Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-96
124 96, országos ülés 1907 január 23-án, szerdán. ben annak hiányaival, fogyatékosságaival senki sem törődött, a törvénynek már Ausztriában megtörtént módosításait figyelembe nem vettük, és igy előállott az a helyzet, hogy nálunk még változatlan érvényben van az osztrák 1881-es törvény, a mely odaát rossznak bizonyult, mig odaát a helyes módosításokká] a gazdasági élet követelményeihez képest már ki lett javítva. így a mit most mondani bátor voltam, a mellékjárulékok és a kamatláb összefüggésére nézve a kérdés Ausztriában egészen kielégítő módon megvan oldva, azzal az egyszerű rendelkezéssel, hogy mindaz, a mit az adós fizet kamat, járulék vagy akármi czimen a hitelezőnek, együttesen képezi a megítélés alapját : vájjon az uj kölcsön olcsóbb-e vagy drágább, mint a régi. mert az adósnak mindegy az, hogy a mit hitelezőjének fizet, azt kamatnak, járuléknak, jutaléknak vagy akárminek keresztelik is el. Viszont az osztrák törvényhozás a fiskális érdek szempontjából egy nagyon helyes, és azt hiszem, nálunk is alkalmazható korlátozást teremtett, a mikor azt mondotta, hogy legalább egy negyed százaléknak kell lenni annak a kamatlábmérséklésnek, a mely a törvénynek ezt az illetékmentességét maga után vonja. Nagyon helyes ez azért, mert hiszen mai, tisztán formális törvényünk szempontjából előfordulhatna az az eset, hogy egy századrész kamatmérsékléssel szemben már az illetékkedvezmény egész területe rendelkezésre állana, vagyis az illetékmentesség tőkeértékével sokszorosan meghaladná azt a mérséklést, a mely az adó átváltoztatásánál szerepel. En tehát azt a kérelmet vagyok bátor az igen t. j)énzügyminiszter úrhoz intézni, méltóztassék az ő elődjének 1900-ban tett igéretét beváltani, méltóztassék az 1881 : LXX. t.-cz. rendelkezéseinek módosítása iránt törvényjavaslatot beterjeszteni; hiszen nagy munkába ennek a törvényjavaslatnak az elkészítése nem kerülhet, mert egyszerűen csak azt kell tennünk, hogy az 1881-ben átvettünk egy rossz törvényt Ausztriától, vegyük át most azokat a javításokat, a melyeket 1881. óta ottan eszközöltek rajta. Egyébként a költségvetési tételt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Két irányban történt felszólalás. Bozóky t. képviselőtársam azt kívánja, hogy a kisebb birtokok olyan cserélése, a mely birtokrendezés czéljából történik, illetékmentességben részesittessék. Egyik alapelve az illetéki szabályoknak, hogy a tagositási és birtokrendezési munkálatok, az azok eszközlésére véghezvitt jogügyletek, illetékmentességben részesülnek. Azért igyekeztem már korábban is ezt az elvet keresztülvinni, és remélem, hogy adminisztratív utón is képes leszek, ott, a hol valóban birtokrendezési czélból történik a csere — ha nem is általánosan nagy rendezésről, hanem az illető feleknek e végből foganatosított jogügyleteiről van szó — a jogügyletnek ezt az illetékmentességét keresztülvinni. Ezt különben egy közelebbről előterjesztendő javaslatba is foglalom. A mi azt a kérdést illeti, a melyet Éber Antal t. képviselőtársam felhozott, elismerem, hogy a mi konverzionális kedvezményt biztosító törvényeinknek egyik nagy hibája, hogy csak a közalapokból felvett kölcsönök konvertálására adja meg az illetékkedvezményeket, jóllehet a legnagyobb indok a kedvezményekre ott lenne, a midőn r terhes magánkölcsönök konverziójáról van szó. Én tehát a kedvezményt hajlandó vagyok ezekre is kiterjeszteni és megfelelni azoknak a kívánalmaknak, amelyeknek, azt hiszem, adminisztrativ utón is eleget lehet tenni. Tudtommal a közigazgatási bíróság is igy fogja fel a kérdést. Legalább több Ítélete van a tekintetben, hogy akkor, ha a kölcsön váltó alakjában vétetik fel, vagyis oly váltóbiztositási hitelről van szó, a mely teljes összegében vétetett fel és fennállott állandóan azzal, hogy legalább minimális kamathoz volt kötve, szóval ha a törvényes feltételek általában megvoltak, ma is részesiti azokat ezen kedvezményben. Legalább több ilyen ítéletet hozott a közigazgatási bíróság az én elnökletem alatt. De ha ezt ezen az alapon nem lehetne megoldani, akkor a pénzügyminisztériumban már régen előkészített törvényjavaslat beterjesztése alkalmával lesz ez a baj is orvosolható. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt megszavazni, igen vagy nem ? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a tételt megszavazza. Egry Béla jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 21.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. Jogilletékek 55,527.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa): Dijak 2,576.100 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : Fémjelzés. Rendes kiadások : XVIII. fejezet, 16. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 13. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 33.381 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 12.660 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : 3. rovat. Üzemi kiadások 7478 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik.
