Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-95
i-m 96. országos ülés 1907 január 22-én, kedden. Kijelentem, hogy a képviselő urnak azt a jogi felfogását, hogy miniszteri fizetés csak akkor képezhesse a nyugdíj kiszabásának alapját, ha valaki mint miniszter vagy államtitkár három esztendeig egy huzamban szolgált, tökéletesen elfogadom. (Helyeslés.) Hogy félre ne értsük egymást, kijelentem azt is, hogy ha hosszabb szolgálati ideje van és három esztendeig szolgált, akkor a hosszabb szolgálati idő és a legutóbbi fizetés alapján történik a nyugdijnak megállapítása. Ha hosszabb szolgálati ideje nincsen, akkor a miniszteri vagy államtitkári minőségét megelőző szolgálati idő tartamához mérten történik a nyugdíjnak kiszabása. T. képviselőház! Bár mondom, ezt az elvet elfogadom, mégis a határozati javaslat mellőzését kérem. Leszek bátor megmondani, miért, (Halljuk.i Halljuk!) A mi jogrendünk a nyugdíjigényeknek elbírálását utolsó fórumban a közigazgatási bíróságra bízza. Igen veszélyesnek tartanék olyan preczedenst, hogy egy, végső eldöntésében a bíróság elhatározására utalt ügyben a ház a maga határozataival beavatkozzék. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, ez több lenne, mint az adminisztrácziónak irányítása. Ez a bírói szabad véleménynek elvonása lenne olyan esetekben, midőn a kérdés eldöntése a bírósághoz utaltatik. Egyet azonban, t. képviselőház, helyesnek tartanék, s ebben talán t. képviselőtársam is megnyugszik. (Halljuk! Halljak!) A mi nyugdíjtörvényünk több tekintetben revízióra szorul. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nem sok tekintetben, hanem néhány pont tekintetében. Mikor ez a revízió meglesz — a melyre vonatkozólag a tisztviselők körében épen most folyik egy mozgalom, sürgetve a reviziót — akkor lesz a kérdés tekintetében helye az intézkedésnek. Én részemről azt sem kifogásolom, ha ekkor a múltra nézve is intézkedünk. (Helyeslés a baloldalon.) De addig, a míg a törvényhozás nem intézkedik, nagyon kérem a házat, ne csináljunk preczedenst arra, hogy a bíróság elé utalt ügyekben való döntést a ház határozataival alteráljuk. Gaal Gaszton: Ki viszi a bíró elé ? Wekerle Sándor miniszterelnök: Bocsánatot kérek, nem méltóztatott jól megérteni. És másodszor, t, képviselőház, az eljárás minálunk ma az, hogy csakis az illető érdekelt magánfélnek, a nyugdíjazottnak van a panaszra joga. (Ellenmondások.) Gaal Gaszton: Az nem panaszkodik! Wekerle Sándor miniszterelnök : Ha elvonják a nyugdiját, majd panaszkodik. De bocsánatot kérek, a nyugdíj-ellenőrzésnek van egy másik módja t. i. a nyugdijasok egyenként kimutattatnak minden esztendőben a számvevőszék által a t. háznak, és a t. ház ezt a zárszámadásokkal tudomásul veszi. Kem tudom, mikor történt ez. (Felkiáltások: Még nem kaptuk meg!) Bolgár Ferencz államtitkár: Minden évben! Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem tudtam, hogy felmerül ez a kérdés, nem néztem utána, hogy a zárszámadás, a melyben ez beterjesztetett, tudomásul van-e véve, vagy nincs. A tárgyalásakor objicziálni lehet ezt a nyugdijat, de akkor is azzal a fentartással, hogy a sérelmes félnek, még ha a ház objicziálná is a nyugdijat, megmarad a bírói ut. (Mozgás.) Én tehát, bocsánatot kérek, azért kérem a határozati javaslat mellőzését ezúttal, mert ez anticzipálna annak a kérdésnek, miként és hol döntessék el az ügy. (Mozgás.) Továbbá, én még azt sem tartom kielégítőnek, hogy általában fentartsuk az elvet, hogy a bíróság határoz e kérdésben. Ha a közigazgatási bíróságról szóló törvényt revidiálni fogjuk, akkor a panaszjogot,^és a bíróság elé való utalás kérdését ki kell terjesztenünk nemcsak erre az esetre, hanem az adminisztráczióban szerzett tapasztalatok szerint igen sok más esetre is, a mikor oly kényes kérdések merülnek fel, a melyekben az illető érdekelt fél panaszszal azért nem él, mert ez az ő veszteségével járna, de igenis az adminisztrácziónak fenn kell hagynunk a jogot és lehetőséget, hogy ily vitás kérdés eldöntését, ha az érdekelt fél nem is él panaszszal, maga utalja a bírói elintézés alá. Ezt is az ilyen kérdések közé sorozom, a hol nem lehet bevárni a jövőben azt, hogy a ház akkor bírálja el azokat, a mikor a nyugdijkimutatások során eléje kerülnek, és talán évek múlva kerülnek eldöntés alá. Mert akkor is a jóhiszeműleg már fölvett nyugdijaktól nern lehet az illetőt megfosztani, hanem igenis módot kell nyújtani ugy ebben, mint sok más hasonló esetben az adminisztrácziónak, hogy az ily vitás kérdéseket mindjárt felmerülésük alkalmával a bíróság döntése alá bocsáthassa. (Helyeslés.) Gaal Gaszton : T. ház! Elnök: Mi czimen kíván szólani a képviselő ur. Gaal Gaszton: Határozati javaslatot adtam be. Elnök: Ily czimen nem szólhat a képviselő ur, mert csak maga irta alá. (Felkiáltások : Vissza akarja vonni!) Akkor szólhat. Gaal Gaszton: T. ház! A miniszterelnök ur előadása több tekintetben meggyőzött, több tekintetben azonban megvallom őszintén, nem győzött meg. Az a visszás helyzet áll elő ugyanis, daczára annak, hogy visszavonom a határozati javaslatot, vagy épen azért, mert visszavonom, hogy megszavazunk két oly tételt, és beállítjuk a költségvetésbe, a melyet a zárszámadások tudomásulvétele, vagy tudomásul nem vétele alkalmából a ház esetleg töröl és ott lesz a költségvetésben 40.000 korona, a melyet nem kell kiadni.