Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-93
B 93, országos ülés 1907 január 19-én, szombaton. nem kivétel nélkül a bűnügyi költségeknek rendkívüli növekedésére vezethető vissza, a melynél természetesen jelentékeny szerepet játszanak az esküdtbiróságoknak meglehetősen jelentékeny költségei is. Az országos fegyintézeteknél 154.000 korona különbség mutatkozik, a melynek oka főképen a ruházat és élelmezés megdrágulásában található. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Bizony Ákos előadó : A nyugdijaknál 613.000 korona nagyobb kiadás mutatkozik. Első pillanatra azt gondolhatná valaki, hogy ez talán valamely rohamos uj nyugdíj ázások következtében állott elő, azonban nem ; ez természetes következménye az eddigi költségvetési rendszernek. T. i. az volt a szokás eddig, hogy az elmúlt három év átlaga szerint állapították meg a nyugdíj akat, holott ezek folyton növekvő és pedig jelentékeny módon növekvő tételt mutatnak. Az igazságügyminiszter ur most már igyekezett elejét venni annak, hogy a tényleges eredmény mindig meghaladja az előirányzatot, s most azt az eljárást követte, hogy a múlt esztendei valószínű eredményhez hozzáadta a megelőző három év átlagának emelkedését, 240.000 koronát, s így jött ki ezen összeállítás folytán ez a 613.000 korona többlet. Ez az összeg minden, valószínűség szerint meg fogja közelíteni a tényleges kiadást. De nagj^on valószínűnek tartom, hogy bizonyos tulkiadás még most is fog felmerülni, mert a nyugdijak nem számtani, hanem mértani arányban növekednek. A törvény-előkészítő bizottságnak kiadásainál 66.000 korona többlet mutatkozik. Ennek az egyik oka az, hogy három királyi ügyész van ott alkalmazva, a kik az ügyészi létszámon kivül vannak, a kiknek költségét tehát e czimen kellett előirányozni. Van azonban két más ok is, a melyek már örvendeteseknek mondhatók. Egyik az, hogy a polgári törvénykönyv tervezetének munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy ebben az esztendőben már valószínűleg a főelőadmány teljes ülés elé lesz terjeszthető, és ennek az 50 teljes ülésnek költsége czimén 40.000 korona van felvéve, (Helyeslés.) valamint 10.000 korona azon a czimen, hogy a már meglehetősen felszaporodott és kissé homályossá lett igazságügyi, még érvényben levő jogforrásokhoz mutató készíttessék. Ennek a költsége 10.000 korona. Az igazságügyi költségvetés mérlegét igen jelentékenyen, mondhatom: legnagyobb mértékben rontja az, hogy az 1904 : XIV. t.-cz. alapján eszközlendő beruházásoknak mérlege 1,120.000 koronával kedvezőtlenebb, mint a múlt évben, ennek oka a következő : Mint méltóztatik tudni. 1905-ben, az akkori sajnos politikai viszonyok miatt költségvetés nélkül voltunk. Az 1906-iki költségvetésnek e rovata tehát két esztendő bevételéről és kiadásáról volt kénytelen gondoskodni. A múlt esztendőben tehát fel lett véve két évi dotácziója ez alapnak, és pedig azok a dotácziók sokkal magasabbak voltak, mint a mennyi a jelen évre jutott, mert 1907-re pusztán 1,970.000 korona lett abban a törvényben előirányozva, mig ellenben 1906-ra 3,780.000 korona, 1905-re 2,230.000 korona, tehát összesen 6,010.000 korona. Ezen 6,010.000 koronából azok a kiadások, a melyek 1905-re más alapokból tényleg fedezve lettek, nem voltak már ez utón fedezendők, ott tehát bizonyos maradvány tűnt fel. Ez okozta, hogy e tételnél, mint mondtam, a különbség 1,120.000 korona. Ezzel bevégezvén a költségvetés rövid ismertetését, még azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az igazságügyminiszter ur a pénzügyi bizottság helyeslésével csupán két tételnél kért átruházást. Az egyik a törvényszékek és járásbíróságok tétele, a másik a törvény-előkészítési tétel. A pénzügyi bizottság nevében kérem, méltóztassék e tételeknél az átruházást engedélyezni. Egyszersmind azokat a jelentéseket és kimutatásokat, a melyeket a miniszter ur az 1904: XIV. t.-cz. alapján eszközölt és eszközlendő beruházásokról és az igazságügyminiszteriumba berendelt bírák és ügyészek létszámáról és költségeiről beterjesztett, méltóztassanak tudomásul venni. Nem akarván a t. ház türelmét tovább igénybe venni, (Helyeslés.) újból ajánlom a költségvetés elfogadását. (Elénk helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Polónyi Géza igazságügyminiszter: T. képviselőház ! Oly körülmények között szólalok fel, a mikor nem az értelem fegyvertárából merítjük érveinket, hanem az érzelemvilág hullám-árjával vitatkozunk. T. képviselőház ! Hónapok óta egy rendszeresen szervezett hajszának (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások : Gyalázat! Gyalázatos hajsza!) vagyok kitéve, az igazságügyminiszteri székben. Becsületem pellengérre van állítva, ezzel a méltósággal együtt. A személy elleni támadásokon kivül magának az országnak becsülése is kérdés tárgyává van téve. Állottam a nemzet előtt mint vádlott, én, a ki pedig jó lélekkel, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy hosszú, küzdelmes közpályámon soha oly lépést nem tettem, a mely embertársaim becsülésére méltatlanná tett volna. (Igaz! Ugy van !) T. képviselőház ! Az ellenem irányzott támadások okából érzem, hogy én, a ki a parlamenti élet porondján nőttem fel, hibát követnék el, ha most egy igazságügyi költségvetési beszéd keretében maradnék. Érzem, hogy kötelességem a t. képviselőházzal és az országgal szemben is elsősorban ezt a kérdést tisztába hozni és ennek jelenlegi állásáról a t. képviselőházat tájékoztatni. (Halljuk !) Eléggé köztudomású, hogy bár én különösen az adott viszonyokra vonatkoztatva, midőn a politikai természetű hajsza egészen nyilvánvaló, azt helyesnek nem tartottam, nem is tartom, — más helyen és más alkalommal erre vonatkozó érveimet ki fogom fejteni — mégis, a mint erre a legelső kívánalom megnyilatkozott, saját elhatározásomból kötelességemnek ismertem e kérdést a bíróság
