Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-78
16 78. országos ülés 1906 deczember ík-én, pénteken. nem állit fel korlátokat a tekintetben, hogy az ő tevékenységének, munkásságának, ügybuzgó lelkesedésének gyümölcseit ide hozza, (Ugy van!) ugy ő se állitson fel ilyen korlátokat, és a ház épen ugy erkölcsi elismerésével és lelkesedésével, mint anyagi támogatásával segitségére feg neki sietni, hogy megvethesse kulturális fejlődésünknek alapját, a mely a jövendő Magyarország nagyságának alapját is képezi. (Ugy van! Ugy van! a haloldalon.) A költségvetést elfogadom. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldahn. A szónokot többen üdvözlik.) Raisz Aladár jegyző: Steiner Ferencz ! Steiner Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azon bizalomnál fogva, a melylyel a jelenlegi nemzeti kormány tagjai és különösen a vallás- és közoktatásügyi tárcza viselője, gr. Apponyi Albertnek nemcsak személye, hanem politikája iránt is már évtizedek óta viseltetem, és tekintettel arra, hogy ezen kormány tagjai eddigi ténykedésükkel is bebizonyították, hogy komoly akarat és nemzeti szellem vezeti őket; (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) tekintettel arra, hogy az előterjesztett költségvetés a lehetőség határáig tekintette] van a nemzeti népoktatás terén évek óta hangoztatott kivánságakra: a költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Csak egy kérést, a Délvidék hazafias magyar érzelmű lakosságának egy óhaját akarom ez idő szerint tolmácsolni, azt az óhajtást, hogy a harmadik egyetem, esetleg a második műegyetem kérdésének eldöntésekor a nemzetiséglakta vidékek is tekintetbe vétessenek. (Élénk helyeslés a jobbés a baloldalon.) Közismert tapasztalat, hogy a Délvidék három exponált megyéjében : Temes-, Torontál- és Krassó-Szörényniegyében a magyar érzés, a magyar nemzeti állameszme iránti ragaszkodás az iskola behatása folytán az idegen ajkú állampolgárok között mind erősebb gyökeret ver. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) elannyira, hogy ma már joggal hivatkozhatunk azon tényre, hogy a lelkiismeretlen, néprontó és nemzetellenes agitátorok minden erőmegfeszitésük és minden mesterkedésük daczára alig tudnak számbavehető eredményt elérni. Nézetem szerint mi sem illusztrálja jobban ezen közoktatásügyi irány helyességét, mint azon tapasztalat, hogy az idegen ajkú községek sorra kérik a magyar nyelvű iskolák felállítását, a melyekért hajlandók anyagi áldozatot is hozni. Én, mint egy túlnyomó részben német és román ajkú vidéki kerületnek képviselője, tapasztalásból tudom, hogy a nem magyar ajkúak, különösen a németek, a kik jó hazafiak, (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) hazafiúi kötelességük tudatában mindenkor iparkodnak megtenni azt, a mivel hazájuknak tartoznak és sorra kérik a magyar állami elemi iskolák felállítását és építését. Ennek az az örvendetes következménye, hogy határszéli vármegyéinkben évről-évre szaporodik a magyar állami iskolák száma, melyekben a magyar állameszme a leghathatósabb és a legbiztosabb fegyvert birja a még mindig felmerülő agitácziókkal és áskálódásokkal szemben. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) E tekintetben a Délvidéknek főleg nagyobb városai és elsősorban különösen Temesvár járnak elől jó példával. Temesvárnak van sok elemi iskolája, melyekben kivéte 1 nélkül magyar az oktatási nyelv. (Helyeslés.) Ugyanilyen szellem uralja a középiskolai oktatást is. A Délvidéken a középiskolák egész sora folytatja az elemi iskolák megkezdett munkáját. A Fehértemplomon, Lúgoson, Verseczen, Pancsován, Nagybecskereken, Nagykikindán és Temesváron létező gimnáziumok, reáliskolák, tanitóképezdék, kereskedelmi és ipariskolák mindmegannyi melegágyai a magyar műveltségnek, a magyar kultúrának, a magyar nemzeti érzésnek. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) A középiskoláknál azonban megszűnik a folytonosság. A temesvári papnöveldétől eltekintve az egész Délvidéken nincs egyetlenegy felső tanintézetünk, mely a nemzeti nevelés fontos munkáját folytathatná. Pedig ha valahol, itt a Délvidéken volna annak helye. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Hazafias kötelességemnek tartom tehát erre figyelmeztetni a t. házat és kérni az igen t. miniszter urat, hogy az uj egyetem felállításánál vegye tekintetbe a nemzetiségek lakta vidéket is. (Helyeslés.) A délvidéki egyetemet pedig egyetlen ezélszerű helyen, Temes váró tt lehet felállítani. (Derültség.) Vasúti összeköttetései révén a Délvidék természetes, könnyen hozzáférhető góczpontjává vált Temesvár szab. kir. város földrajzi fekvése, történeti múltja, gazdasági és kulturális kihatással bír az egész Délvidék fejlődésére oly irányban, hogy jogosultnak és igazságosnak tűnik fel az az óhaj, hogy Temesvárott egy felsőbb tanintézet létesíttessék. (Igaz ! Ugy van !) Ezen város, mely már az 1870-es években áldozatkészségével lehetővé tette, hogy ott állami főreáliskola keletkezhessek ; ez a város, mely már 1879 óta magyar ipariskolát tart fenn, mely az 1880-as években az összes iskolákat teljesen megmagyarositotta; Temesvár város, mely anyagi áldozatokkal hozzájárult az állami felsőbb leányiskola, az állami főgimnázium és tanítóképezde létesítéséhez és fentartásához ; Temesvár, melynek lakossága, bár idegen ajkú, ma már teljes szívvel és lélekkel magyarnak vallja magát; Temesvár, mely tudományos magyar társulatai, közművelődési egyesületei és teljesen magyar színészete révén nagy kulturális kihatással bír az egész Délvidékre : kétségkívül a legalkalmasabb hely egy délvidéki egyetem számára. A temesvári főiskola méltó betetőzését képezné a délvidéken örvendetesen haladó magyar tanintézeteknek ; megn}mgtatásul szolgálna a fővárosi élet csábításaitól félő szülőknek és itthon tartaná a jelenleg külföldi egyetemeket látogató ifjak tetemes részét. Szükségtelennek tartom még bővebben kifejteni azokat az előnyöket, a melyekkel egy temesvári egyetem járna. Csak egy körülményre vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni. (Halljuk !
