Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-96

M. országos ülés 1007 január 23-án, szerdán. m kötelességérzet erősen szokott hanyatlani. Végül bátorkodom itt még egy másik fontos dolgot, t. i. a, körmöczbányai altárónak a kiépitését is fel­emliteni. Ennek az altárónak az épitését 1845-ben kezdték meg, de még ma sincsen befejezve. Azt hiszem, nemcsak pénzügyi tekintetből, hanem bányagazdasági szempontból is, helyesebb volna ezeket a munkálatokat egy kissé gyorsabb tempó­ban végeztetni az által, hogy azok végzésére nagyobb összegeket kellene a költségvetésbe fel­venni, mert 1845-től mostanáig milliók és milliók építtettek be a nélkül, hogy ennek ez idő szerint valami különös hasznát látnók. Nagyon kérem tehát az igen t. pénzügy­miniszter urat, kegyeskedjék nagybecsű figyel­mét erre is kiterjeszteni és odahatni, hogy az altárónak a kiépítése, a lehetőség szerint, gyorsab­ban történjék. (Helyeslés.) A tételt különben elfogadom. Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! HalljuJc!) Wekerle Sándor miniszterelnök: Az igen t. képviselő urnak most kifejezett kívánságát, hogy t. i. a körmöczbányai Nádor-altárnának kiépítése gyorsabb ütemben vitessék keresztül, magam is osztom és erre magam is törekszem, mert a kör­möczi bányászat, a mely ma még nagy deiiczittel küzd, kedvezőbb fordulatot vesz, ha ez az altárna elkészül. Ez által olyan televényekre jutunk, a melyeknek lefejtése kiadóbbnak fog bizonyulni. Törekedni fogok tehát arra, hogy ez az altárna, a melynek a tervezet szerinti elkészítése még öt esztendőt venne igénybe, lehetőleg rövidebb idő alatt, mondjuk talán két-három év alatt készít­tessék el, hogy igy azt mielőbb jövedelmezővé tegyük. (Helyeslés ) A mi a másik kérdést illeti, arra a követke­zőkben válaszolok. T. képviselőtársam általában és különösen a. körmöczi bányamunkások helyzetéről beszélt. Én vizsgálatot tartottam ez irányban. és, be kell ismernem, a vizsgálat eredménye elég szomorú volt. Ép ezért megállapítottam az uj bérszabály­zatot, a mely átlagban körülbelül 25% béremelés­nek felel meg, de a mely nem érvényesül azonnal, hanem, a mint kiszámítottam, három esztendő alatt kell érvényesülnie. A bányamunkásoknak dolga ugy áll, hogy minden valamirevaló munkás és a munkások túl­nyomó része szakmányban dolgozik, a. napibérek emelése tehát ezekre nem vonatkozik. Ennélfogva, tudja a t, képviselő ur, a szakmánymunkások bére, a szakmányban teljesített fizetés, két hétről két hétre állapittatik meg a szerint, a mint a kőze­tek változnak és a lefejtésnél kisebb-nagyobb nehézségekkel kell megküzdeni. A szakemberek megállapítják ezt, s így a szakmányárak két hétről két hétre ehhez képest változnak. Az általam jel­zett béremelések a szakmánymunkásokra tehát nem vonatkoznak, mert a dolog természete ki­zárja, hogy előre állapittassék meg, mennyi lesz I a napi keresmény. Ez függ attól az ügyességtől, a melyet a munkások kifejtenek. E béremelés tehát a bányászoknak csak azon kis részére vonat­kozik, a mely napibér mellett dolgozik. Ezek közt is vannak igen derék bányászok, a kik olyan mun­kát teljesítenek, hogy ki van zárva a szakmány. Ilyenek pl. az ácsok stb. A bérszabályzatot tehát szívesen veszem revízió alá, hogy a béremelések jobban érvényesüljenek. A mi azt illeti, hogy a bányatársládáknak benei, a melyeket ezek a munkásoknak nyújtanak, emeltessenek, e tekintetben kötelező Ígéretet nem tehetek, mert ez nemcsak a kincstár, de maguknak a bányászoknak is dolga. Ily terheket elvállalni az érdekeltek megkérdése nélkül nem lehet. A bánya­törvény tervezetében már foglaltatnak javítások e szempontból és megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy nem vagyunk nagyon hátul az európai törvényhozások között a munkásvédelmi törvé­nyek terén. A mi bányatársládatörvényünk és szabályzatunk meglehetősen első helyet foglal el, mert nemcsak munkabér és betegségre való ellátás biztosíttatik a munkásoknak, de a munkások hozzátartozóiról is történik gondoskodás bennök. A bányatörvénytervezetnek végleges revideálása alkalmával az érdekeltek meghallgatása mellett és összhangban a munkásvédelmi törvényekkel, a melyeket nemcsak a bányamunkásokra nézve, hanem egyéb munkásokra nézve is terjesztünk elő, lesz helyén véglegesen állást foglalni. Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassék ezeket tudo­másul venni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt meg­szavazni : igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a tételt megszavazza. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : 2. rovat. Közter­hek 2987 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : 3. rovat. Dologi és üzleti kiadások 127.645 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : Rendkívüli ki­adások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. A növény­tani tanszék felszerelésére 26.000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : 2. rovat. A vas­kohászati laboratórium felszerelésére 31.000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Egry Béla jegyző (olvassa) : 3. rovat. Az erdé­szeti földméréstani tanszék felszerelésére 47.000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavazta tik..

Next

/
Oldalképek
Tartalom