Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-97

anuár 2b-én, csütörtökön. 143 97. országos ülés 1907 j< hogy azért sem adatik ki Hédervári Lehel kéjiviselő ur, mert eme cselekménye a társszerzői minőséget nem állapítja meg. Igen fontos alkotmányjogi és sajtójogi garanczia foglaltatik a mi sajtótörvényünk azon rendelkezésében, a mely a fokozatos felelősséget állapítja meg. Ebben különbözik a sajtófelelősségnek alaki jellege az egyéb büntetőjogi anyagi felelősségtől. A parlament nem hozhat olyan határozatot, a melynek oly indok szolgál alapul, a mely alapjában rendíti meg azt a fontos nagy alkotmányjogi és sajtójogi garaneziát, a mely a fokozatos felelősségben rejlik, ( Ugy van !) A fokozatos felelősség a kollektív büntetőjogi felelősséget, tehát akár tettestársi minőséget, akár a bűnrészességet, a maga egész mivoltában teljesen kizárja, s ezért társszerzőségről a sajtójogi felelősségnél nem lehet szó. El tudom képzelni, hogy megjelenik egy czikk, a melyet többen irtak, de akkor sem a társszerzői felelősség állapitható meg, hanem a czikknek különböző részeiért egyik vagy másik szerző felelőssége. Minthogy ez a társszerzői fogalom végső eredményében félremagyarázásokra adhat okot, és minthogy különösen az alkotmányjogi fogalmakat a maguk eredetiségében és törvényszerű nomenklatúrájában kell megóvni, elfogadom az indítványt, mint igen helyeset, de a magam részéről kötelességemnek tartottam ezt a kifogásomat előadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó a szavazás előtt. Kálosi József előadd : T. ház ! Visontai Soma t. képviselőtársamnak egy aggálya van, hogy a jelentésben kiegészítő indokul az is felhozatik, hogy Hédervári Lehellel szemben az általa beismert cselekmény a társszerzőségi minőségben elkövetett sajtóvétség tényálladékát meg nem állapítja. Ezt ő kifogásolja. Én nem tudom, micsoda veszedelmet lát ebben. T. képviselőház ! Először is nekünk azzal kell foglalkoznunk, hogy a bíróság elhatározta, a főügyészség pedig ezen határozat végrehajtása czéljából Hédervári Lehelt kifejezetten társszerzőségi minőségben elkövetett cselekményért kéri kiadatni. Ezen tehát átsiklani nem lehet; nekünk ezzel foglalkoznunk kellett. Másodszor pedig az a — határozottan állithatom — téves felfogás, a melynek hangot adott Visontai Soma képviselő ur, azt mondja, hogy társszerzőség . . . Visontai Soma: Irodalmi fogalom igen, de nem jogi! Kálosi József előadó : . . . tulaj donképen nincsen, mert ha többen követtek is el, ily cselekményt, vagyis egy czikket többen fogalmaztak azzal az elhatározott szándékkal, hogy ez közhírré tétessék nyomtatvány utján, hát legfeljebb csak izenként széttagolva mindegyik azért felelős, a mit ő bediktált vagy irt. Bocsánatot kérek, én nem akarom az ő tudományát sérteni, de ez vita tárgyát sem képezheti. Mert ha ketten, hárman vagy négyen összeülünk egy szerkesztőségben és azt mondjuk : én igenis hozzájárulok ehhez, megszövegezzük a czikket és mi felelősséget vállalunk nemcsak egyes alkatrészeiért, hanem az egészért, erre nézve, nemcsak az irodalom, hanem a judikatura is megállapodott abban, hogy nem fokozatos felelősségről van szó, hanem az együttesen elkövetett kollektív cselekményért együttesen felelünk. Ragaszkodom tehát ezen indok fentartásához, a mely nélkül nem volna világos a megkeresés visszautasítása. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatán elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kijelentem, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Hédervári Lehel országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az esetben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 347) Somogyi Aladár országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kálosi József előadó: T. ház! A bünügvi iratok közt fekvő 1904. B. X. 1684/20. sz. elsőbírósági ítélet szerint a budapesti, kir. büntető járásbíróság 1906. évi márczius hó 16-án Somogyi Aladárt a dr. Pap Béla ügyvéddel szemben elkövetett súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondotta ki, s ezért őt 500 kor. fő- és 100 kor. mellékbüntetésben megállapított pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet ellen vádlott felebbezett. A budapesti kir. büntető járásbíróságnak megkeresése alapján a budapesti kir. főügyész 1906. augusztus hó 20-án kelt 4292. f. ü. 906. sz. felterjesztésében a bűnvádi eljárás folytathatása czéljából a nevezett, időközben újból megválasztott országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Minthogy a felterjesztés az erre illetékes hatóságtól érkezett, és minthogy zaklatás esete fenn nem forog, a mentelmi bizottság tisztelettel véleményezi, hogy Somogyi Aladár orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök : Ha szólani senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki, és ennek alajoján kimondom, hogy Somogyi Aladár mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik Bresztyenszky Kálmán orsz. képviselő mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentése (írom. 348). (Halljuk! Halljuk! a közéfen.) Az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) A nyitrai kir. ügyészség Bresztyenszky Kálmán, időközben megválasztott orsz. képviselő privigyei lakost a B. T. K. 258. §-ába ütköző és a 262. §. szerint minősülő, a 270. §. 1. és 2. pontja szerint hivatalból üldözendő kilencz rendbeli rágalmazás vétségével vádolta, azon az alapon, hogy nevezett Privigyén 1905. évi január hó 29-én az ottani vasúti állomáson többek előtt azt állította, hogy az 1905. évi január hó 26-án eljárt képviselőválasztási bizottság nem volt bizottság, ha-