre szavazott választók szavazata elfogadtatott, ellenben a néppárti választók szavazata a téves bejegyzés miatt elutasittatott, (Mozgás.) ugy, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnökök ezen eljárása folytán a néppárton és a szabadelvűpárton eluta19 ';
