Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-77
2G 77. országos ülés 1906 deczember 13-án, csütörtökön. lálási statisztikáról szóló könyvekben is a görögkeleti egyházat folytonosan együtt veszik, pedig tudvalevő, hogy Magyarországon tulaj donképen egészen külön álló, egymástól teljesen független két görög-keleti egyház van; t. i. görögkeleti román egyház és görög-keleti szerb egyház. Most már, a ki komolyan tanulmányozni akarja az ország viszonyait felekezeti szempontból, az a tényeknek meg nem felelő konzekvencziákat fog levonni azon számokból, ha ezt a két egyházat egybeveszi. A protestáns egyházakat a statisztika egészen helyesen teljesen külön veszi, mert külön veszi az evangélikus református, külön az ágostai hitvallású evangélikus és külön az unitárius egyházakat. Azt a kérelmet vagyok bátor tehát az igen t. kultuszminiszter úrhoz intézni, méltóztassék odahatni, hogy a jövőben ugy a miniszteri jelentésekben, mint a statisztikai évkönyvekben ez a két egyház teljesen külön kezeltessék s az adatok egészen külön gyűjtessenek, hiszen a görög-keleti szerb egyháznak egészen más intézményei vannak, mint a görög-keleti román egyháznak. így külön főpapjuk van ; a görög-keleti szerb egyháznak feje a karlóczai partiarcha, a görög-keleti román egyháznak feje pedig a nagyszebeni metropolita. Azt hiszem, hogy ezek egészen különálló intézmények. Ez két külön egyház, a melyeknek egymáshoz semmi közük nincs. Azt hiszem, az igen t. kultuszminiszter ur ennek a megjegyzésnek helyességét befogja látni. Ez talán nem olyan fontos dolog, hogy e miatt országos dolgot kellene csinálni, de tényleg én, a ki tanulmányozni akartam a dolgot, magam is megakadtam és nem tudtam helyes konzekvencziákat levonni, mert a két egyház egybe van véve a statisztikai évkönyvekben. Ha az igen t. kultuszminiszter ur egy egyszerű intést küld vagy jó szót szól a statisztikai hivatalnak, ez a jövőben nem fog többé előfordulni. A statisztikai hivatal, a mely az ő eljárásával már eddig is az ország közbecsülésére tette magát érdemessé, a mely gyönyörű munkát végzett, azt hiszem, ezen a téren is figyelembe fogja venni megjegyzésemet. Van előzetes megjegyzéseim között egy második, talán valamivel súlyosabb és talán olyan, a mely egyik-másik képviselőtársamnak szivében nem fog olyan visszhangra találni, mint a milyenre eddigi kéréseim ugy láttam, hogy találtak. S ez az, hogy, a mint észrevettem, egy idő óta,, ugy 5—6— 1 Óesztendő óta a miniszteri jelentésekben és a statisztikai évkönyvekben a görög-keleti román egyház következetesen görög-keleti oláh egyháznak van nevezve. Ez az elnevezés a törvényes állapottal ellenkezik. Be fogom bizonyütani azt és azt hiszem, ezzel sikerülni fog nekem a t. házat meggyőzni, hogy ez az elnevezés nem törvényes, sőt törvényellenes. Magyarországon nincsen görög-keleti oláh egyház, hanem van görög-keleti román egyház. Mióta a magyar alkotmányos élet van, tehát 1868 óta, a mikor az alaptörvényeket megcsináltuk, nincsen olyan törvény, a mely a görög-keleti román egyházat, görög-keleti oláh egyháznak nevezné. Erre nézve bátor leszek felolvasni a törvényt. Itt van mindjárt az 1868 : IX. t.-cz., a melynek 2. §-a igy szól (olvassa) : »A görög-keleti vallású románok részére felállított önálló, a szerbekével egyenjogú metropolia, nemkülönben az erdélyi görög-keleti vallású püspökségnek érsekségre emeltetése törvénybe igtattatik és az 1792 : X. törvényczikk rendelete erre kitérj esztetik.« A törvény 6. §. ezt tartalmazza (olvassa) : »Ugyancsak a minisztérium fogja eszközölni a görög-keleti vallású román püspöki zsinat felterjesztéséhez képest az illető főpásztorokon kivül 30 egyházi, 60 világi és ezek közé választandó 10 határőrvidéki követből álló görög-keleti vallású román nemzeti egyházi gyülekezet (kongresszus) mielőbbi összehívását.* Az Ö felsége által 1869. évi május hó 28-án b. Eötvös József miniszter ellenjegyzése mellett jóváhagyott szervezeti szabályzat igy kezdődik (olvassa) : »Mi, I. Ferencz József Isten kegyelméből stb. királyi üdvözletünket mindeneknek, kiket ezen ügy jelenben illet, vagy jövendőben illetni fog. Miután az 1868. évi IX. t.-cz. 2. §-a szerint a görög-keleti románok részére felállított metropolia törvénybe iktattatott: a törvény ezen rendeleteinek végrehajtása tekintetéből a görög-keleti román metropolia ügyeinek rendezését illetőleg vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterünk Elénk terjesztette az 1868. évi augusztus hó 14-én kelt elhatározásunkkal Nagyszebenbe egybehívott görög-keleti vallású román nemzeti egyházi kongresszus által »Szervezési szabályzat* czime alatt hozott következő határozatokat stb.« Ezek közül a határozatok közül, a melyek törvényerővel bírnak, az első igy kezdődik (olvassa) : »A magyarországi és erdélyi görög-keleti román egyház stb.« Ugyancsak ezen legfelsőbb jóváhagyással ellátott szervezési szabályzat 175. §-a igy rendelkezik: »Hivatalos nyelv minden egyházi, iskolai és alapítványi ügyben az 1868. évi IX. t.-cz. 9. §-a, úgyszintén' az 1868: LXIV. t.-cz. illető rendeleteinek épségben tartása mellett, valamint bent, ugy kifelé is a román nyelv.« Felolvastam itt szóról-szóra azokat a törvényeket, a melyekben görög-keleti román egyházról van szó; méltóztatnak látni, hogy mindenütt mint görög-keleti román egyház vagyunk megnevezve. A kormány tagjai, maga a kultuszminiszter ur is levelezéseikben sohasem beszélnek másról, mint görög-keleti román egyházról. Egy egyházmegyéhez intézett leiratok közül majdnem valamennyit ismerem, azokban sohasem fordul elő, hogy görög-keleti oláh lelkész, vagy görög-keleti iskola, hanem mindig görög-keleti román lelkész és görög-keleti román iskola. En nem akarok ebből nagy dolgot csinálni. Mindenekelőtt elismerem azt, hogy az »oláh« elnevezésben nincs semmi becsmérlő. Hiszen az oláh, olasz, welsch, wellis mind oly szavak, a melyek itáliai eredetűt jelentenek. Ezzel tehát mintegy
