Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-90
338 <JÖ. országos ülés 1907 január 16-án, szerdán. E támadásoknak egy része a vezetésem alatt álló intézetekre, az azok élén álló egyéniségekre vonatkozott. Ezekre a támadásokra kötelességemnek tartom egyénenként és egyenként kitérni. Azokra az általános támadásokra, hogy ne mondjam leszólásokra, a melyekkel t. képviselőtársam egyes tudományos intézeteket és egyes tudományos férfiakat illetett, a kik nem az én vezetésem, de csak az én ellenőrzésem alá tartozó magasabb tanintézetekben működnek, ezekre a támadásokra én nem fogok egyénenként reflektálni. (Helyeslés.) És ez nem azt jelenti, mintha én e támadások alaposságát elismerném: hanem csak annyit jelent, hogy ezekkel az intézetekkel és ezekkel a tanférfiakkal szemben nem tartom magamat felettes hatóságnak a tekintetben, hogy az ő tudományos működésüket bíráljam. (Helyeslés.) Felettes hatóságuk vagyok a felügyelet szempontjából, ha annak az intézetnek rendtartása, fegyelme ellen vétenek, a mely intézet az én felügyeletem alatt áll ; de tudományos működésüket megrendszabályozni, a felett erről a helyről, miniszteri székből birálatot mondani, magamat nem érzem feljogosítottnak és illetékesnek. (Helyeslés.) És ha biró nem leszek erről a helyről, nem leszek védő és vádoló sem. (Élénk helyeslés.) Ez az oka annak, hogy a támadásoknak ezen sorozatára nem reflektálhatok, ismétlem, annak hangsúlyozásával, hogy ez nem azt jelenti, mintha én egyénileg — tehát nem mint miniszter — ezeknek a támadásoknak helyességéről meg volnék győződve, sőt a t. képviselőtársam által érintett férfiakról nekem egészen más véleményem van, mint ő neki. A mi most az oly intézkedések kritikáját illeti, a mely intézkedéseket én tettem, arra mégis tartozom kiterjeszkedni. T. képviselőtársam birálat alá veszi az angol irodalom tanszéke tekintetében már én általam tett intézkedést. Teljesen jogosultnak ismerem el a kritikát, de magam részéről helyeseknek ismerem el az intézkedéseket, a melyeket tettem, hisz különben nem tettem volna meg azokat. Én e tanszékre egy született angolt óhajtok alkalmazni (Helyeslés) és történetesen oly született angollal rendelkezünk, a ki a magyar állampolgárságot elnyerte, Magyarországon megtelepedett, gyermekeit magyar állampolgárokká akarja nevelni, a ki tökéletesen megfelel annak a színvonalnak is, a mely tudományos szempontból megkívánható, a ki nemzetünknek — a külfölddel és különösen az angol közvéleménynyel és angol sajtóval való összeköttetés révén — már is szolgálatokat tett és ezentúl is szolgálatokat tenni képes. (Helyeslés.) A franczia tanszék betöltésénél ép igy iparkodom eljárni. Iparkodásom oda fog hatni, hogy e tanszékre született francziát nyerjünk meg, nemcsak azért, mert — hiába — az illető nemzet irodalmának tökéletes ismeretét megszerezheti ugyan egy ahhoz a nemzethez nem tartozó férfiú is ép oly tökéletesen, sőt esetleg tökéletesebben, mint az illető nemzet polgára; de a nyelv ismereteibe lehetetlen, hogy oly jól vezesse be az abban a nyelvben jártasságot szerezni iparkodókat, és ha már a tanár tökéletlen, mennyire tökéletlen lesz az, a ki a tökéletlen tanárnak növendéke. Azonkívül a nyugateurópai kulturnemzetekkel bizonyos összekapcsoló tényezőt látok abban, ha azoknak szülöttei az itteni egyetemeken az ő specziális nyelvészeti és irodalmi szakmájukban alkalmazást nyerhetnek, s a recziproczitást is fogjuk élvezhetni, a mint Francziaországban már is élvezzük. Én ezt az intézkedésemet — vélemény dolga, megengedem — helyesnek tartom és ezen az utón óhajtok eljárni ezentúl is. (Élénk helyeslés.) Kifogásolt ezen kivül t. képviselőtársam egyes középiskolai tanárokra nézve tett intézkedéseket. Oly ügyekről, a melyek közigazgatási elintézése még függőben van, nem akarok nyilatkozni, mert azokra nézve, ha majd az intézkedés megtörtént, módjában lesz mindenkinek kritikát gyakorolni. Különösen olyan kritikára nem akarok kiterjeszkedni, a mely már előre megbírál bizonyos még meg nem történt intézkedést, abban a hitben, hogy az helytelen irányban fog történni. Helyt fogok állani mindazért, a mi megtörtént, a mikor megtörtént, de most csak befejezett tényekről vagy a befejezéshez közel álló tényekről akarok szólni. Kemény Ferencz tanárnak, a VI. kerületi állami főreáliskola tanárának adott azt az engedélyt kifogásolja t. képviselőtársam, hogy hetenként csupán tiz órát tanít, a mely engedély abból a czélból adatott neki, hogy a szünidei fürdőkonviktusok érdekében, a melyek különben is főleg az ő munkálkodása folytán keletkeztek, rendszeres tevékenységet fejthessen Id. Nem hiszem, hogy az intézkedést önmagában lehetne komolyan kifogásolni, de t. képviselőtársam azért veszi azt kritika alá, mert az illető tanár aző informácziója szerint a főreáliskolában nyert könnyebbülést nem arra a gyermekvédelem szempontjából való czélra használja fel, a melyre adatott, hanem más intézetben, a kereskedelmi akadémiában, ad heti 8 órát. Ez igy is volt, de ez ennek a félévnek a végén véget is ér, de ennek a félévnek a végén megszűnik ajtanár urnak jogosultsága — természetesen a féléven belül nem lehetett ezt megszüntetni a nélkül, hogy a kereskedelmi akadémiában zavar ne álljon elő. Mert ha heti nyolcz órát tud gyermekvédelmi feladatán kivül tanítani, akkor fordítsa azt a saját intézetében tanításra. Azt hiszem, ez az intézkedés kifogás alá nem eshetik. (Helyeslés.) T. képviselőtársam súlyos vádakat emelt a Ferencz József intézet vezetése ellen. (Halljuk! Halljuk.') Valamely intézetben uralkodó nevelési és tanügyi iránynak kritikája teljesen jogosult, és a miket e tekintetben ugy erre, mint más intézetekre nézve hallok, azokat nagyon szívesen veszem figyelembe és értékesítem azon tanintézet javára. Példának okáért teljesen megegyezik az én felfogásommal az, a mit a felsőbb leányiskolákra