Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-88
88. országos ülés 191)7 január ík-én, hétfőn. 299 többi pedig egyáltalában nem megy iskolába. És bogy mit érünk el azokkal az iskolákkal, azt a következő adatokkal leszek bátor megvilágítani. Berekszó 1500 lakosa közű ir-olvas 114, Szélszeg 1300 lakosa közül 54, Mosóbánya 1400 lakosa közül ir-olvas 112, Egerbegy 700 lakosa közül ir-olvas 20, Középvárcza 300 lakosa közül ir-olvas 7, Hadad-Győr telek 1200 lakosa közül ir-olvas 41, Nyirmon 350 lakosa közül ir-olvas 7. Ezekből a számokból is le kell még bizonyos százalékot ütni, mert minden faluban van néhány zsidó család, a kiknek gyermekei nem ebben az iskolában nyernek az irás-olvasásban kiképzést, hanem vagy otthon a családnál, vagy pedig ott, a hol ők vallásukat is tanulják, egyes helyettes rabbik felügyelete mellett. Tehát itt vannak ezek az egy-tantermes iskolák és igy állanak ezek az^ iskolák az irás-olvasás tudásával szemben. És ezen iskolák tanítói fizetéskiegészités czimén mind óriási államsegélyben részesülnek! így vagyunk a megye többi járásaival is. Például Szamosudvarhely 1400 lakosa közül ir-olvas 171, Kööd 1000 lakosa közül 63, Turbucza 500 lakosa közül 27, Romlott 400 lakosa közül 12, Galgó 1000 lakosa közül 57. Kettősmező 1300 lakosa közül 74, AlmásBalásháza 1400 lakosa közül 237, Galponya 700 lakosa közül 16, Rákos 900 lakosa közül 19. így van ez mindenütt. Vártelek közvetlenül Zilah alatt fekszik. 1100 lakosa közül ir-olvas 40. így van a krasznai járásban is. OláhKeczelen van 215 iskolaköteles, Bogdánházán 213, Alsóbánban, Felsőszéken mindegyikben 130, Csizér-Polyánban 268, Gyümölcsénesen 172, Jázváralján 175, Magyar-Patakon 283, mindenna.pi tanköteles számára csak egy-egy tanterem van. így van a szilágysomlyői járásban is. Somlyó-Csehiben 150, Győrtelkén 180, NagyDerzsiben 217, Márkaszéken 171, Hármaspatakon 169, Halmosdon 150, mindennapi tanköteles számára csak egy-egy egy-tantermes iskola van. így van a tasnádi járásban és igy van az egész nemzetiségi vidéken. Sőt van egy másik dolog, a mely elszomoritólag hat, mert itt van pl. a tasnádi járásban Alsó-Szopor község, a hol 40 magyar tanköteles gyermek van, de magyar tannyelvű iskola nincs. De itt van egy igen nevezetes eset egy másik- nemzetiségi vidéken, Mezőtóhát tordaaranyosmegyei községben. Ez a község fekszik a maros-ludasi és detrebeni kincstári telepek között. Vegyes nyelvű község, a többsége oláh. Minthogy azonban van 46 magyar anyanyelvű tanköteles gyermek, ennélfogva 1901-ben a községben lakó két magyar földbirtokos elhatározta, hogy a létező oláh, görög katholikus felekezeti iskolán felül csinálnak egy magyar tannyelvű iskolát. Ez iránt 1901-ben tárgyaltak a közoktatásügyi miniszterrel, a ki akkor kimondotta, hogy szervez állami iskolát, ha a községi kölcsönből felépitik az iskola épületét, az állam hajlandó a kölcsön annuitására évenként 200 korona segélyt adni. A községi képviselőtestület kimondotta — miután a többség oláh — hogy nem épít, nem vesz fel kölcsönt, nekik elég lesz a létező iskola. Erre azután két magyar ur, Báró Kemény Pál és Csontos Miklós maguk állították fel a községi magyar iskolát és azt az államosítás reményében, mindössze 300 korona évi állami segélylyel, 1901. év óta a sajátjukból tartják fenn, ugy hogy az egyik a helyiséget tartja, a másik a tanítót. Azonban máiezek is megunták a dolgot, megunták ezt az állapotot, és ha rövidesen nem államosítják az iskolát, be fog következni az az eset, hogy 46 magyar anyanyelvű tanköteles kényszerítve lesz vagy iskoláztatás nélkül maradni, vagy pedig oda jutunk, hogy Magyarországon előfordulhat az, hogy magyar ember nem juthat hozzá, hogy gyermeke magyarul tanuljon és magyar nevelésben részesüljön. Ez az állapot azon rendszer szerint, a mely ma az állami iskolák felállításánál elfogadva van, több helyen is ismétlődhetik, mert ma az az eljárás, hogy a képviselőtestületekkel tárgyalnak az iskola felállítása érdekében, a mely képviselőtestület azután felajánlja a telket és a kisebb szolgáinlányokat. JSÍagyon csekély izgatás kell ahhoz, hogy egy ilyen képviselőtestület kimondja, hogy nincs szükség ottan állami iskola felállítására, akkor az a nép már is idegenkedni fog attól és ha az az iskola olyan, mint egy sertés-ól és nem egy tanintézet ós ha olyan eredményt érnek el, a milyenről az általam felolvasott adatok tanúskodnak, még akkor sem sikerül érvényt szerezni a magyar állam azon kardinális jogának, hogy közoktatásügyét és kultúráját előbbre vihesse. Épen azért, t. ház, a mikor igy az állami iskolák szaporításába bocsátkozunk, egyszersmind gondoskodni kell annak lehetőségéről is, hogy ezeket az állami iskolákat fel is állíthassuk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a széls'őbaloläalon.J Ide vergált egész felszólalásom és a legnagyobb sulylyal kívánom hangsúlyozni, hogy igenis országos intézkedéssel kell lehetővé tenni és biztosítani a magyar állam azon legelső rendű feladatának megoldását, hogy kultúráját terjeszthesse és hogy a tanítást és tanügyet általában előmozdíthassa. (Élénk helyeslés a széls'ibaloldalon-J Én nem fogom fel a dolgot abból á szempontból, a mit itten a t. nemzetiségi képviselő urak ugy perhorreskálnak, hogy t. i. ez magyarosítás, ez soviniszta politika. Hiszen azok a községek, a melyeket felsoroltam, mind tiszta oláh községek. 38*
